Napunk

Ravasz Marián építész Dunaszerdahely arculatáról: Makovecz Imre csak „dilinek” hívta a Vámbéry teret, a Fontana-sor házai máig jól működnek

Ravasz Marián, háttérben az általa tervezett, a régi zsinangógát megidéző Postabank épülete. Fotó - Cséfalvay Á. András
Ravasz Marián, háttérben az általa tervezett, a régi zsinangógát megidéző Postabank épülete. Fotó – Cséfalvay Á. András

Ha nem jön a rendszerváltás, Dunaszerdahely ma nagyon másként nézne ki: minden régi épület eltűnt volna, és további hatalmas panelházakkal tömték volna meg a várost, mondja Ravasz Marián építész.

Makovecz Imre nagyon haragudott rám a liberális fejem miatt – meséli Dunaszerdahely mai arculatának megteremtése kapcsán Ravasz Marián építész, aki meghívta Makoveczet a Csallóközbe.

Dunaszerdahely építészeti szempontból tipikusnak mondható délnyugat-szlovákiai kisváros: a szocializmus éveiben szinte teljesen eltűnt az egykori falusias-mezővárosias jellege, amit panel lakótelepek és szocialista-modernista középületek váltottak, megbontva a településszerkezetet.

A rendszerváltás után a beinduló fejlesztések, az anyaghasználatukban és színvilágukban is rendkívül változatos posztmodern, „vállalkozói modern” épületek, az üzletházak és bevásárlóközpontok pedig még kaotikussabbá tették a városaink szocialista arculatát.

Dunaszerdahely annyiban lóg ki ezek közül a városok közül, hogy a kilencvenes években egy nagyon határozott koncepció alapján avatkozott be a városképbe a jól ismert, Makovecz-féle városközpont felépítésével.

Dunaszerdahely építészeti arculatáról beszélgettünk Ravasz Marián építésszel, aki kulcsszerepet játszott ebben a fejlesztésben.

Az interjúban arról olvashatnak,

  • milyen volt együtt dolgozni Makovecz Imrével;
  • mi volt a szándék az új városközpont mögött;
  • hogyan látja három évtized után ezeket az épületeket;
  • miért tűnik Dunaszerdahely nagyobbnak, mint amekkora;
  • mit neveznek a helyiek pingvinnek és PEZ-nek.

Hogyan került Makovecz Imre Dunaszerdahelyre?

Én hívtam őt Dunaszerdahelye tervezni. Egy budapesti kapcsolaton keresztül megtudtam, hogy az építészirodája, a Makona nemcsak szólóépületekkel foglalkozik, hanem kisközségek revitalizációjával is. Felvettem a kapcsolatot az akkori polgármester úrral, Öllős Árpáddal, és közösen megszólítottuk Makovecz Imrét, hogy jöjjön el rendbe rakni Dunaszerdahelyt. Én akkor dolgoztam négy hónapot Budapesten a Fő utcai irodájukban, tulajdonképpen elvégeztem egy gyorstalpalót, hogy tudjam, miről is szól az organikus építészet.

Ravasz Marián. Fotó – Cséfalvay Á. András

Mindig is közel állt hozzám ez a fajta architektúra. Már az egyetemen kicsit hasonló dolgokat igyekeztem csinálni, és végül 1992 végén, miután megegyeztünk Makovecz Imrével, megalapítottuk a Makona Szlovákia tervezőirodát, aminek két tulajdonosa volt, Makovecz Imre és én. Több kolléga is csatlakozott hozzánk. Marczell Zoltán nemrég elhunyt kisudvarnoki polgármester nevét kell megemlítenem, akivel szintén együtt dolgoztam.

Mi volt a szándékuk?

A terv az volt, hogy a városban megpróbáljuk visszaállítani az utcákat, tereket. A szocializmusban Dunaszerdahelyen arra készültek, hogy a megmaradt kevés régi épületből is majdnem mindent lebontottak volna. Ha nem jön a rendszerváltás, akkor a Fő utca másik oldalán is lakótömbök épülnek.

De hál’ Istennek leállították ezt az őrült bontást. Az a fajta építészet, ami a szocializmusban dívott, a Bauhausban és a Le Corbusier-féle építészetben gyökerezett, és olyan volt, mintha abból csak a rosszat vette volna át: elvesztek a terek, elvesztek az utak. Makovecznek az volt elgondolása, hogy vissza kell állítani az utcákat, a tereket.

Kimondottan ez volt a szándékunk az első két épülettel, amit terveztünk. Ez a városházával szembeni Fontana-sor volt a Fő utcán, a panelházak előtt, amivel visszaállítottunk egy utcasort.

A Fontana épülete. Fotó – Cséfalvay Á. András

A tervezés előtt Makovecz Imrének és a kollégáinak összegyűjtöttem a régi felvételeket Dunaszerdahelyről és képeket a környék értékesebb falusi építészetéről. Ilyenek főleg Csallóközcsütörtökben és környékén, Csallóköz északnyugati részén maradtak meg, mert a többi állandóan árvíz sújtotta terület volt.

Ezekből kiindulva kezdtük el a közös munkát. Több épület is készült, de elég rövid időn belül megszakadt a kapcsolatom Makovecz Imrével.

Mi történt?

Már az elején, mikor a céget alapítottuk, mondta, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dunaszerdahely

Építészet

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak