Napunk

A Fico szerint nem szuverén Ukrajnáról és az EU közel-keleti béketervéről tárgyaltak a tagállamok külügyminiszterei

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Brüsszelben a Külügyi Tanácson. Fotó - szlovák külügyminisztérium / Facebook
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Brüsszelben a Külügyi Tanácson. Fotó – szlovák külügyminisztérium / Facebook

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Brüsszelben ülésezik ma a Külügyek Tanácsa, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereivel tanácskozik. Két fontos témájuk van: az ukrajnai orosz agresszió és az izraeli–palesztin konfliktus.

Fico szerint Ukrajna nem szuverén ország

Juraj Blanár külügyminiszternél bizonyára rákérdeznek a kollégái Robert Fico Ukrajnával kapcsolatos legutóbbi szavaira. A kormányfő szombaton egy rádióműsorban azt mondta, Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa és nem szuverén, mert az USA abszolút befolyása alatt áll. Azt is mondta, a háború csak úgy érhet véget, ha Ukrajna feladja az oroszok által megszállt területeket, ők ugyanis biztos nem fogják feladni azokat.

Fico szerdán találkozik Ungvárban Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, már csak emiatt is szokatlan, hogy pár nappal a találkozó előtt így fogalmazott Ukrajnáról a szlovák kormányfő.

A Külügyek Tanácsában Brüsszelben a tagállami miniszterek a napirend szerint véleményt cserélnek Ukrajnáról és a közel-keleti konfliktusról. Ukrajna ügyében a február elsejei uniós csúcs, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak kellene döntenie – decemberben Orbán Viktor vétója miatt nem született döntés az EU költségvetésének módosításáról és az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatásról, emiatt ülnek össze február elsején is a tagállamok vezetői.

Orbán Viktor álláspontja szerint Ukrajnának nem az uniós költségvetésből és nem is közös hitelfelvétel útján kellene segíteni. A múlt hét keddi budapesti magyar–szlovák csúcstalálkozón Robert Fico azt mondta, a február elsejei csúcson támogatni fogja Orbán Viktor javaslatát.

Ma azonban konkrét döntés nem született, a kormányaik álláspontját képviselő külügyminiszterek tárgyaltak, de persze Ukrajna támogatásának kérdése haladhatott valamilyen irányba, előkészítve a jövő heti csúcsot.

Az ülésre egy informális véleménycserére videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere is bekapcsolódott.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter „kőkemény vitát” ígért reggeli Facebook-posztjában az Ukrajnának nyújtandó segítségről, az ülés után pedig azt nyilatkozta, „Brüsszelben továbbra is háborús pszichózis uralkodik”,  a tagországok nem hajlandók feladni Ukrajna fegyverekkel való támogatását, ami szerinte meghosszabbítja a háborút, és az Oroszország elleni szankciós politikát sem, ami többet az unió gazdaságának, mint az orosznak.

A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy Magyarország nem akarja és nem is fogja megakadályozni azt, hogy mások fegyvert akarnak szállítani Ukrajnának, de semmilyen anyagi terhet nem kíván viselni amiatt, azaz elzárkóznak a közös uniós megoldástól.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az ülésen valaki képviselt-e hasonló álláspontot, Szijjártó azt válaszolta, csak hangsúlyeltolódások voltak, de lényegében senki más nem tért el a mainstream állásponttól.

Szlovákia viszont kész konstruktívan tárgyalni az uniós javaslatról, de mint Juraj Blanár szlovák külügyminiszter elmondta az ülés után, vannak feltételeik: Ukrajna támogatásának ne legyen hatása a kohéziós politikára, legyen lehetőség forrásokat lehívni az ukrán–szlovák határ menti régiók fejlesztésére és Szlovákia tudjon részt venni Ukrajna helyreállításában.

Arra az újságírói kérdésre, volt-e valamilyen visszhangja Robert Fico hétvégi kijelentéseinek Ukrajnáról, Blanár azt válaszolta, valaki szeretné kiforgatni Szlovákia álláspontját, ami szerinte egyértelmű: Szlovákia támogatja Ukrajnát mint demokratikus országot és a nemzetközi jog szerinti területi egységét, és elítéli annak Oroszország általi megsértését.

Blanár azt mondta, készek a többiekétől eltérő magyar javaslatról is tárgyalni, és úgy érzi, nagy a törekvés arra, hogy megoldás szülessen Ukrajna támogatásának kérdésében. A  külügyminiszter megismételte, hogy Szlovákia kormányzati szinten nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát, és azon az állásponton van, hogy Ukrajna a katonai támogatásnak tisztán kétoldalú ügynek kellene lennie az egyes tagországok és Ukrajna között, és nem az EU egészének kellene ily módon segíteni Ukrajnának.

Az EU közel-keleti béketerve: legyen önálló palesztin állam

A másik téma az izraeli–palesztin konfliktus, amin a Borrell és az tagországok külügyminiszterei beszéltek a térség országainak külügyminisztereivel is: szintén informális véleménycserét folytattak az izraeli, a szaúdi, a jordániai és az egyiptomi külügyminiszterrel, valamint az Arab Liga főtitkárával és a palesztin külügyminiszterrel is.

Hétvégén kiszivárgott egy Josep Borrell jegyezte ún. non-paper, azaz egy informális dokumentum, ami egy tízpontos béketervet javasol a konfliktus az izraeli–palesztin konfliktus megoldására.

A dokumentum szerint a békefolyamat eredménye a kétállami megoldás kell, hogy legyen, azaz létre kell majd jönnie egy palesztin államnak is. Mivel irreális azt feltételezni, hogy az izraeliek és a palesztinok a közeljövőben kétoldalú béketárgyaláson vegyenek részt, annak erős nemzetközi részvétellel kell megvalósulnia.

Az unió béketervének kulcsfontosságú eleme egy előkészítő békekonferencia, ami az EU, az Egyesült Államok, Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, az Arab Liga és az ENSZ részvételével zajlana. Ezek az országok kezdetben csak közvetítenének Izrael és a palesztinok között, akiket nem a Hamász, hanem a Palesztin Hatóság és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselné. Végül a két konfliktusban álló fél a közvetítők által kidolgozott javaslatot használná tárgyalási alapnak és az alapján dolgozná ki a végleges szöveget.

Izrael azonban jelenleg csak a Hamász elpusztításáról beszél és elutasítja a kétállami megoldást, miközben egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, hogy véget vessen a gázai offenzívának, és találjon diplomáciai megoldást a fokozódó ellenségeskedésre a libanoni Hezbollah-val.

Josep Borrell pénteken egy spanyol egyetemen tartott beszédében egyenesen azt állította, hogy a Hamászt az izraeli kormány finanszírozta, hogy meggyengítse a Palesztin Hatóságot. A Netanjahu-kormány visszautasítja ezeket a vádakat, ugyanakkor a háború a Hamász érdekeit szolgálja, de Netanjahunak is mentőövet jelenthet.

Szijjártó Péter szavai szerint Magyarország teljes mértékben támogatja a Hamász által brutálisan megtámadott Izrael harcát a terrorszervezet ellen, szerinte ennek a sikere fogja garantálni, hogy többé sehol a világon ne történhessen hasonló terrorcselekmény.

Juraj Blanár nagyon hasznosként értékelte a közel-keleti konfliktusról szóló tárgyalást, mert megismerhették az arab országok álláspontját is. Blanár méltányolja és helyénvalónak tartja Borrell béketervét, és mint mondta, Szlovákia kész konstruktívan hozzájárulni a párbeszédhez. A szlovák külügyminiszter, miközben nem vitatja Izrael önvédelemhez való jogát, úgy véli, nem lehet ignorálni a Gázai övezetben élők szenvedését sem. Szlovákia a nemzetközi jog oldalán áll, és elítéli annak megsértését, mondta Juraj Blanár.

Arab-izraeli konfliktus

Európai Unió

Juraj Blanár

Orosz–ukrán háború

Robert Fico

Szijjártó Péter

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak