Napunk

Egyelőre még van elég elsős, de a szakember szerint egyre kevesebb szlovákiai magyar gyerek fog születni

Az aktuális 2023/2024-es tanévben nincs jelentősebb változás az előző évekhez képest a magyar elsősök abszolút számát illetően. Az oktatási minisztérium háttérintézményének statisztikai adatai alapján szeptemberben 3852 elsős kezdte meg tanulmányait valamelyik magyar tanítási nyelvű alapiskolában.

A statisztikai kimutatásokat az oktatási intézmények által szeptember 15-ig bejelentett számok alapján összegzik, és az adataikból kiderül, hogy a 2022/2023-as tanév szeptemberében 3819, a 2021/2022-es tanévben 3667, egy évvel korábban, a 2020/2021-es tanévben pedig 3342 magyar elsős volt a szlovákiai magyar alapiskolákban.

A magyar elsősöket illetően csak abszolút számaink vannak, ezért nem látunk teljesen tisztán, nem lehet tudni például azt sem, hogy hány gyermek számára kérnek halasztást az aktuális tanévben. Azt több iskolai igazgatója is megerősítette, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor ezzel a lehetőséggel nagyobb mértékben éltek a szülők, mint korábban. Általában véve nem készülnek elemzések a szlovákiai iskolákkal, például az iskolaválasztással kapcsolatban sem, így nem lehet tudni, milyen mozgások zajlanak, és legfőképpen, melyek az iskolaválasztást befolyásoló fő tényezők.

Gyurgyík László szociológus arra mutat rá, hogy a magyar születési adatokból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a számok egyébként lassú csökkenő tendenciát mutatnak, és számos tényező torzíthatja az adatokat.

Az általunk megszólított iskolaigazgatókat arról kérdeztük, hogy mire támaszkodnak akkor, amikor az első osztályokat tervezik, illetve tapasztalatuk szerint milyen tényezők befolyásolják döntően a szülőket abban, hogy a magyar iskolát választanak.

Írásunkból kiderül, hogy:

  • miért nem lehet pusztán a demográfiai adatokra támaszkodni, ha a magyar alapiskolák elsőseinek számáról gondolkodunk;
  • van olyan régió, ahol már a következő tanévben 15 százalékkal kevesebb elsőssel számolnak;
  • milyen új jelenséggel szembesülnek a pedagógusok Szencen a koronavírus-járvány óta a fiatal szülők esetében;
  • a vegyes házasságból érkező gyerekek iskolájáról már az óvodai beíratáskor dönt a szülők egy része;
  • az érsekújvári tapasztalatok szerint a nemzetiségi hovatartozás és az anyanyelvi oktatás már nem szerepel a szülők első három prioritása között.

A statisztikai adatok alapján járási szinten nem meglepő módon a Dunaszerdahelyi járásban van a legtöbb magyar elsősünk, közel 750 gyermek kezdte meg tanulmányait magyar tannyelvű alapiskolában. A második helyen 617 gyermekkel a másik magyar járásnak minősülő Komárom szerepel, és a határ menti várostól gyakorlatilag alig marad el a Rimaszombati járás 612 elsősével.

A lista ellenkező végén már hagyományosan a Nyitrai (21), a Kassa-környéki (32), a Nagykürtösi (41) és a Pozsonyi járások szerepelnek, a Duna utcai magyar alapiskolában 32, a pozsonypüspökiben pedig 15 elsős van. Ezek a járások évek óta szinte azonos számokat produkálnak, egyedül a nyitrai régió tűnik ki az idei tanévben, mert ott az utóbbi két gyenge év után, amikor mindössze 8-9 elsős volt, most ismét emelkedett a számuk.

Régiós elemzésekre lenne szükség

Gyurgyík László szociológus arra figyelmeztet, hogy csak a magyar születési adatokkal nem biztos, hogy meg tudjuk magyarázni a beíratottak számát. Egyrészt azért, mert nagyon nagy regionális különbségek vannak, másrészt pedig az ország keleti része felé haladva egyre inkább emelkedik a magyar iskolát látogató roma gyerekek száma.

„Nagyon nehéz a roma gyerekek számát megfogni, mert a közösségnél a roma nemzetiség vállalása elég cseppfolyós” – fogalmazott a Napunknak a szakember. Hozzátette, körülbelül 15 évvel ezelőtt egy magát megnevezni nem kívánó szervezet készített egy vizsgálatot a magyar iskolák körében, és kiderült, hogy a Losonctól keletebbre magyar iskolákba járó gyerekek mintegy fele roma gyerek.

„A magyar születési adatok és a magyar iskolába beiratkozottak adatai ezért sem passzolnak, ha eltekintünk attól, hogy mennyien mennek szlovák iskolába. Nagyon sok a kérdőjel, és ezért szükség lenne az adatok mikroelemzésére, de ez a terület ebben a pillanatban gazdátlan” – jegyzi meg Gyurgyík László.

A szakember elmondta azt is, hogy a magyar születési arányok az utóbbi években stagnáló és nagyon lassú csökkenő tendenciát mutatnak. Viszont ezeknél az adatoknál is fontos kiemelni, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Érsekújvár

Iskolai statisztikák

Magyar iskolák

Párkány

Vágsellye

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak