Napunk

Vérszomjas indiánok a Kerepesi úton – így tarolta le az amerikai vadnyugat-marketing a 20. század elejének Magyarországát

Így csábította Buffalo Bill a magyar nézőket. Fotó - nyiregyhaza.hu
Így csábította Buffalo Bill a magyar nézőket. Fotó – nyiregyhaza.hu

Buffalo Bill feltalálta a vadnyugatot, és meghódította vele az Egyesült Államokat – de igazi vadnyugati lázat robbantott ki Magyarországon is a 20. század elején. Így léptek hadi ösvényre az indiánok a budapesti Kerepesi úton és Kassán.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A közép-európaiakra valamiért mindig nagy hatással volt a vadnyugat. Az Újvilág vad tájait megszelídítő telepesek, felderítők, a cowboyok, a törvényen kívüliek, az indiánok és a bölények furcsa világára mindig volt kereslet errefelé – gondoljunk csak a Winnetou-filmek példátlan sikerére, Cseh Tamásék indiánjátékaira, vagy a csehszlovák tramp-kultúrára a szocializmus idején.

Ez a popkulturális kapocs Európa szíve és a pisztolyhősök vad világa között azonban már jóval korábban, a 19. és 20. század fordulóján is létezett, mikor a vadnyugat még élő valóság volt. Részben a korabeli ponyvaregényeknek, majd Karl May Winnetou-szágájának köszönhetően, mely az 1900-as évek elején jelent meg magyarul, részben pedig Buffalo Bill utazó vadnyugati cirkuszának – mely 1906-ban érkezett meg Magyarországra.

Kevesen tudják, hogy a vadnyugat furcsa és izgalmas történeteihez Közép-Európa is hozzájárult egy kicsit. Karl May például – aki egyébként sosem járt a vadnyugaton, és az Egyesült Államok keleti partvidékére is csak röviddel halála előtt jutott el – a magyar Xántus János természettudósról mintázta Old Shatterhand alakját a Winnetou-könyvekben.

Buffalo Bill vadnyugati showjának egyik plakátja. Fotó – mult-kor.hu

De például Érsekújvár is adott kétes hírű hőst az Old Westnek: Big Nose Kate, azaz Nagyorrú Kati, Doc Holliday legendás szerelme Horony Mária Katalin néven született 1850-ben (más források szerint 1849-ben) a felvidéki városban. Apja, Horony Miklós 1860-ban kelt át a nagy óceánon családjával, majd pár évvel később széthullott a család, és Katalin kalandos úton vált árván maradt kislányból a vadnyugat egyik legismertebb pisztolyhősének hű társává.

Az igazi vadnyugat-láz azonban nem az ő történeteik nyomán tört ki errefelé – hanem amikor kor legnagyobb showmanje, Buffalo Bill megérkezett Magyarországra utazó cirkuszával, és megmutatta, hogyan kell igazán nagy hírverést és szenzációt kelteni a békés lakosság körében, amolyan amerikánus módra.

Buffalo Bill, aki felépítette önmaga legendáját

William Frederick Codyról, azaz Buffalo Billről mindenki hallott, aki csak egy kicsit is érdeklődött a vadnyugat iránt – hiszen egyrészt már 23 évesen az Old West élő legendájává vált, másrészt nagyon gyorsan felismerte, hogy legendává válni kifizetődő, ha az ember vállalkozást alapoz rá.

Az Iowában, 1846-ban született Cody nagyon fiatalon a dolgok sűrűjébe került: állítólag már tizenévesen lovas futárként dolgozott nagyon nehéz és veszélyes vidékeken (ezt egyébként sok kutató fenntartásokkal kezeli), majd a polgárháborúban nyomkeresőként segítette az északi hadsereget – 1872-ben ezért Becsületérmet (Medal of Honor) is kapott.

A vakmerő fiatalember később a Kansas Pacific vasútépítő vállalatnak dolgozott egyfajta ellátmányozóként – ő ejtette el a vasútépítő munkásoknak szánt bölényeket. Szám szerint 4280-at, mindössze két év alatt, 1867-ben és 1868-ban. Ekkor kapta meg ragadványnevét, a Buffalo Billt – miután a névért meg kellett küzdenie egy másik Buffalo Billel, Billy Comstockkal, méghozzá miben másban, mint bölényvadászatban. Cody simán, 69-48 arányban győzött, és épülni kezdett a legendája – melyet ő maga is nagyon tudatosan menedzselt.

Buffalo Bill indiánjai körében. Fotó – allthatsinteresting.com

Ebben nagy segítségére volt Edward Judson, írói álnevén Ned Buntline ponyvaregényíró, aki felismerte Codyban az elbeszélő (és történetszínező) tehetséget, és kiszedett belőle minden lehetséges sztorit és anekdotát – hogy aztán hőst faragjon belőle a korabeli amerikai sajtóban. Cody még csak 26 éves volt, mikor már színdarab készült róla – a címszerepet pedig ő játszotta el, bár állítólag nem volt különösebben jó színész.

A showbusiness azonban beszippantotta – tíz éven át színpadon állt, miközben szabadidejében továbbra is kalandozott, nyomkeresőként. S az 1880-as évekre igazi szupersztár lett, miután létrehozta vadnyugati showműsorát: lovasbemutatókkal, harccal, pisztolyhősökkel, indiánokkal – mások mellett Ülő Bikával, a hunkpapa szíúk vezetőjével – , postakocsi-rablással, rodeóval. Egy olyan esszenciális műfajt hozott létre, mely nemcsak világhírűvé tette, hanem tartósnak is bizonyult, hiszen az amerikai nyugati popkultúra máig táplálkozik belőle – a filmművészettől a zenén át a rodeókig.

Vadnyugat a Keleti mellett

A show az 1880-as években eljutott Európába is – itt uralkodók, sőt még a pápa is megtekintette. A második európai turnéra azonban már csak a századforduló után került sor – ekkoriban már haldoklott az Old West, az amerikai nyugati határvidék lassan átalakult, Buffalo Bill cirkusza pedig már nem csupán valamiféle etnográfiai látványosság volt, hanem egy nagyon profin felépített, nagyszabású szórakoztató vállalkozás.

Hogy az igazi self made manként tündöklő Buffalo Bill nem kicsiben játszott, az is mutatja, hogy a showjának kulisszái és szereplői három különvonattal érkeztek meg Magyarországra 1906 júniusában – a járműpark 50 szerelvényből állt. Itt a Keleti Pályaudvar és a Kerepesi temető közti lóvásártéren, ügetőpályán és lovardában, a Tattersallban vertek tanyát, és húzták fel a cirkuszt.

Ilyen volt a vadnyugati aréna – itt épp Kolozsváron. Fotó – mult-kor.hu

Az utazó cirkusz stábjában csaknem félszázan foglalkoztak csak a marketinggel. S olyan reklámhadjárattal, mint amit Buffalo Billék rittyentettek, nemigen találkozott addig a Monarchia lakossága.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Popkultúra

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak