Napunk

A kormány több pénzt szán az iskoláknak, megnéztük, mire költenék

Ha jó lesz a bizonyítványod, jövőre valódi tankönyveket kapsz a fénymásoltak helyett!
Ha jó lesz a bizonyítványod, jövőre valódi tankönyveket kapsz a fénymásoltak helyett!

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az államháztartás nincs jó állapotban, és nincs pénz arra, hogy túl sok forrást biztosítsanak az egyes területeknek. Ugyanakkor számos fontos területnek, például az egészségügynek és az oktatásnak, több forrásra van szüksége, mint korábban.

Milyen lesz az oktatásügy helyzete jövőre? Lesz pénz arra, hogy többet keressenek az oktatásügyben dolgozók, vagy hogy a Helyreállítási Alapban szereplő néhány fontos reformot véghezvigyék?

Megnéztük, mi szerepel a jövő évi költségvetésben az oktatásügy szempontjából.

Több pénzt szánnak az oktatásra

Jövőre az oktatásra, a tudományra, a kutatásra és a sportra fordított összeg összesen mintegy 370 millió euróval fog emelkedni. Az állami költségvetésből és az uniós forrásokból (uniós alapok és a Helyreállítási Alap) jövőre 4,86 milliárd euró jut erre a területre, szemben az idei évre tervezett 4,49 milliárd euróval.

Ez az összeg nemcsak az oktatási minisztérium kiadásait tartalmazza, hanem más minisztériumok (belügy, honvédelem, egészségügy) kiadásainak egy részét is. Ha csak az oktatási minisztérium költségvetését nézzük, akkor az 4,03 milliárd euróról 4,29 milliárd euróra emelkedik, ami mintegy 256 millió eurós növekedést jelent.

Ugyanakkor az oktatási minisztérium jövőre kevesebb pénzt fog lehívni az uniós forrásokból, mint amennyit az idei évre terveztek. Idén mintegy 671 millió eurónak (az állami költségvetésből származó társfinanszírozással együtt) kellett volna érkeznie a Helyreállítási Alapból és az uniós forrásokból. Jövőre ez csak mintegy 258 millió euró lehet. Ha tehát az oktatási minisztérium költségvetését megtisztítjuk az uniós pénzektől, akkor azt látjuk, hogy az oktatási tárca mintegy 669 millió euróval kap többet hazai forrásokból.

Ez viszonylag szép összeg. Mire fordítják a pénzt?

Az iskolák magasabb működési támogatást kapnak

A pénz nagy része a fenntartási költségekre megy. Megemelik az alapiskolák és középiskolák úgynevezett működési normatíváját. Ahogy a nevében is szerepel, ez egy olyan támogatás, amelyet az iskolák a működési költségeik, köztük az energiaköltségek fedezésére kapnak.

A működési normatívát évek óta nem emelték. Eduard Heger miniszterelnök kormánya csak idén emelte meg 50 millió euróval a tervezett költségvetésen felül. Ennek oka a magas energiaárak voltak. Jövőre a működési normatíva még nagyobb mértékben, 107,1 millió euróval fog emelkedni.

A felsőoktatási intézmények sem maradnak hoppon. A megemelkedett energiaárak miatt 21,5 millió eurót kellene kapniuk.

Nehéz azonban megbecsülni, hogy ez elég lesz-e az iskoláknak. A közoktatás működésének tervezett finanszírozása jövőre több mint 100 millió euróval emelkedik, viszont tavaly az iskolák összesen 146 millió eurót kaptak az oktatási minisztériumtól energiára. A kormány ugyanis nemcsak magasabb normatívákkal, hanem további pénzügyi támogatással is segítette az iskolákat.

Az állami költségvetésből mintegy 9000 új munkahelyet fognak finanszírozni, ezek egy részét már betöltötték uniós forrásokból.

Elég sok pénz jut az oktatásban bevezetésre kerülő egyik legfontosabb reformra is.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Felsőoktatás

Fico-kormány

Oktatás

Pedagógusok

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak