Napunk

A legnagyobb szlovákiai magyar gimnázium érettségizőinek a fele tavaly magyarországi egyetemen folytatta. Megnéztük, mi az országos helyzet

Utánajártunk, hány szlovákiai magyar diák tanul magyarországi oktatási intézményekben. Főleg a határ menti gimnáziumokban népszerűek a magyarországi egyetemek, ahonnét a diplomások közül nagyon kevesen térnek vissza.

Az iskolaigazgatók és pedagógusok elmondása alapján a magyar oktatási rendszer minden szintjén találhatók Szlovákiából érkező gyerekek. Magyarországi óvodákat és alapiskolákat általában a határ közvetlen közelében élő szlovákiai magyar gyerek látogatják. Párkányi vagy komáromi szülőknél ez abszolút természetes jelenség még abban az esetben is, ha a szlovák oldalon van színvonalas óvoda, alapiskola.

Középiskolát már célirányosabban választanak a szlovákiai magyar diákok, a legtöbben konkrét szak végett járnak magyarországi középiskolába, ezt a 20 éves trendet a koronavírus-járvány törte meg.

Jelenleg sokkal több szlovákiai magyar látogat magyarországi gimnáziumot, mint szakgimnáziumot: a 2023/2024-es tanévben 230 szlovák állampolgárságú diák látogat magyarországi gimnáziumot, 65-en szakgimnáziumba, technikumba járnak, 1 diák pedig szakképző iskolában tanul. Összehasonlításul: a 2019/2020-as tanévben 195-en jártak magyarországi gimnáziumba, 203-an szakgimnáziumba, 38-an pedig szakképző iskolába. A 2000-es és a 2010-es évek elején jóval nagyobb volt a különbség a két csoport között.

Magyarországi felsőoktatási intézmények iránt a határ menti gimnáziumokból érdeklődnek a legtöbben, a vegyes nyelvi környezetben tanuló diákok többségében szlovákiai egyetemek mellett döntenek.

A Napunk megkeresett iskolaigazgatókat, akik elmondták, hogy a magyarországi felsőoktatási intézményekben végző diákok közül alig néhányan térnek vissza és telepednek le Szlovákiában, ez főképp annak tudható be, hogy az ingyenes képzés fejében le kell dolgozniuk a képzés időtartamát Magyarországon.

Cikkünkből kiderül:

  • az utóbbi 20 évben hány szlovákiai magyar diák látogatott magyarországi középiskolát, illetve hányan járnak magyarországi felsőoktatási intézményekbe az idei tanévben;
  • három szlovákiai magyar gimnáziumban azt is megnéztük, milyen arányban folytatják tanulmányaikat magyarországi felsőoktatási intézményben a diákok;
  • hogyan vélekednek a Magyarországon tanuló diákok a visszatérésről.

Sötétben tapogatózunk

Több alkalommal igyekeztünk adatokat szerezni arról, hogy hány szlovákiai diák tanul magyarországi oktatási intézményben. A szlovákiai hivataloknál nem jártunk sikerrel. A napokban a magyar Oktatási Hivataltól kaptunk adatokat a Magyarországon tanuló szlovák állampolgárságú diákokról. Egyelőre csak statisztikai adataink vannak, arról nincs tudomásunk, hogy valaki átfogóan feldolgozta volna ezeket az adatokat. Ez egyébként komolyabb kutatást igényelne.

Papp Z. Attila oktatáskutató egy 2017-es tanulmányában mások mellett a szlovákiai diákokra (Külföldi tanulók jelenléte és eredményessége a magyar közoktatásban) is kitért. Ő is rámutat arra, hogy nem egyszerű feladat a Magyarországon tanuló külföldről érkező diákok adatait összegyűjteni és elemezni, mert eltérő alapon gyűjtenek információkat ezekről a diákokról. Az anyanyelv, a nemzetiség és a könnyített honosítás még tovább bonyolítja a diákok azonosítását. A szlovákiai magyar értelmiség szempontjából fontos lenne tudni azt is, hogy a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló diákok hány százaléka telepedik le végül Magyarországon.

Az Oktatási Hivataltól kikért statisztikai adatok alapján a 2020/2021-es tanévben, vagyis a koronavírus-járvány első évében egy húszéves tendencia fordult meg. Addig ugyanis mindig jóval több szlovák állampolgárságú diák járt valamilyen szakgimnáziumba, technikumba, szakképző iskolába, mint gimnáziumba.

A 2020/2021-es tanévben 201 szlovák állampolgárságú diák járt magyarországi gimnáziumba, míg szakgimnáziumba és szakképző iskolába összesen 55 diák. Viszont a 2009/2010-es tanévben gimnáziumba 267, szakképzésre pedig 452 diák járt, a 2006/2007-es tanévben 347 szlovák állampolgárságú diák látogatott magyarországi gimnáziumot, a szakképzésben 586 diák vett részt. Ezek az adatok csak a köznevelésben részt vevő diákokra vonatkoznak.

Arról nincsenek adataink, hogy milyen szakközépiskola iránt érdeklődnek a szlovákiai magyar diákok, de Peternai Zsuzsanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatójának tapasztalata szerint a Magyarországon tanuló középiskolások elsősorban nem a gimnáziumi képzés, hanem konkrét szak végett mennek magyarországi középiskolába.

„Olyan típusú iskolákat választanak, amilyenek nálunk nincsenek, vagy csak szlovák nyelvű a képzés. Vezetünk olyan diákot is, aki Németországban él a szüleivel, ott jár iskolába, de nyilvántartunk diákot, aki például a Váci Bartók–Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskolába vagy gyógyszerészeti középiskolába jár” – mondta az igazgató. Az érsekújvári gimnázium átlagosan egy-két diáknak törzsiskolája évfolyamonként, az idei végzősök évfolyamában három külföldön tanuló diákot tartanak nyilván.

Kevesen érettségiznek szlovákból

A jogszabályok szerint a középiskola első évéig, vagyis a kötelező iskolalátogatás évéig kell nyilvántartania szlovákiai iskolának a külföldön tanuló diákokat. „Nagyon sokan tesznek különbözeti vizsgát az első évfolyam végén, hogy lezárják a tízéves kötelező iskolalátogatást, de később fokozatosan lemorzsolódnak, nem az a jellemző, hogy szlovák nyelvből leérettségiznének ezek a diákok. Nem emlékszem olyanra, aki külföldön tanult és érettségizett nálunk szlovák nyelvből” – mondta az érsekújvári gimnázium igazgatója.

A külföldön tanuló diákoknak egyébként minden olyan tantárgyból különbözeti vizsgát kellene tenniük, amit a szakosodott középiskolában nem tanulnak, a szlovákiai törzsiskolájukban viszont szerepel az órarendben. Előfordulhat, hogy akár 4–5 tantárgyból is vizsgát kellene tenni, beleértve a szlovákot is. Sokan ezért morzsolódnak le a negyedik évfolyam végére, mert több tantárgyból nem győzik letenni a különbözeti vizsgát. Ha csak a szlovák nyelvet vesszük, a diákok Magyarországon nem használják a nyelvet, ráadásul a középiskolában jelentős mennyiségű irodalmat kell megtanulniuk, ezért nem ragaszkodnak a szlovák érettségi vizsgához. Ha pedig nem bírják a nyelvet, nem itt képzelik el a jövőjüket.

Az érsekújvári gimiben nem jellemző, hogy a külföldön tanuló középiskolások érettségi vizsgát tesznek szlovák nyelvből. Fotó – Pázmány Péter Gimnázium

Vissza a magyarországi középsuliból

A nagymihályi járásbeli Laura a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola turisztikai szakreferens szakára járt. „Az iskolát a szüleim választották, úgy gondolták, hogy a jövőbeni elhelyezkedésem szempontjából előnyös lenne, ráadásul az idősebb testvérem is ebbe az iskolába járt egy másik szakra. Ilyen szakirány akkoriban nem volt Szlovákiában, ezért esett a választásuk konkrétan erre” – mondta a most 25 éves fiatal.

Hozzátette, sokkal több tantárgyat tanult Magyarországon, mint amennyit egy szlovákiai középiskolában kellett volna, és nehezebbek is voltak. Különórákra nem járt, de jelentős különbség volt a szlovákiai és a magyarországi alapiskolai oktatás között, a tanárok máshogy vezették fel a tantárgyakat. „Az egész idegen volt számomra és eleinte sokat kellett tanulnom, hogy behozzam a lemaradásomat. Ugyanakkor nem éreztem semmilyen megkülönböztetést amiatt, mert szlovákiai diák vagyok. Volt egy-két tanár, aki tett valamilyen utalást, de ez tényleg elenyésző volt” – mondta a Napunknak Laura.

„Az iskolában többen is voltunk Szlovákiából, elég népszerű volt ez az iskola. Csak az én osztályomban 6-7 szlovákiai diák volt, főleg a Bodrogközből. Különbözeti vizsgákra nem volt szükség, szlovák nyelvből viszont érettségiztem. A szlovákot Sátoraljaújhelyen az alapoktól tanították nekünk, irodalom egyáltalán nem volt, csak a nyelvtanra összpontosítottak” – mondta Laura, hozzátéve, hogy a szlovák nyelvet egy borsi (Borša) pedagógus tanította a magyarországi középiskolában.

Elmondása szerint itthon talált munkát, bár nem a szakmájában dolgozik, egyetemre nem készült. Nem bánta meg a magyarországi középiskolát, mert nagyon szeretett oda járni. A képzés kapcsán még annyit árult el, hogy az iskola kollégiumában ingyen lakhatott, a napi három étkezésért és a tankönyvekért fizetett, tanévenként 50-60 euróba kerültek a tankönyvek.

A diákok 50 százaléka elment

Az Oktatási Hivataltól elkértük a szlovák állampolgárságú felsőoktatási intézményeket látogató diákok számát is, az őszi szemeszterben összesen

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Érsekújvár

Felsőoktatás

Gimnáziumok

Határon túli magyarok

Komárom

Magyar iskolák

Oktatás

Pozsony

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak