Nem biztos, hogy a mesterséges intelligencia elhozza az álhír-paradicsomot

A harvardi Misinformation Review című folyóiratban nemrég publikált véleménycikk szerzői szerint túlzottak azok a félelmek, amelyek a mesterséges intelligenciának az álhírek terjedésére gyakorolt hatása miatt alakultak ki.

A cikk szerzői arra a három leggyakoribb állításra reagálnak, amelyek a generatív mesterséges intelligenciával, illetve annak az interneten burjánzó ostobaságokra gyakorolt hatásával kapcsolatban terjednek.

1. A mesterséges intelligenciát az álhírek tömeges és olcsó generálására lehet felhasználni

A chatbotok és a képgenerátorok, amelyek egy másodperc alatt képesek létrehozni bármilyen tartalmat, aggodalmat keltettek az emberekben, mert az ilyen eszközökkel nagyon gyorsan és olcsón lehet növelni a hazugságok és a propaganda gyártásának mértékét. Az igazság így elveszhet a hazugságok tömkelegében.

A Misinformation Review véleménycikkének szerzői viszont azzal érvelnek, hogy az álhírek terjesztése már korábban is olcsóbb volt, mint az ellenőrzött és megbízható hírek publikálása. Az internet tele van hoaxokkal, de sok elkerüli az emberek figyelmét. Az álhírek elérhetőek, senki nem rejti őket paywall mögé, de egy átlagolvasó így is keveset lát belőlük.

„A figyelmünk nem végtelen” – mondta Sacha Altay a Zürichi Egyetem kutatója. „Az interneten elérhető információk csupán töredékének vagyunk kitéve, tehát az álhírek számának növelése ezen mit sem változtat” – vélekedik.

Az álhírek csak a nyilvánosság bizonyos részéhez érnek el, akik azért követik őket figyelemmel, mert hajlamosak rá, például amiatt, hogy nem bíznak az állami szervekben. A probléma tehát nem az, hogy van-e hozzáférésük a minőségi információkhoz, hanem az, hogy a gyatrákat részesítik előnyben.

A mesterséges intelligencia nem növeli az emberek álhírek iránti keresletét. Azok nagyobb kínálatának így csak korlátozott hatása lesz az álhírek terjedésére, mondják az idézett cikk szerzői.

2. A mesterséges intelligencia lehetőséget nyújt a minőségibb és meggyőzőbb álhírek gyártására

Egy másik elterjedt érv az, hogy a mesterséges intelligencia segítségével az emberek meggyőzőbb álhíreket tudnak létrehozni, amiknek leleplezése és cáfolása nehezebb lesz. Ez ahhoz vezethet, hogy az emberek már semmilyen hírt nem fognak elhinni.

A véleménycikk szerzői erre úgy reagáltak, hogy az emberek többségéhez csupán csak részben érnek el az álhírek, a minőségük javulása így csak nagyon kis mértékben nyilvánulna meg.

Ezen felül, olyan eszközök már régóta a rendelkezésünkre állnak, amelyekkel meggyőző hoaxokat lehet készíteni (például a Photoshop), de viszonylag keveset használják őket. Az összeesküvők inkább más manipulációs technikákat választanak. Nem tűnik úgy ugyanis, hogy a technológiailag komplikáltabb manipulációk hatásosabbak lennének. A kifinomult „deepfakek” helyett a fact-checkereknek inkább az olcsó „cheepfakesekkel” kell foglalkozniuk.

A mesterséges intelligencia a minőségi hírek készítőinek is segítségére lehet, például azzal, hogy megkönnyíti az újságírók munkájának egy részét. Nincs okunk azt gondolni, hogy az új technológiákat jelentősebb mértékben fogják felhasználni a hazugságok terjesztői, mint a megbízható médiumok.

3. A mesterséges intelligencia által könnyebb lesz az álhírek célzása és személyre szabása

A harmadik aggály arra hívja fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia segítségével az emberek ízlésére, véleményeire és preferenciáira szabott álhíreket lehet majd gyártani. A generatív mesterséges intelligencia ugyanis képes különböző stílusok utánzására. A nagy nyelvi modellekben elért fejlődés azonban nem hat közvetlenül azokra a technológiákra, amelyek a tartalomfelhasználókra irányuló mikrocélzásával foglalkoznak.

A reklámok közönségmeghatározása hasznos, de korlátozott hatásokkal rendelkezik. Ez pedig egyhamar nem fog megváltozni, mert az embereket nem lehet könnyen meggyőzni.

Az az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia képes nagy mértékben személyre szabott tartalom létrehozására, egyelőre még nem mutatkozott igaznak. Ezeket az eszközöket hatalmas mennyiségű adat alapján tanították be, de még nem képesek arra, hogy az emberek preferenciájának és értékeinek teljes spektrumát mutassák be. A felhasználók adataihoz sincs hozzáférésük, így pedig valóban személyre szabott tartalmat sem képesek generálni.

Néhány plusz információ: a cikk szerzői szerint létezik még egy negyedik elterjedt érv is a mesterséges intelligenciának az álhírek terjedésére gyakorolt hatásával kapcsolatban, ez pedig a nem szándékos, külsőre megbízhatónak tűnő, ám hamis információk generálása. A chatbotok például gyakran kitalálgatnak dolgokat, az emberek így tudtukon kívül terjeszthetik azokat az ostobaságokat, amiket a mesterséges intelligenciától szereztek.

A digitális világban kevésbé kiigazodó emberek lesznek az ilyen tévedések áldozatai. De az is fenyegetést jelent, hogy egyes médiumok több hibát vétenek majd, mert megbíznak az mesterséges intelligenciában. Mindez azonban nem jelent komolyabb veszélyt a társadalomra a szerzők szerint.

Kontextus: a véleménycikk szerzői elismerik, hogy az érveik a fejlett, gazdag és demokratikus országokra vonatkoznak, amelyek fejlett mediális közeggel is rendelkeznek. Máshol lehet negatívabb hatása a mesterséges intelligenciának.

Miért fontos ez: a szlovákiai összeesküvők és propagandisták népszerűségét, a parlamenti választások eredményeire gyakorolt befolyásukat, a szlovák intézmények állapotát és a diákok katasztrofális PISA-eredményeit elnézve nehéz nem aggódni amiatt, hogy mire lehet képes nálunk a mesterséges intelligencia.

A technológia, amely úgy tűnik, rövid időn belül az életünk összes területére hatással lesz, aggodalmakat és kérdőjeleket vet fel. A pánik érthető, de nem kellene, hogy megbénítson minket, és hogy letereljen az útról. A Misinformation Review-ben megjelent véleménycikk szerzőinek szkepticizmusa ezért is vehető egy értékes hozzájárulásnak a média és a dezinformációk jövőjéről szóló vitában.

Filip Orsolya fordítása