Napunk

Forró Krisztián: Ha a politikánkban nem lesz önmegtartóztatás, az a vesztünket fogja okozni

Forró Krisztián. Fotó N - Tomáš Benedikovič
Forró Krisztián. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A múlt hétvégén Magyar Szövetség lett a Szövetségből, a vezetőség kiegészült Gyimesi Györggyel, megváltozott az alapszabály, és megszűntek a platformok. A párt Forró Krisztián régi-új pártelnök szerint rugalmasabb lett, és nyitottabb.

A szlovákiai magyar politizálás jövője azonban nem ezen a közgyűlésen dőlt el, írtuk elemzésünkben. Sok nyitott kérdés maradt azzal kapcsolatban, hogy akarja kitölteni a Magyar Szövetség a szlovákiai magyar politikai teret, milyen üzeneteket fogalmaz meg, és mi lesz a felhalmozódott belső feszültséggel.

Forró Krisztián pártelnökkel arról beszélgettünk, hogy

  • miért nem engedték el azt a narratívát, hogy a választási kudarcért a közvélemény-kutatók és a média a felelős,
  • miért lesz hatékonyabb a Magyar Szövetség platformok nélkül,
  • hogyan él meg egymás mellett a centrista vonal és a szélsőségesebb véleménynyilvánítás,
  • és hogy beleállhat-e a párt a polarizáló kérdésekbe.

Kezdjük a hétvégi kongresszussal. Milyen tanulságokat vontak le végül, minden adat, minden trend ismeretében a választásokkal kapcsolatban, melyen a szlovákiai magyar választópolgárok kicsivel kevesebb, mint kétharmada nem szavazott a Szövetségre?

Ez az egyik szám. A másik szám pedig a 130 ezer. Ez tizenhárom éve a legtöbb szavazat, amit magyar pártra leadtak a választáson. A következő fontos szám pedig az, hogy jelen pillanatban egyetlen releváns magyar párt maradt, ez pedig a Magyar Szövetség.

Fontos szám még a részvételi arány. Míg a nyugat-szlovákiai és észak-szlovákiai járásokban a részvételi arány helyenként megközelítette a 80 százalékot, addig a dél- és kelet-szlovákiai régiókban a részvételi arány néhány helyen nem érte el a 60 százalékot sem. Tehát tény, hogy nem sikerült mozgósítani a polgárokat olyan mértékben, mint azt szükséges lett volna.

Ennek egyik oka az volt, hogy a közvélemény-kutató intézetek rendszeresen alulmértek minket, egyetlen olyan ügynökség volt, mely több mint 5 százalékot mért nekünk. A másik oka az volt, hogy a liberális média állandóan azt hangsúlyozta, hogy több magyar párt van, mely képes megszólítani a magyar polgárokat Szlovákiában. Holott a választási eredmény megmutatta, hogy ez nem igaz.

S nem csak bennünket, a felvidéki magyarságot csapta be a média és a közvélemény-kutató intézetek, hanem tulajdonképpen egész Szlovákiát is, hiszen azt jósolták, hogy két komoly erő van, és a Progresszív Szlovákia legyőzhet mindenkit. Ez felhajtotta a részvételt a választások során, és itt sajnos nem szerepeltünk jól, nem mozgósítottunk kellőképpen, kellő eredménnyel.

Azt tehát el lehet mondani, hogy voltak eredmények, azt viszont semmiképpen sem, hogy siker lett volna a választás. A tény azonban az, hogy egyetlenegy releváns magyar párt maradt, az pedig a Szövetség.

Nézzük meg jobban az ön által megfogalmazott állításokat. Kezdjük a közvélemény-kutatásokkal: ezek a kutatások, és az exit pollok is, viszonylag pontosan mérték a Szövetség eredményét. A végeredmény tulajdonképpen az lett, amit jósoltak. Miért kenik rájuk a felelősséget?

Ami az exit pollokat illeti, ezek akkor jönnek ki, mikor már bezárnak a választóhelyiségek. Ez nem befolyásolta, hogy az emberek milyen érzelmek alapján választottak, nincsenek hatással a választások eredményére. A közvélemény-kutatások viszont rendre alulmértek minket – és mi ezt a választási kampányban is hangsúlyoztuk.

Példaként hoztam fel a megyei választást, amely nagyon sikeres volt, hiszen 54 megyei képviselőnk lett. A közvélemény-kutatók akkor Csenger Tibornak 10 százalék alatti eredményt jósoltak Nyitra megyében, több mint 15 százaléka lett. Berényi Józsefnek 15 százalék körüli eredményt jósoltak, 20 százalék felett végzett. Hangsúlyoztuk, hogy komoly módszertani problémák vannak a közvélemény-kutatásokkal – nem hiteles adatokat adnak, hanem pont ellenkezőleg, manipulálnak, a mi esetünkben pont negatív irányba.

A közvélemény-kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények trendeket mérnek, mérési hibával kell őket értelmezni, és mivel a magyar minta kicsi, ezért kevésbé megbízható – ezt egyébként a sajtó is jelezni szokta. Nem azt történik, hogy áthárítják a politikai felelősséget a közvélemény-kutatókra? Hiszen a kampányba épp azért ölnek bele rengeteg pénzt, azért dolgoznak, hogy egyebek mellett ezeket a dolgokat is elmagyarázzák a választóknak.

Szerkesztő úr, megkérdezte, szerintünk hol voltak a hibák. Én hangsúlyoztam, hogy a mozgósítással baj volt, nem sikerült kellőképpen. Az embereknek azt sugallták, hogy a Szövetségnek nincs esélye bekerülni a parlamentbe, így sokan otthon maradtak, mások pedig beleálltak az ideológiai háborúba a Smer és a PS között. Azoknak a felvidéki magyaroknak a többsége, amely elment szavazni, a Szövetségre szavazott.

A másik állítás, amelyet megfogalmazott, arról szólt, hogy a média két vagy három egyenjogú magyar pártról beszélt. Viszont egyrészt a három párt összeadott eredménye sem vitte volna be a parlamentbe a Szövetséget. Másrészt egy politikus nem várhatja el a független médiától, hogy csak az ő pártja esélyeit hangsúlyozza, más, releváns szereplőknek pedig ne adjon teret.

Kijavítanám:

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Forró Krisztián

Magyar Szövetség

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak