Napunk

Minden hatodik gyerek szegénységben él, ez a valódi probléma, amivel foglalkozni kellene, mondja a kutató

Fotó N - Vladimír Šimíček
Fotó N – Vladimír Šimíček

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A nyugdíjasoknál veszélyeztetettebbek az egyszülős családok. Veszélyeztetettek a nyugdíjasok is, de közülük leginkább azok, akik egyedül élnek, mondja Daniela Danková, az Oranžová obálka nevű kutatócsoport vezetője, amely a személyes pénzügyekkel foglalkozik.

A kormány azonban úgy döntött, minden nyugdíjason segít. Jövőre magasabb 13. havi nyugdíjat kapnak, és megmarad a szülői nyugdíj is. A Szociális Biztosító bevételkiesését a kormány abból fedezi, hogy csökkenti a második pillérbe fizetett járulékot. „Ez pedig a fiatal spórolókat hozza hátrányos helyzetbe” – mondja.

Az interjúban arról beszél:

  • mit jelent a második pillérbe fizetett járulék csökkentése a spórolók jövőbeli nyugdíja szempontjából;
  • miből áll egy svájci állampolgár nyugdíja;
  • a kormány mely konszolidációs lépéseit tartja észszerűnek, és melyeket nem.

A kormány a múlt héten elfogadott egy 18 intézkedésből álló konszolidációs csomagot, mely a költségvetés bevételeinek növelésére irányul. Magasabb adók, egészségügyi járulékok és díjak bevezetését jelenti. Mi a véleménye róla?

A konszolidáció érthetőbben fogalmazva azt jelenti, hogy csökkentjük a kiadásainkat, hogy beleférjünk a jövedelmünkbe. Az az ideális, ha képesek vagyunk növelni a saját jövedelmünket. Egy egyén szempontjából ez egy kellemes konszolidáció. De ha az állam teszi ezt, az azt jelenti, hogy mindannyiunknak csökkenti a jövedelmét. Az állam egy ilyen konszolidációval nem számolhat hosszú távon. A jövedelmek növelésére irányul, nem pedig a kiadások csökkentésére, illetve az optimalizálásukra.

Mit gondol magukról az intézkedésekről?

Pozitívnak tekinthetjük a szeszes italokra vagy a dohánytermékekre kivetett adók növelését. Ezek olyan negatív externáliák, amelyek további kiadásokat eredményeznek, főleg az egészségügyben. Az olyan intézkedések, mint a bankok megadóztatása, az egészségügyi járulékok növelése vagy az energiatámogatás folytatása kérdéseket vethetnek fel. A bankoknak például valószínűleg emelniük kell a termékeik árát, mert a részvényesek számolnak valamilyen bevétellel és szükségünk van arra, hogy a bankok nyereségesek legyenek, hogy biztosítani tudják a szolgáltatásaikat.

Ezzel együtt a kormány egy jelzáloghiteleseket segítő csomagot is elfogadott. Ezzel mintha azt jelezné a bankoknak, hol tehetnek szert nyereségre, tehát újra növelhetik a kamatlábakat. Ez kis beavatkozást is jelent a piaci versenybe. A bankok nem lesznek arra kényszerülve, hogy versenyezzenek egymással az ügyfelekért például abban, hogy ki kínál alacsonyabb kamatlábat. Az egészségügyi járulékok növelésénél kérdéses, hogy mit kapunk cserébe. Nem hallottuk azt, hogy garantálják a vizsgálatok vagy a műtétek és hasonlók előtti maximális várakozási időt.

A Fitch ügynökség pénteken leminősítette Szlovákiát. Ezt az államháztartás rossz állapotával, a növekvő kiadásokkal és a kormány homályos konszolidációs stratégiájával indokolta meg. A szakértők szerint a kormány ezzel a konszolidációval nem lesz képes az elkövetkezendő években stabilizálni az adósságot. Mit jelent ez a hír Szlovákia számára?

A leminősítés megmutatkozhat a szlovák kötvények magasabb kockázati felárában, és így hozzájárulhat a jövőben a magasabb kamatlábakhoz és költségekhez. A Költségvetési Tanács ezt már meg is becsülte. Idén a hitel törlesztésére 1,2 milliárd eurót különítünk el, tehát a GDP 1 százalékát, 2027-ben pedig az adósság törlesztése akár 2,5 milliárd euróba is kerülhet, ami a GDP 1,6 százalékát jelenti.

Ez körülbelül 1,3 milliárd euróval több, ami máshonnan fog hiányozni. 

Igen, ezt az összeget az adósság kiegyenlítésére fogjuk felhasználni. A Fitch ügynökség arra is rámutatott, hogy csökken a munkatermelékenységünk, hogy a gazdaságunk egyoldalúan orientált, és hogy az autóipart kivéve kevés a beruházás. Érdekességképpen egy útmutatót is adott nekünk a besorolás javítására, illetve rontására. Ha például megromlik az unióval való kapcsolatunk, vagy nem folytatjuk a konszolidációt, ha középtávon nem stabilizáljuk az adósságunk növekedését, megeshet, hogy leminősítik a besorolásunkat. Ezzel szemben, ha jobb besorolást szeretnénk kapni, az állam költségvetési politikájának középtávon garantálnia kell az adósság fokozatos csökkenését, növelnie kell a kormányzás minőségét, javítania kell a gazdaság kilátásait. Ezt például a munkatermelékenység növelésével és a gazdaság diverzifikálásával tudnánk elérni.

A kormány már jóváhagyta a jövő évi költségvetési tervét is. Ebben a hiány 6,5 százalékról 6 százalékra való csökkentésével számolnak. 

Nincs tervünk azt illetően, mit fogunk tenni az elkövetkezendő években, és hogyan alakuljon a gazdaság a jövőben.

Fotó N – Vladimír Šimíček

Az intézkedések között a második pillérbe fizetett járulék 5,5 százalékról 4 százalékra való csökkentése is szerepel. A költségvetésbe ebből fog befolyni a legtöbb pénz. Mi a véleménye erről?

Kezdem azzal, miért is jött létre a második pillér. A világbank a lakosság elöregedése miatt már régebben ajánlotta a többpilléres rendszerek bevezetését. Akkor, amikor a nagyszámú X generáció megy nyugdíjba, ami a mi esetünkben a Husák-gyerekeket jelenti, a nyugdíjuk nem csak egy forrásból kell, hogy származzon. A nyugdíjnak több pillérből kellene állnia, tehát a második pillérből is. A Husák-gyerekek generációja után alacsonyabb számú dolgozót adó nemzedék lép be a munkapiacra, és számukra nehéz lesz ennyi nyugdíjast finanszírozni. A költségvetési tanács becslései szerint 2060-ban 100 fiatalra csaknem 60 nyugdíjas juthat.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Adózás

Család

Fico-kormány

Gazdaság

Nyugdíj

Spórolás

Szociális Biztosító

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak