Napunk

Vig Dávid: A Fidesz a szélsőjobbal versenyez, hogy ki tud jobban uszítani az LMBTQ+-emberek ellen

Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Fotó - N, Tomáš Benedikovič
Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Fotó – N, Tomáš Benedikovič

Választói mobilizálásra, a fontos témákról való figyelemelterelésre használja az Orbán-kormány az LMBTQ+-emberekkel kapcsolatos témákat. Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója nagyinterjúnkban arról beszél, a menekültellenes kampány kifulladását követően új ellenségképet keresett a kormány, így váltak céltáblává a közösség tagjai.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint a civilek és az LMBTQ+-emberek elleni törvények Oroszországból érkeznek Magyarországra, onnan pedig Európa más országaiba. A 2022-es kampányban a kormány úgy volt képes uralni a közbeszédet az óvodások nemváltásának propagandájával, hogy a gyakorlatban a nemváltás lehetőségével csak emberek tucatjai éltek a jogszabály módosítása előtt.

L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeumból való kirúgása egyértelmű üzenet más kulturális intézmények számára, de ez az ügy elindított egy olyan öncenzúrát is, mellyel kitörlik a nyilvánosság egy részéből az LMBTQ+-embereket. Vig Dávid szerint itt nemcsak arról van szó, hogy a saját identitását kereső fiatal nem találkozik LMBTQ+-tartalmakkal, hanem a közösséghez tartozó emberek úgy érzik, hogy az identitásuk valami üldözendő, eltitkolandó, szégyellni való.

Vig szerint az Orbány-kormány nem fog megállni az LMBTQ+-emberekkel szembeni eddigi korlátozásoknál, úgy véli, a velük szembeni fellépések folytatódni fognak.

Beszélgetésünkből kiderül, hogy:

  • mikor váltak az LMBTQ+-emberek a magyar kormány céltáblájává;
  • milyen jelek, intézkedések utaltak arra, hogy a jogaikat korlátozni kívánja az Orbány-kormány;
  • hogyan lehetetleníti el a kormány az ellenfeleit a közbeszéd tematizálásával;
  • hogyan viszonyul a lakosság a legutóbbi felmérések alapján az LMBTQ+-emberekhez Magyarországon két évvel a homofóbtörvény elfogadása után;
  • milyen hatása volt L. Simon László kirúgásának más múzeumokra Magyarországon.

Milyen volt az LMBTQ+-emberek jogi, illetve társadalmi helyzete öt évvel ezelőtt Magyarországon?

Két részre bontanám az LMBTQ+-emberekkel szembeni kampányt. Szerintem 2017/2018 fordulóján volt a fordulópont. Előtte sem voltak a kormányzati megszólalások nagyon támogatóak az LMBTQ+-emberekkel szemben, elszórtan előfordultak kirekesztő mondatok, előtte pedig módosították az alaptörvényt, amely például a házassági egyenlőségnek a lehetőségét szüntette meg, de alapvetően békén hagyták azokat az intézményeket, melyeket azt megelőzően vezettek be.

Mondhatjuk, hogy a magyarországi LMBTQ+-jogok helyzete viszonylag jó volt közép-európai összehasonlításban, de európai összehasonlításban sem volt nagyon rossz. A társadalmi elfogadás tekintetében pedig volt egy folyamatos pozitív tendencia. Például egyre több cég és szervezet érzi úgy, hogy kimehet logóval és zászlókkal a Budapest Pride-ra. Coming out day-en, októberben – itt a 2010-es évekről beszélek – színészek, ismert emberek coming outoltak. Ez a hangulat változott meg valamennyire, nem függetlenül attól, hogy elindult egy nagyon kirekesztő narratív hadjárat az LMBTQ+-emberek ellen a kormányzat, illetve a kormányhoz köthető megmondóemberek részéről.

A szélsőjobboldal részéről érzékelhető volt egy ilyen követelés, még a néppártosodás előtt is. A szélsőjobboldali Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom azóta is tesz ilyen kijelentéseket, de nagyon sok, nagyon erős és bántó mondat köthető vezető fideszes politikusokhoz is. Itt kiemelném Kövér Lászlónak azt a 2019-es mondatát, amelyben a pedofilokhoz hasonlította azokat az azonos nemű párokat, akik gyereket szeretnének örökbe fogadni.

Ettől a 2019-es mondattól számítjuk a legutolsó LMBTQ+-ellenes kampány felfutását. Ezt a mondatot szerintem akkor tesztelték a nyilvánosságon, és a kapott válaszok, a felmérések eredménye alapján dönthettek úgy, hogy beindítják ezt a LMBTQ+-ellenes kampányt, ami 2020 márciusában kapott újra egy nagy lendületet.

2021 nyarán fogadták el Magyarországon a homofóbtörvényt, a jogszabály beterjesztése előtt, az előbb említett Kövér mondat mellett milyen egyéb jelzések, intézkedések utaltak arra, hogy jogszabállyal korlátoznák az LMBTQ+-embereket?

A kormányzati oldal évek óta nyomást gyakorolt a civil szervezetek iskolai programjaival kapcsolatban. A civilek évek óta végeznek emberi jogi oktatást, demokráciára való nevelést nagyon szakszerűen. Elindult egy olyan narratíva, hogy elkezdték ezt először idézőjelbe tett érzékenyítésnek nevezni, és így átkeretezni azt, hogy az érzékenyítés szó mit jelent valójában.  Az ő szótárukban az érzékenyítés egyenlő az agymosással, ez pedig abba ment át, hogy a civil szervezetek befolyásolják a gyerekeket.

Így jutunk el oda a 2022-es kampányban, hogy az LMBTQ+-aktivisták átoperálják az óvodában a gyerekeket érzékenyítés címen. Nyilván itt már a dezinformációnak és a hazugságnak egy nagyon érdekes elegye jelenik meg, de ez a gondolat innen indult.

Én nem vagyok politikai elemző, de vannak olyan vélemények, melyek szerint a Kaleta-ügynek komoly szerepe lehetett ebben.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Amnesty International

Emberi jogok

Fidesz

LMBT+

Magyar kormány

Orbán Viktor

Oroszország

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak