A NATO-nak csak néhány éve van felkészülni egy orosz támadásra, figyelmeztet egy német think tank

„Ez Oroszország kendőzetlen démonizálása” – panaszkodott a héten Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Peszkovot Joe Biden amerikai elnök szavai dühítették fel, aki azt mondta, hogy ha Putyin elfoglalja Ukrajnát, nem áll meg a határainál.

„Fontos, hogy lássuk a hosszú távú perspektívát. Putyin folytatni fogja, amit elkezdett. Ezt már eléggé egyértelműen a tudtunkra adta. Ha megtámadja a NATO egyik szövetségesét, akkor mi, NATO-tagok, arra köteleztük magunkat, hogy a Szövetség minden egyes négyzetcentiméterét védeni fogjuk. Olyasmink lesz, amit nem akartunk és amink ma nincs: orosz egységek ellen harcoló amerikai egységek” – jelentette ki Biden, amikor a kongresszus tagjait többek között Ukrajna finanszírozásának támogatásáról akarta meggyőzni.

A Kreml szóvivője szerint Biden csupán a belpolitikai helyzet befolyásolásának eszközeként használja fel Oroszországot.

Tény azonban, hogy az orosz vezetőség egészen az invázió előtti utolsó napokig azt állította, hogy nem támadják meg Ukrajnát, noha a titkosszolgálatok ezt előre jelezték. Vlagyimir Putyin a Krím annektálása előtt is azt állította, hogy nem készül elfoglalni az ukrán félszigetet.

Moszkva pedig ugyanígy hazudott az orosz kémekről, akik több NATO-tagországban, köztük Csehországban is követtek el merényleteket.

Mennyi időnk van? Három, hat vagy tíz év?

Arról, hogy Oroszország Ukrajna után megtámadhat egy NATO-tagországot is, már régóta beszélnek. Arról, hogy ez jelenti a 21. század legnagyobb veszélyét, például a 31 tagú védelmi szervezet stratégiai dokumentumában is írnak, ahol kiemelt figyelmet szentelnek az orosz támadás kockázatának.

A német Külpolitikai Társaság (DGAP) nevű think tank friss jelentése nyíltan kimondja, hogy a Szövetség országainak hozzávetőleg hat vagy tíz évük van arra, hogy felkészüljenek egy esetleges orosz támadásra és hogy megakadályozzák azt. Ezt csaknem elkerülhetetlennek tartják.

A lengyel kormány politikusai azt állítják, hogy a NATO-nak körülbelül három éve van arra, hogy felkészüljön.

Mennyire reálisak azonban Lengyelország és a balti államok azon aggodalmai, hogy ők lehetnek Putyin Oroszországának újabb célpontjai? Erről egy berlini biztonsági szakértőt és Szlovákia egyik volt NATO-nagykövetét kérdeztük, aki személyesen is ismeri az említett jelentés szerzőjét.

A német DGAP szerint Németország és vele együtt az egész NATO is versenyt fut az idővel.

„Ha véget érnek az intenzív ukrajnai harcok, a moszkvai rezsimnek csak hat évre lesz szüksége ahhoz, hogy újjáépítse a hadserege erejét” – olvasható a jelentésükben. Addig a tanulmány szerzői szerint Németországnak és a NATO-nak olyan mértékben kell megerősödniük, hogy „elijesszék Oroszországot és szükség esetén harcoljanak ellene.”

„Csak így sikerülhet nekik csökkenteni egy újabb háború kirobbanásának veszélyét Európában” – vélekedik a DGAP.

Putyin orosz világról szőtt álmai

A think tank azzal érvel, hogy az orosz elitek újjá szeretnék építeni az orosz birodalmat és keresztülvinni arról az „orosz világról” (russzkij mir) szóló elképzelést, mely nem tartja tiszteletben a nemzetközileg elismert határokat. „Az ő gondolkodásuk alapján Oroszország a jelenlegi határokon túl is létezik, és bárhova kiterjesztik, ahol oroszok éltek vagy az orosz birodalom vagy a Szovjetunió gyakorolt hatalmat.”

A DGAP tanulmánya szerint Oroszország évente 280 ezer katonát képes kiképezni. Ez hat év alatt 1,7 milliót, tíz éven belül pedig 2,8 millió katonai kiképzésben részesült embert jelent. És ahogy a DGAP hozzáteszi, azok, akik Ukrajnában is harcolnak, még értékes harci tapasztalatokra is szert tesznek.

A szakértők ezért úgy becsülik, hogy hat-tíz év távlatában Oroszország annyira megerősödhet, hogy képes lehet megtámadni egy NATO-tagországot.

Oroszországnak még mindig elég nagy bevétele van a kőolajból és a földgázból, amit olyan országoknak ad el, mint India vagy Kína. És tekintve, hogy mekkora elnyomás és cenzúra uralkodik az országban, a demokratikus európai országokkal ellentétben nem kell aggódnia a társadalom felől érkező kritika miatt.

Amiatt, hogy a háborúban a DGAP becslése szerint már több mint 250 ezer katonát vesztett el, a Kremlnek nem kell aggódnia. A háború kritikusait elhallgattatták, a valós veszteségekről pedig nyilvánosan nem beszélnek.

„A homokóra azonnal elkezd peregni, amint véget érnek az intenzív harcok Ukrajnában. Aztán Oroszország a jelenlegi termelését a fegyveres erők megújítására irányíthatja át” – figyelmeztetnek a német szakértők.

Hogyan lehet elkerülni a Putyinnal való háborút

A DGAP-ben ezt a stratégiát úgy hívják: „inkább megvédeni magunkat, mint sajnálkozni”. Eszerint az elkövetkezendő két évben gyorsan és sokat kell befektetni a NATO védelmi képességeibe Európában. A nyilvánosságot fel kell készíteni az orosz fenyegetés elleni masszív befektetésekre és egyértelmű jelet kell küldeni Moszkvának.

A gazdasági problémák közepette természetesen hátrányt jelentenek a magas árak. Másrészt viszont ez a minimumra csökkentené a háború kockázatát.

Abban az esetben viszont, ha a NATO „a főtt béka szindrómába” esne, és csak akkor reagálna, ha látná, hogyan erősödött meg az orosz hadsereg, Oroszország számára sokkal inkább kísértésbe eshetne, hogy támadjon.

A tanulmány alapján a Szövetség azzal erősíthetné meg a pozícióját, ha tovább növelné az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy legyőzhesse Oroszországot a saját területén. „Ez nemcsak csökkentené Oroszország harci erejét, hanem a NATO egyúttal demonstrálná az elszántságát és reménykedhetnénk abban, hogy a vereség hatására a Kreml változtatna a stratégiáján.”

Az európai biztonság megerősítésének másik lehetősége az lenne, ha azonnal elindítanánk azt a tervet, mely Ukrajnának a nyugati hadseregekkel való hosszú távú integrációját eredményezné. A DGAP szerint Ukrajna már de facto a Nyugat védelmi rendszerének része.

„Az uniós és NATO-s tagság ezt a kapcsot csak megerősítené” – írja a DGPA.

Egy másik kockázat az európai védelemnek nyújtott amerikai támogatás esetleges csökkenése, amire Európának saját kapacitások kiépítésével és a Washingtonnal való kiegyensúlyozottabb kapcsolat kialakításával kell reagálnia.

Oroszország elrettentéséhez úgyszintén nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az orosz katonai termelés visszaszorítása terén, különösen az olyan műszaki termékekre vonatkozó alapos szankciók által, amelyekből Oroszország hiányt szenved.

Ennek kontextusában szeretné a német kormány a hadseregéből, a Bundeswehrből Európa legerősebb hadseregét és a szövetséges védelem gerincét kialakítani. Mint ahogyan azonban a DGAP írja, a Zeitenwende néven elhíresült, a hadsereg megújítására irányuló tervek eddig nem nevezhetőek sikeresnek.

„Ahhoz, hogy Németország elérje a céljait, egy hatalmas lépést kell tennie a hadsereg rekonstrukciója felé, a védelmi ipari bázisok felújítása és a lakosság ellenálló képességének megerősítés terén” – teszi hozzá a think tank a tanulmányban.

Oroszország továbbra is veszélyes marad, mondja az elemző

Gustav Gressel, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) biztonsági szakértője szerint jelenleg nagyon nehéz megmondani, hogyan fog alakulni a helyzet, mivel még mindig tart az Ukrajna elleni háború.

„Az ukránok mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtöbb orosz technikát és katonát pusztítsák el. Oroszország leginkább úgy újítja meg az erőit, hogy összetoborzott embereket küld a halálba és a raktárakban porosodó régi szovjet technikát használja el. Nem feltételezem azt, hogy a háború egyhamar véget ér” – mondja Gressel.

A raktárak kiürítése szerinte meghatározza, milyen gyorsan és milyen anyagi formában épül újjá az orosz hadsereg.

Másrészt viszont, ahogyan a berlini elemző hozzáteszi, az orosz hadsereg közvetlen tapasztalatokat szerez a modern ipari háborúban.

„Vannak olyan zászlóalj-, ezred- és hadosztályparancsnokaik, akik sokkal kevesebb nosztalgiával emlékeznek vissza a Szovjetunióra, és látják az innováció és modernizáció szükségét. Ha Putyin meghal és az orosz védelmi minisztérium jelenlegi vezetését lecserélik, akkor ezek az emberek egy olyan szintű korszerűsítést végezhetnek a hadseregben, hogy az lényegesen eltér majd attól, mint amit most látunk” – magyarázza Gressel.

Ennek tekintetében azonban meg kell említeni, hogy a háborúban és Ukrajna elfoglalásában az orosz biztonsági apparátus nagy része részt vesz.

„Nemcsak a fegyveres erők, hanem a nemzeti gárda és az FSZB. Rendszerszintűen követtek el háborús bűnöket, és egy olyan környezetben éltek, ahol rendelkezhettek az emberek életével. Ezek az emberek jól beváltak Putyinnál, a rendszerben pedig felfelé ível a karrierjük” – mondja Gressel.

Ez szerinte azt jelenti, hogy folytatni fogják a háborút és továbbra is hangoztatni fogják azokat az okokat, amelyekkel alátámasztják a háborús bűneiket: a rossz Nyugat le akarta őket igázni, és Oroszországnak a túlélése érdekében terjeszkednie kell.

„Oroszország így egy veszélyes militarista és terjeszkedő ellenség marad Európa számára. Hogy milyen gyorsan és milyen formában fog újra támadni, azt egyelőre nem lehet tudni” – mondja. A lengyelek három éves figyelmeztetése azonban Gressel számára túlzásnak tűnik és úgy látja, hogy a hazai közönségnek szól.

„A PiS világosan kifejezte, hogy a saját hadseregének megerősítését priorizálja az Ukrajnának való segítséggel szemben, ezt pedig racionálisan meg is kell indokolnia. Attól tartok, hogy az ukrajnai háború még három évig fog tartani tekintettel arra, milyen bizonytalanul támogatjuk Kijevet. A hat–tíz év azonban már egy jó időkeret. Sok fog függeni a kínaiaktól. Ha Tajvan ellen fordulnak, a nagy csendes-óceáni háború felemészti a forrásokat. Európa így sokkal könnyebb célponttá válna” – teszi hozzá Gressel.

Tomáš Valášek, a NATO volt nagykövete, ma pedig az ellenzéki PS képviselője, aki Christian Möllinget, a német tanulmány szerzőjét régi barátjának tartja, meglehetősen kritikus az elemzést illetően.

Valášek: A háború nem szükségszerű, de fel kell készülnünk

„Egyetértek a mondanivalójával, de az elemzéssel nem. Nem gondolom azt, hogy a háború szükségszerű, ahogyan a tanulmány írja. Egyúttal viszont igaz, hogy ha felkészülünk a háború esetén való védelemre, azzal megakadályozhatjuk annak bekövetkezését, mert megfosztjuk az agresszort a gyors és könnyű győzelem reményétől” – mondja Valášek.

Ezért egyetért azzal a megoldással, mely szerint a NATO fegyveres erőit alaposan és gyorsan korszerűsíteni kell.

Ő is meg van róla győződve, hogy az oroszok gondolkodása a határaikon túli világról változékony. „Ennek legagresszívebb formája az »orosz világ« újraélesztése, amelyet a GDAP tanulmánya idéz. Putyin azonban képes gond nélkül változtatni a doktrínán, ha akadályba ütközik megvalósítása közben” – véli a volt szlovák nagykövet és a Carnegie Europe nevű agytröszt egykori vezetője.

Az egyetlen állandó dolog Putyin külpolitikai gondolkodásában szerinte a Nyugattal való konfrontáció, amely Putyin azon mély és személyes meggyőződésből ered, hogy a Nyugat állandóan Oroszország ellen fenekedik, sebezhető és rothadt. „Tehát a Nyugattal való konfrontáció az ő szemében szükséges és lehetséges is” – magyarázza Valášek.

Mi Európában szerinte eldönthetjük azonban, hogy ez a konfrontáció csupán kommunikáció és proxyháborúk tárgya marad, vagy hogy közvetlen konfliktus lesz belőle.

„Minél jobban felkészülünk a második, rosszabb lehetőségre, annál kisebb az esélye annak, hogy bekövetkezik. Putyin nem egy öngyilkos, nem kezd bele egy eleve elvesztett háborúba. Az Ukrajna elleni háborút abban a tévhitben kezdte meg, hogy gyorsan sikert arat, de amikor akadályokba ütközött, csak óvatosan növelte a támadásokat, hogy ne okozzon egy kiterjedtebb háborút. A mi célunk az kell hogy legyen, hogy egyértelműen a világ tudtára adjuk, hogy az ellenünk vívott háború már eleve egy vesztes háború, és így tudjuk a legjobban elkerülni” – mondja végezetül Valášek.

Abban nem biztos, hogy Oroszország képes lesz olyan hamar megújítani a katonai erejét, mint ahogyan azt a DGAP feltételezi.

„Mindenképpen megpróbálja viszont, mi pedig elaludtunk. A Nyugat együttesen összehasonlíthatatlanul gazdagabb és erősebb, mint Oroszország, de túl keveset tesz és túl lassan a katonai eszközei gyártásának növelése érdekében. Ezzel teljesen feleslegesen előnyhöz juttatjuk Oroszországot, Moszkva sokkal jobban használja a sokkal kisebb katonai potenciálját, mint mi. Ebben teljes mértékben egyetértek a szerzőkkel.”

Ami pedig Ukrajnát illeti, feltétel nélkül egyetért a szerzőkkel. „Ha a harcok egyszer elcsendesülnek, fontos lesz, hogy integráljuk az országot az EU-ba és a NATO-ba, mivel ezzel ijeszthetjük el a legjobban Vlagyimir Putyint az Ukrajna elfoglalására tett újabb kísérletétől.”

Filip Orsolya fordítása