Megszűnik a speciális ügyészség, a NAKA-nyomozóktól visszamenőleg elveszik a védett státuszt, Žilinka főügyészként megerősödik
Néhány perccel azt követően, hogy a módosítások szövege felkerült a kormányhivatal honlapjára, a Fico-kabinet jóvá is hagyta azokat. A speciális ügyészség már januárban megszűnhet, ekkortól csökkennek a kiszabható büntetési tételek is. A módosításokat már a következő napokban jóváhagyhatja a kormánytöbbség a parlamentben.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Január 15-én megszűnhet az érzékeny politikai ügyekkel foglalkozó speciális ügyészség. Daniel Lipšic speciális ügyész néhány órával a kormány döntése előtt megpróbálta megmenteni az intézményt azzal, hogy felajánlotta a lemondását, de nem járt sikerrel.
A Fico-kabinet eltávolítja Lipšicet, az ügyek a kerületi ügyészségekre kerülnek.
A speciális ügyészség ügyészei Maroš Žilinka főügyész beosztottjai lesznek, a kormány által bevezetett változások pedig megerősítik Žilinka hivatalát. Egyáltalán nem biztos, hogy a főügyészségen Lipšicnek is jut hely.
A kormány a büntetőtörvénykönyv közvetett módosításával szavazta meg a speciális ügyészség megszüntetését. A parlament gyorsított eljárásban tárgyalhat róla, a módosítást vélhetően gond nélkül megszavazzák, mivel a koalíciónak 79 képviselője ül a törvényhozásban. A javaslat elfogadásához 76 szavazat szükséges.
A kabinet döntésének értelmében a Ján Čurilla körül csoportosuló NAKA-nyomozók hamarosan elveszítik védett bejelentői státuszukat. A kormány emellett a bűncselekmények miatt kiszabható büntetési tételek csökkentését is megszavazta.
A szóban forgó javaslatok alapvető változásokat eszközölnek, ennek ellenére szinte az utolsó pillanatig nem volt világos, hogy mit tartalmaznak pontosan. A kormányhivatal weboldalán csak röviddel azelőtt tették közzé a vonatkozó dokumentumokat, hogy a Fico-kabinet szavazott róluk. Szakértői vitára nem került sor.
A módosításokat néhány napon belül megszavazhatja a parlament
A kormánykoalíció gyorsított parlamenti eljárást alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a módosításokat már a következő néhány napban elfogadhatja a törvényhozás.
Azt nem tudni, hogyan kívánja a kormány egy hónap leforgása alatt átszervezni az ügyészséget és szétosztani a speciális ügyészség ügyeit a kerületi ügyészségek között, ez ugyanis nem könnyű feladat.
Maroš Žilinka főügyész kulcsfigurának számít, neki kell a gyakorlatban megoldania a feladatot. Zuzana Drobová, a főügyész szóvivője arról tájékoztatott, hogy Žilinka néhány napos szolgálati úton van, így a napokban nem tud nyilatkozni az ügyben.
A kormánykoalíció nem vonta be Žilinkát a változásokról szóló megbeszélésekbe.
Daniel Lipšic speciális ügyész kedden felajánlotta, hogy lemond a tisztségéről abban az esetben, ha a kormány cserébe garantálja, hogy semmilyen módon sem avatkozik bele a speciális ügyészség működésébe. „A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem sosem alapult és nem is alapulhat egy személyen. A Speciális Ügyészi Hivatalban dolgozó ügyészkollégáim kulcsszerepet játszanak a jogállamot veszélyeztető, legsúlyosabb bűncselekmények elleni küzdelemben.“
Lipšic hivatali ideje eredetileg 2028 februárjában járt volna le.
A rendes ügyészekkel ellentétben Lipšic számára speciális ügyészként nem automatikusan garantált, hogy a főügyészségen folytathatja a munkát. Ha a főügyészségen kíván ügyészi munkát végezni, meg kell pályáznia a posztot. Žilinka és Lipšic között régóta szakmai ellentét feszül, egyebek mellett a 363-as paragrafus miatt.
Az ellenzék az elmúlt napokban már figyelmeztetett, hogy a speciális ügyészség megszüntetésével a koalíció célja az, hogy eltussoljon olyan ügyeket, amelyekben a kormány képviselői is érintettek, például Tibor Gašpar (Smer) egykori országos rendőrfőkapitány, aki most a parlament védelmi bizottságának elnöke, vagy Peter Žiga (Hlas), a parlament alelnöke.
A Specializált Büntetőbíróság léte nincs veszélyben, a koalíció, vélhetően Brüsszel reakciójától tartva, nem tervezi az intézmény megszüntetését.
Egyelőre nem világos, miként fog reagálni az Európai Bizottság a speciális ügyészség megszüntetésének hírére. Amennyiben az EB megállapítja a jogállamiság alapelveinek megsértését, Szlovákia akár uniós támogatásoktól is eleshet. A bizottság kedden közölte, hogy szakmai diskurzust vár a kormány szándékairól. A kabinet viszont már szerdán elfogadta a változásokat, amelyeket gyorsított eljárásban utal a parlament elé.
Fico: Lipšic maga a gonosz, távoznia kell
A kormányülés után Robert Fico miniszterelnök kijelentette, hogy a rossznak, amit Lipšic testesít meg, véget kell vetni. Fico állítása szerint Lipšic távozása semmin sem változtatna, mert a kollégái ugyanolyanok, mint a speciális ügyész.
„A Speciális Ügyészi Hivatalt nem lehet megjavítani“ – mondta Fico, aki szerint az intézmény hozzájárult az alapvető emberi jogok megsértéséhez. Ennek bizonyítékai szerinte az Alkotmánybíróság határozatai, amelyek főként szabadságvesztésre ítélt személyekhez kapcsolódtak.
A PS szerint a kormány a lehető legrosszabb forgatókönyvvel állt elő, a legnagyobb ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul. A Slovensko (korábban OĽaNO) pedig azt állítja, hogy a szervezett bűnözés kormánya jóváhagyta a tervet, amellyel „rituális módon követnek el merényletet a jogállam ellen“.
Bíróságra kerültek a tisztogatási ügyek
A Ján Čurilla körül csoportosuló nyomozók, akik politikailag érzékeny ügyeken dolgoztak, és a jelenlegi koalíció befolyásos politikusait is felelősségre vonták, azonnal elveszíthetik védett bejelentői státuszukat, amint a módosítás bekerül a Törvénytárba.
A koalíció azt követően állt elő a társadalomellenes tevékenységről szóló törvény módosításával, hogy beleütköztek a rendőrségen végzett tisztogatások során, amikor az elit rendőrök felfüggesztése kapcsán a bíróságok négy esetben is haladéktalan intézkedésekkel tették lehetővé a rendőröknek, hogy visszatérjenek a munkahelyükre. Három esetben a bírák nem teljesítették a kérelmet.
A módosítást követően a rendőrök már nem kaphatják meg a védett státuszt. A koalíciós Smer, Hlas és SNS pedig a főügyész, Maroš Žilinka hivatalát is megerősítik a módosítással. A munkáltatók Žilinka hivatalánál fellebbezhetnek, ha a munkavállalójuk elnyeri a védett státuszt.
A törvény szerint nem egyszerű elbocsátani azt az alkalmazottat, aki védett bejelentői státusszal rendelkezik, és tisztességtelenségről vagy bűncselekményről tesz bejelentést. A jelenlegi törvény szerint a megtorlástól a Bejelentővédelmi Hivatalnak (Úrad na ochranu oznamovateľov) kellene megvédenie a bejelentőt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter megkerülte a hivatalt, amikor felfüggesztette Čurilláékat. Az ügy jogi útra terelődött, mivel az érintett rendőrök szerint a belügyminiszter törvényt sértett azzal, hogy felfüggesztésük előtt nem kérte a Bejelentővédelmi Hivatal engedélyét. Šutaj Eštok tagadja a vádakat.
Čurilláék ügyvédje szerint a módosítás alkotmányellenes
„A bejelentővédelmi törvény módosító javaslata nincs összhangban az Alkotmánnyal, mivel visszamenőleg változtatja meg a játékszabályokat, és a törvény maszkja mögé bújva avatkozik bele konkrét, egyedi esetekbe és bírósági döntésekbe, amelyeket a jelenlegi hatalom nem képes törvényes módon kezelni“ – írta a Facebookon Kubina, hozzátéve, hogy a módosítás az uniós jogokkal sincs összhangban, mivel kizárja a rendőröket a védelemből.
„Ha nem képesek a törvénnyel összhangban cselekedni, és így veszítenek a bíróságokon, egész egyszerűen csak megváltoztatják a törvényt. Olyan ez, mintha egy jégkorongmérkőzés kellős közepén a csapat, amely 0:4-re veszít, a szabályok módosításával kikényszeríteni a mérkőzés végét és a győzelmet“ – tette hozzá Kubina.
Csökkennek a kiszabható büntetési tételek
A Büntetőtörvénykönyv módosításával a kormánykoalíció teljesíti a kormányprogramban tett ígéreteit, miszerint csökkenti a bűncselekmények miatt kiszabható büntetési tételeket. Ha korrupció miatt eddig 20 év büntetés fenyegette az elkövetőt, ezentúl 10 év lesz a kiszabható büntetés, ami nem tűnik túlzott enyhítésnek. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kiszabható büntetés alsó határa 7 évről 3 évre csökken, ami azt jelenti, hogy az elkövetők akár feltételessel is könnyen megúszhatják.
A vesztegetésért eredetileg kiszabható 5–12 év 2–8 évre módosul. A Smer korábbi képviselői, és a párthoz közeli személyek közül többen is éppen korrupciós bűncselekmények gyanúsítottjai.
A büntetési tételek csökkentése a bűncselekményből származó jövedelmek tisztára mosásának bűncselekményét is érinti, amivel Norbert Bödör vállalkozót is vádolják. Jelenleg 12 év szabadságvesztés fenyegetné, a módosítás elfogadása esetén 3-tól 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.
Jelentősen csökken a váltóhamisításért kiszabható büntetési tétel. Marián Kočnert és Pavol Ruskót éppen ilyen ügyben ítélték el, 19 évre. Amennyiben a bíróságok a módosítás alapján döntenének az ügyükben, legfeljebb 12 évet kaphatnának.
Nem igazolódtak be a korábban felmerülő félelmek azzal kapcsolatban, hogy a büntetési tételek csökkentésével a koalíció a már elítélteken, köztük Kočneren is segítene. Az átmeneti rendelkezések csak azzal számolnak, hogy amennyiben valakit 2024 januárja előtt ítéltek el olyan bűncselekmény miatt, amely a módosítás után már nem számít bűncselekménynek, a kiszabott büntetés maradékát már nem kell letöltenie.
A kormány módosítása azoknak segít a legtöbbet, akiket vagyonelkobzásra ítéltek. Ennek a büntetésnek az automatikus kiszabását egyes bűncselekmények esetében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.
A kormánykoalíció most lehetővé teszi, hogy a vagyonelkobzásra ítéltek 2024 februárjának végéig beadvánnyal forduljanak a bírósághoz, amelynek így kötelessége felülvizsgálni az ítéletet. Vagyonelkobzásra ítélték például a korrupció miatt elítélt exrendőrt, Marián Kučerkát, aki mellett a Smer és annak elnöke, Robert Fico többször is kiállt.
