Napunk

A magyar kormánynak hirtelen már nem olyan fontosak a kárpátaljai magyarok jogai

Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij Brüsszelben. Fotó - MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij Brüsszelben. Fotó – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A magyar kormány eddig a kárpátaljai magyarok jogainak korlátozására hivatkozva ellenezte Ukrajna euroatlanti integrációját. Most azonban, hogy Kijev enged, és változtat a jogokat szűkítő törvényein, a magyar kormány nem ünnepel – és már kifogásokat sem támaszt, egyszerűen csak nemet mond Ukrajnának.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Másfél év sem telt el azóta, hogy Orbán Viktor – egy kicsit meglepve a közvéleményt – arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagjelölti státuszát, és a tényleges uniós csatlakozástól sem zárkózott el.

Mindezt Volodimir Zelenszkijnek mondta egy tavaly nyári telefonbeszélgetésen – azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán. Bár Ukrajna akkor megkapta a tagjelölti státuszt, melyet Orbán is támogatott, a magyar kormány álláspontja azóta 180 fokos fordulatot vett. S most, hogy a csatlakozási tárgyalások is napirendre kerülnének, Orbán Viktorék ellenzik a leghangosabban, hogy Ukrajna az EU-tagság közelébe kerüljön.

Az újdonságot nem a magyar miniszterelnök Ukrajna euroatlanti integrációját elutasító álláspontja jelenti, hiszen azt a magyar kormány mindig saját feltételeinek teljesítéséhez kötötte. Épp az az új elem, hogy most már nem hivatkozik feltételekre: Ukrajna csatlakozását alapjaiban tartja elutasítandónak, még megvitatni sem akarja ezt a decemberi uniós csúcson.

Orbánék szerint Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előkészítetlen, és nem tudjuk, milyen következményekkel járna az ország felvétele az EU-ba. Példaként egyebek mellett egy olyan dolgot említett, amely eddig nem bukkant fel a kormányzati kommunikációban, és hirtelenjében előhúzott ütőkártyaként hat: a magyar miniszterelnök szerint például tönkretenné a magyar mezőgazdaságot, ha az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek korlátozás nélkül bekerülnének az uniós belső piacra.

Ez egyébként épp azon témák egyike, melyeket az uniós csatlakozási tárgyalásokon lehetne rendezni – és Ukrajna csatlakozása még akkor sem történhetne meg egyik napról a másikra, ha mindent a lehető leggyorsabban igyekeznének rendezni. Egész biztosnak tűnik, hogy Ukrajna még ideális esetben sem csatlakozhatna az EU-hoz 2030 előtt, de a háború, s emellett még rengeteg tényező ezt még inkább elodázhatja.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Pekingben 2023. október 17-én. Fotó – TASR/AP

Rögös út

Ukrajna viszont épp most teszi nyilvánvalóvá, hogy komolyan gondolja az uniós csatlakozást – és közben teljesíteni igyekszik egyebek mellett azokat a feltételeket, és orvosolni azokat a kifogásokat is, melyeket eddig a magyar kormány támasztott.

A magyarországi kormánysajtó hosszú éveken át azzal indokolta az Ukrajnával ellenséges álláspontot, hogy az ukrán kormány rendszerszinten diszkriminálja a kárpátaljai magyarokat. A magyar közvélemény oroszbarát irányba fordításának ez volt a központi eleme – s itt elsősorban az ukrán oktatási törvényre és nyelvtörvényre hivatkoztak, mely valóban hátrányosan érintette a kárpátaljai magyarságot.

A nyelvtörvényre hivatkozva utasította el például Orbán Viktor, hogy Kijevbe utazzon Volodimir Zelenszkij meghívására. Legalábbis ezt kommunikálta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arról beszélt, hogy a nyelvtörvény ellentétes az EU elveivel, ezért ez az akadálya Orbán ukrajnai útjának.

Ezért is érdekes a mostani magyar elutasító álláspont Ukrajna integrációjával kapcsolatban. Azóta ugyanis az Európai Bizottság feltételül szabta az országnak, hogy ültesse át a gyakorlatba a Velencei Bizottság kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos ajánlásait – és Zelenszkijék ennek, úgy tűnik, eleget is tesznek.

Elindult ugyanis egy gyors és nyitott jogharmonizációs folyamat – legalábbis a korábbiakhoz képest Kijev hozzáállása a témához nagyot változott. A 2018-as ukrán oktatási törvény és a 2019-es nyelvtörvény rendelkezései ugyanis csorbították a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait, és a helyzeten a 2022 decemberében elfogadott kisebbségi törvény sem javított – melyet egyébként már az EU-csatlakozás jegyében fogadtak el.

Az ukrajnai magyar kisebbségi szervezetek nem voltak elégedettek a törvénnyel. „A 2022-es kisebbségi törvény gyakorlatilag minden kiskaput és egyéb lehetőséget lezárt” – mondta a Napunknak Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke. Elmondása szerint azonban a Velencei Bizottság megnézte a törvényt, és a módosítását javasolta.

Az ukrán parlament módosította is a törvényt, ám

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

EU-csúcs

Kárpátalja

Orbán Viktor

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak