Napunk

L. Simon László leváltásával azt üzenték, senki nincs biztonságban, mondja Hermann Veronika médiakutató

Hermann Veronika. Fotó - H. V. archívuma
Hermann Veronika. Fotó – H. V. archívuma

A kultúrát inkább ellenségként, mint partnerként kezelő autoriter rendszerek igen boldogtalan állampolgárokat termelnek ki, véli Hermann Veronika irodalomtörténész, médiakutató.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját, L. Simon Lászlót amiatt rúgták ki, mert a múzeumban megrendezett World Press Photo kiállításon szerepeltek Hannah Reyes Morales Melegek idősotthona című képei, és a kiállítást Dúró Dóra, a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom képviselője LMBTQ+-propaganda terjesztésével vádolta meg.

A Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium ezek után azt kérte a múzeumtól, az ún. gyermekvédelmi törvény értelmében ne engedjenek be 18 év alatti látogatókat a tárlatra. L. Simon László viszont úgy reagált, a múzeum alkalmazottai nem kérhetik el senki személyi igazolványát. A minisztérium ezt követően azonnali hatállyal leváltotta L. Simont.

Ez az eset arról tanúskodik, hogy a Fidesznek valójában nincs kultúrpolitikája, állítja Hermann Veronika médiakutató, irodalomtörténész, aki a Telexen publicisztikában foglalkozott az üggyel. A Napunknak arról is beszélt,

  • hogyan alakította át az elmúlt 13 év a magyarországi kulturális szcéna működését,
  • milyen üzenetet hordoz L. Simon László menesztése,
  • miért nem működik a Fidesz kultúracsinálása,
  • mit ajánlana a független kultúra szlovákiai művelőinek, ha itt is a magyarországihoz hasonló helyzet áll elő a kultúrában.

L. Simon László a leváltása után azt nyilatkozta, a magyar közélet választóvonalhoz érkezett. Át kell gondolni szerinte, mit lehet egy demokráciában bemutatni egy kiállításon, és hol a különbség a cenzúra és a korhatáros tartalom között, mert szerinte most erről a témáról mindenki összevissza beszél. Akkor is kimondta volna ezt, ha nem váltják le?

Nehéz ezzel kapcsolatban találgatásokba bocsátkozni, de valószínűleg nem. Az, aki pozícióban van és ragaszkodik a pozíciójához, az minél kevésbé bírálja a hatályos törvényeket és azok esetleges alkalmazását. Ahhoz képest, hogy mi történt vele, folyamatosan úgy nyilatkozik, mint aki a hatalom része. Nem lett belőle sem hős, sem áldozat a független kultúra szemében, és nem lett óriási ellenség sem a NER szemében.

Pedig a hős pozíciója mintha elkezdett volna épülni, amikor például távozott az utolsó munkanapján, négyszáz ember tapsolt neki. Ezt hogy értelmezi?

Úgy hallottam, ez tulajdonképpen egy önkéntelen reakció volt. Attól függetlenül, hogy milyen módon került a pozíciójába, ami vele történt, méltatlan dolog. Nem azért, mert ehhez nem asszisztált volna, hanem mert egy fasizálódó közéletben egy nyíltan fasiszta nézeteket hangoztató párt képviselője instrumentalizálta ezt a „botrányt” – ami sok szempontból inkább figyelemelterelés.

Dúró Dóráról van szó, akire a képességeinél sokkal jelentősebb figyelem vetül botrányos és fasiszta kultúrpolitikai nézeteket támogató megnyilvánulásai miatt. Ilyen volt a legendás könyvdarálás is, ami elfogadhatatlan, most pedig a Nemzeti Múzeum elleni kampánya.

Ez véletlen, hogy mindig Dúró Dóra robbantja ki ezeket a botrányokat? Valószínűleg erről is csak spekulálni tudunk, de a külső szemlélőnek úgy tűnhet, a kormány mintha felhasználná őt, hogy elindítson bizonyos ügyeket.

Vannak erre vonatkozó találgatások. Egyre többen spekulálnak arról, hogy a Mi Hazánk a Fidesz egyfajta fiókintézménye. Sok esetben valóban úgy tűnik, hogy a Mi Hazánkat lehet arra használni, hogy szondázzák a lakosság hozzáállását bizonyos kérdésekhez. Bedobnak olyan témákat, amik egyelőre még a Fidesz számára is túlzóak lennének.

Habár ez nem kultúrpolitikai ügy, de tegnap volt a szavazás a budapesti választókerületek módosításáról, ami a Mi Hazánk javaslata volt, és a Fidesz csont nélkül megszavazta. Egészen biztosan vannak a két párt között háttéralkuk. Dúró Dóra egyébként is úgy tűnik, mint aki nagy örömmel vállalja ezt a nem túl szimpatikus szerepet.

L. Simon László még a leváltása után is védelmezte az úgynevezett gyermekvédelmi törvényt és kiállt mellette. Szerinte nem magával a törvénnyel van baj, hanem az értelmezésével. Mit gondol erről az érvelésről?

Ez a törvény egy rettenetesen káros, erőszakos és álszent dolog. Pontosan arra jó, amit most L. Simon László esetében is láttunk: az alkalmazása igen szabadon értelmezhető, és habár ragaszkodnak a gyermekvédelmi elnevezéshez, ez valójában egy homofób törvény. Attól még, hogy valamiről nem beszélünk, attól még az a jelenség létezik, ami valójában egy közhely.

A törvény megszavazói is tudják, hogy ez egy putyini mintára készült törvény. Most már teljes gőzzel dübörög a putyini diktatúra és a háborús agresszió, de ehhez a helyzethez Oroszországban is lépésről lépésre jutottak el. Az LMBTQ+-személyek elleni kampány és hangulatkeltés nagyon fontos témája ennek a populista identitáspolitikai háborúnak – általában ők nevezik ezt háborúnak. Ez a törvény pedig alkalmas arra, hogy ilyen irányba tematizálja az identitáspolitikai ügyekről szóló közbeszédet.

Már felnőtt több olyan generáció, amelyek számára természetes a sokkal toleránsabb hozzáállás, ami részben a médiafogyasztási és eszközhasználati szokásoknak és az életkornak is köszönhető. Az egyik oldalon látunk egy álszent, a valós társadalmi problémákat figyelmen kívül hagyó törvényi szabályozást, ami az EU-n belül is példátlan. A másik oldalon viszont azt látjuk, hogy ennek a célközönsége egyre csökken.

L. Simon László. Fotó – MTI / Hegedűs Róbert

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója úgy nyilatkozott, a könyvek fóliázása csak olyasfajta megkülönböztetés, mint amikor nagy értékű albumokat fóliáznak be a könyvesboltokban, vagy mint amikor megjelölik a korhatáros filmeket. Erről az érvelésről mit gondol?

Erről is azt gondolom, hogy nagyon erős csúsztatás.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fidesz

Kiállítás

Kultúra

Kulturális minisztérium

Kultúrharc

LMBT+

Magyarország

Mi Hazánk

NER

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak