Napunk

Több százezer euróba kerül a vajkai Duna-ág felújítása, az összeget az állam helyett civil természetvédők teremtették elő

Forrás - facebook.com/broz.ba
Forrás – facebook.com/broz.ba

A dezinformációs szcéna által régóta támadott Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ) a napokban a vajkai Duna-ág felújításának példáján keresztül szemléltette, hogy mennyibe kerül egy komolyabb természet-helyreállítási projekt.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A folyamatban lévő helyreállítás az eddigi legnagyobb folyómeder-revitalizációs projekt a Duna szárazföldi deltájában. Egy 3,7 km hosszú szakaszról van szó, itt kell átjárhatóvá tenni a gátat.

Összesen 980 méter hosszan kotorják ki a medret, ami azt jelenti, hogy 12 000 köbméter üledéket kell elszállítani a helyszínről. Egy tehergépkocsinak a becslés szerint kétezerszer kell fordulnia, hogy az összes kikotort üledéket elszállítsa.

Miért van szükség a helyreállításra?

A Vajkai-ágnál a víz átfolyását eddig csövekkel biztosították az ág és az erdei út kereszteződésénél, ami viszont nem a legideálisabb megoldás, hiszen az üledék és az uszadékfa nagyon gyorsan képes eltömíteni ezeket a viszonylag szűk nyílásokat. Ennek eredményeképpen a téli időszakban az ág teljesen kiszáradt, az itt rekedt halak pedig elpusztultak.

A csöveket ezért most nehézgépekkel eltávolítják, és 2×2 méteres keretes átereszekre cserélik le. Ezekből összesen 54 darabra lesz szükség.

Az új beton „alagutakon” keresztül a víz sokkal nagyobb sebességgel lesz képes átfolyni a mesterséges árasztások idején, a mellékág medre pedig hatékonyabban tisztul meg a lerakódott üledéktől. Ezáltal újra elérhetővé válik a kavicságy a meder alján a különféle vízi élőlények számára. Nem mellékesen pedig a gát átjárhatóvá tételével a halak vándorlása is lehetővé válik, és javul az ártéri erdők vízutánpótlása.

A BROZ munkatársai szerint a szimulált árasztások, vagyis a nagy vízhozamok idején, másodpercenként 90 köbméterrel számolva a revitalizációnak köszönhetően több mint 158 millió liter vizet sikerülhet majd megtartani a tájban, ebből 132 millió litert a felszínen és 26 640 000 litert a felszín alatt.

Több százezer eurós projekt

A négy hónapig tartó, intenzív munkálatok nagy részét a BROZ a #LIFE_DunajskeLuhy projekt keretében szerzett támogatásból finanszírozza – összesen 400 000 euróról van szó. További 70 000 euróval járult hozzá a költségekhez a WWF Szlovákia természetvédelmi szervezet.

„Ezekből a pénzeszközökből az állami beszállítóknak 20 százalékos áfát fizetünk” – mutatnak rá a pozsonyi természetvédők.

A munkálatok kivitelezője egy olyan cég, amelynek vannak tapasztalatai a folyómeder-revitalizáció terén, és amely a törvényi előírásoknak megfelelően nyilvános verseny keretében nyerte el a megrendelést. A BROZ munkatársai felhívták a figyelmet, hogy a fenti összegből finanszírozták a projektdokumentáció elkészítésének, valamint a hosszadalmas és bonyolult engedélyezési eljárásnak a költségeit is.

„Ebben a bejegyzésben azt szerettük volna érzékeltetni, hogy valójában mennyibe kerül a természet egy ilyen kis részének helyreállítása. És talán egy kicsit azt is, hogy mire van szükségünk a klímaválság és a biológiai sokféleséget sújtó válság idején” – zárul a poszt.

„Külföldi ügynökök” védik a természetet az állam helyett

A dezinformációs szcéna régóta támadja a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulást (BROZ), amely a Life program számos projektjének kedvezményezettje, vagyis a környezet- és klímavédelemre szánt uniós támogatások felhasználója. Ezekből a forrásokból a pozsonyi természetvédők egyebek mellett réteket, vizes élőhelyeket és folyóágakat revitalizálnak. Eddig összesen hat nagyobb Duna-ágat állítottak helyre 34 kilométer hosszan.

Szlovákia az Európai Unió tagországaként köteles biztosítani a NATURA 2000 nemzetközi védett területek hálózatának kedvező állapotát. Ha az ezeken a területeken előforduló európai jelentőségű fajok és élőhelyek állapota romlik, Szlovákiát súlyos szankciókkal fenyegeti az Európai Bizottság.

Az állami természetvédők sok ilyen területet nem képesek gondozni, mert nincs rá elég pénzük és emberük. Itt jönnek képbe a civil szervezetek, amelyek valójában az állam feladatát végzik, és ezen tevékenységek költségeit az adók két százalékából, adományokból, vagy az általuk megpályázott uniós támogatásokból fizetik.

Robert Fico kormányfő korábban kilátásba helyezte, hogy azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak támogatást, külföldi ügynökökként fogják kezelni. A civil szervezeteket bírálta Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter is.

Civilek

Duna

Környezetvédelem

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak