Napunk

Pál Feri a TANDEM konferenciáján: Tenni kell a kiégés ellen, másoknak segít a tanár, ha magának tesz jót

Pál Feri. Fotó - TANDEM, Naszály Gábor
Pál Feri. Fotó – TANDEM, Naszály Gábor

A tudatos médiahasználat, az álhírek, illetve a különböző generációk közösségi médiahasználatának a megértése volt a kiemelt témája a TANDEM idei kétnapos élménykonferenciájának, mely egyben a Média Detektív projekt zárórendezvénye volt.

A TANDEM úgy állította össze a programot, hogy a résztvevők egy-egy nagyelőadást követően három-három másfél órás workshopsávban öt párhuzamos program közül választhattak játékos módszertanra épülő vagy különböző tantárgyakhoz kapcsolódó előadásokat. A programban az ének-zene, a mozgás, az improvizáció, az irodalom és az informatika is helyet kapott. Két nap alatt több mint harminc szakember adott elő.

A médiahasználat, az internetes zaklatás és a kiégés problémájával ilyen vagy olyan formában gyakorlatilag minden pedagógus találkozik, egyelőre azonban egyedül kell tájékozódniuk a problémakörökben. Ezen próbált meg segíteni a konferencia.

Az utolsó novemberi hétvégén olyan előadók sorakoztak fel Komáromban, mint Mérő László, aki a mesterséges intelligencia jövőbeni használatáról adott elő, Falyuna Nóra, aki a megtévesztésről, az áltudományokról és az összeesküvés-elméletekről tartott workshopot. Kenyeres Attila az álhírek és az adathalász átverések jeleiről, illetve arról adott elő, mennyire ismerik fel a pedagógusok az álhíreket. Gyarmathy Éva a neuroatipikus fejlődésű gyermekekről, Limpár Imre pedig az időgazdálkodásról beszélt.

A számos témakör közül kettőt emelünk ki, a kiégés és a sajátos nevelési igényű diákok problémáját. Írásunkból kiderül:

  • milyen jellemzői vannak a munkahelyi és a magánéleti kiégésnek;
  • mi az a három kulcsidőszak, amikor a pedagógusok elhagyják a pályát a kiégés miatt;
  • néhány egyszerű szabály, amellyel segíteni lehet a sajátos nevelési igényű gyerekek tanulását;
  • és szó lesz Gyarmathy Éva pszichológus nézetéről is, mely szerint az elsős gyerekek között öt és fél év különbség van, ráadásul egyénen belül is vannak fejlődési különbségek.

A második nap nyitó előadását Pál Ferenc, közismertebb nevén Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember a kiégésről, illetve a kiégés megelőzéséről tartotta a résztvevőknek, arra hívta fel a figyelmet, hogy minden szerepünkben a munkahelyünkön, de a magánéletünkben is kiéghetünk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csak öt éve vette fel a kiégés tünetegyüttesét a mentális zavarok listájára, és úgy definiálja, hogy a kiégés a munkahelyi krónikus stressz következtében létrejövő tünetegyüttes.

Mi jellemzi a kiégést?

„A kiégés tulajdonképpen a munkahelyen létrejövő állandósult túlterheltség következményeként jön létre, kialakulásának három jellemzője van. A kiégett személyt kimerültség jellemzi, az adott személy nem fáradt, hanem kimerült. Míg a fáradt személy több alvás után feltöltődik, addig a kimerült személy több alvás után még fáradtabbnak érzi magát, mint pihenés előtt” – magyarázta Pál Feri.

A második jellemző a motiválatlanság, mely egy folyamatban azt jelenti, hogy a motiválatlanság először arra a szerepre, tevékenységre, munkaterületre vonatkozik, ahol a kiégés elkezd kialakulni. A pedagógusoknál például a diákokkal kapcsolatos feladatok, problémák megoldása válik érdektelenné, de a hétvégének még képesek örülni.

Pál Feri szerint sokan kiégésről kiégésre éljük az életünket. Fotó – Napunk, Ibos Emese

Az elhatalmasodott kiégés viszont már nemcsak a szeretett munkaköri tevékenységre fog vonatkozni, hanem az egész életre. „Ebben az állapotban nem várjuk a hétvégét, nem akarunk foglalkozni a családdal, a gyerekekkel, a szüleinkkel, a motiválatlanságban eljuthatunk oda, hogy »így nincs kedvem élni«, mert fárasztó, és elegem van. A motiválatlansággal együtt állandósulnak a negatív érzelmi állapotok, melynek következtében van, aki a depresszió, más az agresszió irányába mozdul el” – mondta Pál Feri hozzátéve, hogy utóbbinál egész kis inger elegendő ahhoz, hogy nagyon dühösek legyünk, agresszív késztetéseink legyenek.

A harmadik jellemző a teljesítmény romlása, ez is egy folyamat, az ember egyre kevesebb százalékban teljesít a munkahelyén, a súlyosabb fázisban már akkor sem tudja igazán jól elvégezni a munkáját, ha összeszedi magát.

Pályaelhagyó pedagógusok

„A kiégett személy, miután úgy éli meg, hogy nincs ideje, nincs energiája és nincs kedve, elkezdi rutinból megoldani a feladatokat, mert azzal időt és energiát spórolhat, hiszen nem kell gondolkodnia, újítania és kreatívnak lennie” – mutat rá Pál Feri, hozzátéve, hogy az élet viszont olyan helyzeteket produkál, melyeket nem lehet rutinnal megoldani. A jelenség része, hogy először

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Komárom

Oktatás

TANDEM

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak