Napunk

Hogy lehet egy legyőzött, kifosztott országban a semmiből várost építeni? Kiállítás nyílt Komárom Trianon utáni újjáépítéséről

Másfél évig látható a Város születik - Komárom újjáépítése Trianon után című időszaki kiállítás. Fotó - Napunk
Másfél évig látható a Város születik – Komárom újjáépítése Trianon után című időszaki kiállítás. Fotó – Napunk

Város születik – Komárom újjáépítése Trianon után címmel nyílt kiállítás a dél-komáromi Brigetio Öröksége Látogatóközpontban. Az izgalmas tárlat annak is tud újat mutatni, aki azt gondolja, hogy már mindent hallott erről a korszakról.

1896-ban, a millennium évében Komárom egyesült a Duna jobb partján fekvő Újszőnnyel, ez pedig új löketet adott a város gyarapodásának. A századfordulón új üzemek és hidak épültek, a Duna két partján elterülő város pedig nemcsak forgalmas kikötővel rendelkezett, hanem vasúti csomóponttá is vált.

Ezt az ígéretes fejlődést aztán alig több mint húsz évvel később a vesztes világháború és az azt lezáró, a helyi közösségek érdekeit semmibe vevő békeszerződés törte derékba. A Közép-Európa legnagyobb erődrendszerével büszkélkedő város de facto már 1919 januárjában két részre szakadt: a bal parti, történelmi Komáromot megszállta a csehszlovák hadsereg, és ettől kezdve gyakorlatilag egy másik államalakulathoz, a frissen kikiáltott Csehszlovák Köztársasághoz tartozott.

A déli városrész Magyarországé maradt. Az elkövetkező két évtizedben a néhány utcából, gyárakból és laktanyákból álló, ipari-katonai arculatú Újszőny önálló, modern várossá nőtte ki magát. És bár ezt a folyamatot egy nemzeti tragédia indította el, a korabeli sajtó által Új-Komáromként vagy Csonka-Komáromként emlegetett város kiépülése mégis sikertörténetnek tekinthető.

Olyannyira, hogy a harmincas évek közepén a korabeli városképek, az életszínvonal-mutatók és a munkanélküliségi statisztikák összevetése alapján a közel tízezer lakosú, területileg háromszorosára nőtt jobb parti város és polgárságának helyzete jobb volt, mint az „anyavárosé”.

Számos értékes relikviát és kordokumentumot vehetünk szemügyre. Fotó – Napunk

Erről a bámulatos teljesítményről nyújt érzékletes és átfogó képet a dél-komáromi Klapka György Múzeum Város születik – Komárom újjáépítése Trianon után című időszaki kiállítás, amely a Brigetio Öröksége Látogatóközpont idén tavasszal megnyitott, impozáns épületében kapott helyet.

Újszőnytől Nagy-Komáromig

Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója a megnyitón kiemelte, hogy a tárlat nem valósulhatott volna meg a Dél-Komáromot kiépítő, nagyrészt Észak-Komáromból érkező városvezetők, hivatalnokok, iparosok, kereskedők leszármazottai, valamint az egykori egyházi vezetők, iskolaigazgatók hivatali utódai nélkül, akik családi, egyházi, iskolai relikviáikat kölcsönözték a kiállításhoz.

A megnyitón jelen volt Tóth Mihály, a kettéválás utáni első polgármester, Toóth Zsigmond unokaöccse, a városépítő Alapy Gáspár polgármester azonos nevű unokája, valamint Térfy András, Térfy Gyula jogtudós dédunokája is.

Szarka László és Számadó Emese. Fotó – Napunk

A kiállítást Szarka László történész, a Selye János Egyetem tanára és a Rubicon Intézet főmunkatársa nyitotta meg.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kiállítás

Komárom

Történelem

Trianon

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak