Napunk

Napunk newsfilter: Ne tartsuk vissza, aki el akar menni – indul Karsai Dániel pere Strasbourgban az eutanáziáért

Karsai Dániel. Fotó - Reprofotó, Partizán
Karsai Dániel. Fotó – Reprofotó, Partizán

1. Karsai Dániel kiharcolná az eutanázia jogát a magyar állampolgároknak. 2. A szlovák Janus most egyszínű, egyfelől Šutaj Eštok, másfelől Žilinka arcát mutatja. 3. A Szövetség támogatói tábora Gyimesi nélkül is nő.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

 

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Karsai Dániel kiharcolná az eutanázia jogát a magyar állampolgároknak

A halál csak az élet egy fázisa, szokták mondogatni az emberek. Bár a születésről nem dönthetünk, illetve életünk első évei is múló öntudatlanságban telnek, egy ponton átvesszük az irányítást az életünk felett a lehetőségeinkhez mérten.

Ezeknek a lehetőségeknek nagyon széles a skálája, több oldalról a szociológusok is mérik társadalmi vonatkozásait (pl. társadalmi mobilitás, mélyszegénység…). De egyéb területek is közrejátszanak ebben, mindenekelőtt a jog, de témánk szempontjából a testi és lelki betegségeket emelhetjük ki.

Mi értelme lehet annak az életnek, amely szenvedésbe zár, amikor egy testi vagy lelki betegségből nincs gyógyulás, csak a lassú halál vár? Mikor nincs kiút. Objektív szempontokból.

Hétfőn kezdődik Karsai Dániel kétnapos pere a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Karsaihoz négy sorstársa is csatlakozott a perben. Az első napon szakértőket fognak meghallgatni, kedden pedig maga a tárgyalás következik. Döntés januárban várható.

Az ALS-szel diagnosztizált alkotmányjogász perének célja és tétje, hogy méltósággal, saját döntés alapján fejezhesse be az életét, vagyis az aktív eutanázia. Mint ismert, az ALS egy jelenleg gyógyíthatatlan betegség, mely során az izmokat irányító idegsejtek elsorvadnak, aminek következtében végül a légzés is leáll, miközben a mentális képességek nem sérülnek.

A magyar kormány ellenkérelmet nyújtott be a strasbourgi bíróságnak, melyben azt kéri, hogy a bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak az alkotmányjogász eutanáziára vonatkozó kérelmét.

Azzal érvel, hogy nem sérülnek Karsai alkotmányos jogai – a passzív eutanázia, vagyis az életet fenntartó beavatkozások elutasítása lehetséges Magyarországon. Az aktív eutanázia segítését az öngyilkosság segítésének bűntettével azonosítja, és lényegében ezek értelmében jelenti ki, hogy a helyzetet megfelelően kezelik a magyar törvények.

A magyar állam hivatkozik a Pretty kontra Egyesült Királyság 2002-es ügyére is azzal, hogy ez az ügy már válaszolt Karsai kérdéseire is. Akkor a strasbourgi bíróság elfogadhatónak találta a motoros neuronbetegségben szenvedő Diane Pretty Karsaihoz hasonló kérését, ám megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkéből nem vezethető le a halálhoz való jog, akár harmadik személy által, akár hatóság közreműködésével. A kormány álláspontja szerint azóta az európai jogi környezet nem változott sokat.

Karsai viszontválaszában kitér arra, hogy az ő kérvénye sokkal összetettebb kérdéseket vet fel Prettyénél, illetve rámutat arra is, hogy az európai környezet nagyot változott, hiszen a 2011-es Haas kontra Svájc ügyben a bíróság elismerte az egyén önálló jogát arra, hogy „eldönthesse, hogy milyen eszközökkel és mikor ér véget az élete, feltéve, hogy képes szabadon dönteni ebben a kérdésben, és ennek megfelelően cselekedni”. Az európai legfelsőbb bíróságok pedig egyre több esetben találják úgy, hogy az öngyilkosságban való segítségnyújtás kriminalizálása alkotmányellenes.

Érdemes tehát újragondolni a témát még egyszer, hiszen nem pusztán orvosi és jogi problémáról van szó, hanem kulturális kérdésről is,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Emberi jogok

Eutanázia

Felmérés

Focus

Magyar Szövetség

Maroš Žilinka

Matúš Šutaj Eštok

Napunk newsfilter

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak