Napunk

Elkezdődött az ALS-ben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász pere Strasbourgban az életvégi döntésről

Karsai Dániel. Fotó - Dr. Karsai Dániel / Facebook
Karsai Dániel. Fotó – Dr. Karsai Dániel / Facebook

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Ma, azaz hétfőn kezdődik Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán az ALS-szel diagnosztizált alkotmányjogász, Karsai Dániel kétnapos pere.

Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizáltak amiotrófiás laterálszklerózist, azaz ALS-t. Az ALS gyógyíthatatlan betegség, „az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, emiatt az izmok is, mely teljes lebénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek és a halál fulladás miatt következik be. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, a fentieket teljesen tiszta tudattal kell végigélni” – írta Karsai a Facebook-oldalán szeptember végén. Stephen Hawking világhírű fizikus is ebben a betegségben szenvedett.

Karsai szeretné az életét méltósággal befejezni, erre azonban Magyarországon nincs lehetősége, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely helyt adva a sürgősség iránti kérelmének november 28-ra tűzte ki a tárgyalást.

Miután Karsai a nyilvánosság elé állt a betegségével és a Strasbourgban indított perével, Magyarországon élénk közéleti vita bontakozott ki az életvégi döntésekről. Karsai több sajtóterméknek – köztük a Napunknak is – interjút adott és részt vett egy beszélgetésen is, amin egy katolikus és egy evangélikus teológussal vitázott az életvégi döntésekről.

A többség Magyarországon is támogatja az eutanáziát

Az IDEA intézet felmérést végzett a passzív és az aktív eutanázia elfogadottságáról. A passzív eutanázia engedélyezett Magyarországon, azaz a betegek vagy azok gondviselői – szigorúan ellenőrzött feltételekkel – visszautasíthatják az életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat.

Az aktív eutanázia azonban nem engedélyezett: ebben az esetben a gyógyíthatatlan betegek vagy gondviselőik – ugyancsak szigorúan ellenőrzött feltételekkel – orvos vagy egészségügyi szakembert segítségével idéznék elő a halált.

A felmérés szerint a magyar felnőttek többsége a passzív mellett az aktív eutanáziára is lehetőséget adna. A nők, a 30 év felettiek, az iskolázottabbak, a nagyobb településeken élők az átlagnál nyitottabbak, de igazán jelentős különbségek a válaszadók pártszimpátiája alapján érzékelhetők: A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak többsége elzárkózik az aktív eutanázia engedélyezésétől, utóbbiak a passzív eutanáziát is elutasítják.

A magyar kormány szerint nem sérülnek Karsai jogai

A magyar kormány ellenkérelmet – hivatalos nevén Észrevételeket – nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, amiben arra kérte a bíróságot, nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel életvégi döntésekre vonatkozó kérelmét, vagy állapítsa meg, hogy az alkotmányjogász jogai nem sérültek. A kormány a bíróság korábbi eutanáziával kapcsolatos döntéseire – leginkább a 2002-es Pretty kontra Egyesült Királyság ügyre – hivatkozott, mondván, hogy a bíróság már válaszolt Karsai összes felvetésére, és az eutanáziával kapcsolatos jogi környezet azóta sem változott.

Karsai szerint ez azonban nincs így:

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Emberi jogok

Eutanázia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak