Napunk

Karikázási forradalom: hogyan veszik át a szavazók a parlamentet a pártoktól

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A legutóbbi választási éjszaka számos meglepetéssel járt. Az egyik ilyen meglepetést eddig senki sem elemezte behatóbban, pedig érdemes foglalkozni vele.

Ez nem az SNS parlamentbe való visszatérése, hanem az, hogyan csúszott ki az irányítása alól a karikázásokkal való taktikázás.

Az SNS számára ez egy pirruszi győzelem. Abból a tíz mandátumból, amit szereztek, a pártnak valójában csak egyet sikerült elfoglalnia.

Nem az SNS az egyetlen olyan párt, amelyik a legutóbbi választásokon karikázási forradalmat élt át. Ha valakinek úgy tűnik, hogy a parlament népszerű emberekkel van tele, akkor jók a meglátásai.

Az SaS, a KDH és az OĽaNO összes megválasztott képviselője is előrébb jutott a listán. A PS-ben tizenöten kerültek be így a parlamentbe, a Hlasban tízen, a Smerben kilencen.

Összesen 83 megválasztott képviselő lépett előre a listán a preferenciaszavazatoknak, vagyis a karikáknak köszönhetően, amivel történelmi eredményt értek el.

Ahogyan az első grafikon szemlélteti, a választók a mostani választáson történelmileg a legnagyobb mértékben éltek a preferenciaszavazatok jogával.

Míg az önálló Szlovákiában tartott első választáson a választók csak a lehetséges karikák 40 százalékát használták el, az idei választáson ez az arány már 66 százalék volt.

A cikkben még egyszer visszatérünk a szeptemberi parlamenti választáshoz fókuszban a karikázás jelenségével. Megpróbáljuk elmagyarázni:

  • hogyan működik a karikázás,
  • hogyan változott a múltban,
  • hogyan alkalmazkodnak ehhez a pártok és a választók,
  • hol karikáznak a legtöbbet a választók,
  • mely pártok választói karikáznak a legtöbbet és a leghatékonyabban,
  • mit jelent az előrelépés növekvő befolyása a parlament, a demokrácia és az ország számára.

Három százalék

Amikor vasárnap reggel a Denník N-ben közöltük a hírt, hogy a parlamentbe 33 nőt választottak be, néhány olvasónk jelezte, hogy hibás számot írtunk, mert a Smerből hat nőt választottak be és nem hármat, mint ahogy mi írjuk.

Néhány médium ugyanis az alapján állította össze a beválasztott képviselők névsorát, hogy csak a kapott szavazatokat vette figyelembe.

Ebben az esetben a Smerből tényleg több nő jutott volna be, mint a három megválasztott képviselő. Bejutott volna Oľga Nachtmannová, Zuzana Plevíková és Bibiana Pánisová is.

Ez azonban nem ilyen egyszerűen működik. Ahhoz, hogy egy konkrét jelöltnél mérvadóak legyenek a karikák, amiket szerzett, teljesítenie kell egy feltételt. Máskülönben a parlamenti székeket azok foglalják el, akik a jelöltlista elején vannak.

Ez a feltétel az, hogy az adott jelöltre leadott karikák számának a pártra leadott összes érvényes szavazat minimum három százalékát kell kitennie.

A fent említett női jelöltek ezt a feltételt nem teljesítették.

Ebből a feltételből egy szabály is fakad, amelyet csak kevés választó ismer, és amely a karikázást tisztességtelenné teszi.

Minél több szavazatot kap egy párt, annál kisebb annak az esélye, hogy egy jelöltjének sikerül előrelépnie a karikák által. Ebből továbbá az következik, hogy az ilyen párt szavazóinak preferenciaszavazatai kisebb súllyal bírnak.

Ezt egy rendszeridegen elem egy jó választási rendszerben, mert a párt jó eredménye nem áll azon jelöltek érdekében, akik nem a lista elejéről indulnak.

A választók a pártra leadott szavazaton kívül még négy nevet is bekarikázhatnak. Ezt felhasználhatják, de nem muszáj. Ugyanígy nem muszáj az összes négy karikát felhasználniuk.

A preferenciaszavazatok használatának arányát és azt, hogyan változott a történelem során, a cikk elején található grafikonon szemléltettük. Ezt úgy számoltuk ki, mint a ténylegesen felhasznált karikák és a szavazók által elméletileg odaítélhető összes karika számának arányát.

A legutóbbi választáson a választópolgárok 2 967 896 érvényes szavazatot adtak le. Elméletileg akár 11 871 584 preferenciaszavazatot is leadhattak volna, de a valóságban 7 843 329 karikát, azaz a lehetséges mennyiség 66,1 százalékát használták fel.

Viszont az, hogy most jutott be a parlamentbe a legtöbb képviselő a karikáknak köszönhetően, nem csak azzal függ össze, hogy a választók többet karikáztak, mint eddig bármikor. A pártok viszonylag fragmentált rendszere, amelyben a kis pártok esetében csökken az előrelépési küszöb, szintén hozzájárult ehhez.

Az alábbi grafikon a listán előrelépett képviselők számát mutatja az önállósodás óta eltelt első választás óta.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Andrej Danko

Demokrati

Gyimesi György

Hlas

Igor Matovič

KDH

Magyar Szövetség

OĽaNO

Parlament

Progresívne Slovensko

Republika

SaS

Sme rodina

Smer

SNS

Választások 2023

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak