Napunk

Hogyan számolhatók fel a kisebbségi szervezetek a magyar szuverenitásvédelmi törvény segítségével?

Orbán Viktor a Máért ülésén. Fotó - MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor a Máért ülésén. Fotó – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ahogy a szélsőjobb és a nacionalizmus erősödik a térségben, egyre inkább úgy tűnik: rá leszünk kényszerítve a kisebbségpolitika megújítására – szemben nemcsak saját, nacionalista kormányzatainkkal, de a jelenlegi magyarországi törvényhozással is. Vélemény.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Dominóeffektust indíthat el a magyar szuverenitásvédelmi törvény átvétele és alkalmazása azokban az országokban, amelyekben kisebbségi magyar szervezetek működnek, és ez a kisebbségi érdekvédelem megszűnéséhez, a kisebbségi magyarokkal szembeni diszkrimináció erősödéséhez vezethet.

Ahhoz, hogy ennek veszélyét megértsük, érdemes visszatekinteni: a magyar törvénykezés milyen mintákat adott már eddig is az erősödő autokratikus-nacionalista irányzatoknak a térségben, illetve azt, hogyan működne a magyar szuverenitásvédelmi törvény, ha azt a jelenlegi formájában Szlovákiában, Romániában vagy mondjuk Szerbiában léptetnék érvénybe.

Van Fidesz-minta

Évek óta azt látni, hogy a magyar törvényhozás mintáit még azokban az országokban is gyakran veszik át, vagy tesznek az átvételre kísérletet, amelyek alapvetően nem a magyar autokrácia mintáit követik. Ez részben azzal magyarázható, hogy a magyar kisebbségi szervezetek „közvetítik” a törvényhozói mintát. Részben azzal, hogy a sajátos politikai és gazdasági érdekek időnként átfedik egymást.

Ilyen volt például a 2020-as nagycsaládosoknak biztosított autóvásárlási kedvezményről szóló, RMDSZ által benyújtott törvényjavaslat. Ez akkor feltűnést keltett, mert a neoliberális programmal kormányzó liberális párt épp válságban volt, szükség volt valamiféle szociális üzenetre a választások előtt. Másrészt a Dacia autógyár minden eszközt megragad, hogy megtartsa és erősítse a piacait. A törvényjavaslatnak egy valódi haszna volt: elültette a román politikai életben a gondolatot, hogy van Fidesz-minta, és az a román társadalomnak is hasznos lehet.

A következő ilyen törvénykezési modell a „családvédelmi törvény” átvétele volt, amit a magyar képviselet „identitásvédelmi” kezdeményezésként adott el a választói felé. Valójában alig volt köze a magyar közéletben oly sokszor emlegetett „identitásvédelemhez” (ami a nemzeti-etnikai identitás védelmét jelenti), sokkal inkább erősítette azt a széles körben elterjedt és elterjesztett meggyőződést, hogy a „tradicionális” nemi szerepek veszélyben vannak, a gyerekek („gyerekeink”) a szabad identitásválasztás elvének áldozataivá válhatnak.

A törvénytervezetet az RMDSZ mellett a szélsőjobboldali AUR is támogatta. Annak ellenére került az AUR és az RMDSZ egy politikai platformra, hogy az előbbi szélsőségesen magyarellenes, és az Úz-völgyi magyar katonatemetőben rendezett provokációi révén vált ismertté. Viszont a „családvédelem” a román ortodox egyház témája volt korábban (még annál is korábban, hogy azt ebben a kontextusban az Orbán-kormány a zászlójára tűzte volna). Úgyhogy az AUR az RMDSZ-től tulajdonképpen nem átvette, csak visszavette a fundamentalista-ortodox politikai ügyet.

A fenti példákat azért érdemes nagyon alaposan átgondolni, mert jól jelzik, hogy az, amit populista, autokrata, esetenként szélsőjobb politikai stratégiának gondolunk, milyen széles spektrumú érdekhálót érint, hányféle hangszerelésben megszólaltatható témát kínál, és hány egymástól távol eső társadalmi csoportot szólít meg.

Szuverenitásvédelem

Az a szuverenitásvédelmi törvény, amit legfrissebben nyújtott be a magyar kormánypárt, hasonló alapanyag, és nagyon nagy valószínűséggel a korábbiaknál is virulensebben terjed majd a környező országok törvénykezésében. Annál is inkább, mert a „külföldi beavatkozástól” való rettegés megalapozott. Külföldi beavatkozástól félnek

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Határon túli magyarok

Identitás

Kisebbségek

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak