Szuverenitásvédelmi Hivatal, három év börtön a külföldi kampánypénzekért: benyújtották a szuverenitásvédelmi törvénytervezetet Magyarországon
A várakozásokkal ellentétben a javaslat nem nevesíti a médiát, de alapot teremthet a későbbi támadásokra.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Kedd este 21:35-kor benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésnek – írja a Telex.
A javaslat szerint február elsejétől feláll a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és börtönnel büntetnék, ha egy párt vagy jelölt külföldről fogad el támogatást a választási kampányban.
Az önkormányzati választásokon induló szervezetek a kampányban nemcsak külföldi támogatásokat nem fogadhatnak el, hanem belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást sem, és betiltják a névtelen adományokat is.
A benyújtott törvénycsomag leginkább a Szuverenitásvédelmi Hivatallal foglalkozik, aminek az lesz a feladata, hogy
- kialakítson egy „szuverenitáskockázat-értékelési módszertant”;
- információkat és adatokat szerezzen be a vizsgálat alá vont szervezetektől vagy személyektől, és ezek értékelésével elemezze „a nemzeti szuverenitás érvényesülését”;
- javaslatokat dolgozzon ki és ajánlásokat fogalmazzon meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre;
- évente nemzeti szuverenitásjelentést fog készíteni;
- „kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében”.
Emellett fel fogja tárni és vizsgálni fogja a Magyarország szuverenitását sértő vagy veszélyeztető, „más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett” tevékenységeket. Ezek lehetnek
- érdekképviseleti tevékenységek;
- információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységek;
- és „a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok, befolyásolására irányuló” tevékenységek, „ideértve az állam közhatalmi feladatait, gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységeket”.
A hivatal „feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket”, amelyek „külföldről származó támogatás felhasználásával” végeznek olyan tevékenységet, ami befolyást gyakorolhat
- a választás kimenetelére,
- a választói akaratra,
illetve a hivatal vizsgálódásához az is elég, hogy egy szervezet támogat olyan tevékenységet, ami „a választói akarat befolyásolására irányul”.
Három évig terjedő szabadságvesztés
Ha a hivatal a vizsgálat során olyan szabálytalanságot talál, ami alapján szabálysértési eljárást, büntetőeljárást vagy más hatósági eljárást kell indítani, tájékoztatja az illetékes hatóságokat.
A hivatal a vizsgálatok során tájékoztatást és adatszolgáltatást kérhet az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől vagy más szervezettől vagy személytől, aminek 15 napon belül kell eleget tenni. Aki ezt elmulasztja, az fel lesz tüntetve a hivatal éves jelentésében, amiben benne lesznek a vizsgálatok során feltárt tények, illetve az ezeken alapuló megállapítások és következtetések is.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Orbán Viktor január 1-ig tesz javaslatot az első elnök személyére, akit legkésőbb február 1-jén már ki is nevez Novák Katalin.
Az a jelölő szervezet vagy annak tagja, aki külföldi támogatást fogad el, három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
A szuverenitásvédelmi törvényjavaslatról először Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője beszélt még szeptemberben. Kocsis szerint a törvényjavaslat célja, hogy „megnehezítsék azok dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”, és hogy „borsot törjenek” a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”. A „dollárpolitikusok” és „dollárbaloldal” azt követően váltak a kormánypropaganda állandó paneljeivé, hogy a 2022-es választás után kiderült, az ellenzéki összefogás átláthatatlan módon jutott külföldi, amerikai forrásokhoz.
A médiáról nincs szó a javaslatban, de ez még változhat
Mivel Kocsis külön kiemelte a „baloldali újságírókat”, várható volt, hogy a törvényjavaslat a kormánytól független média ellen is újabb támadást jelent majd. A Telex például emiatt támogatói kampányt is indított.
A javaslat célpontjában azonban egyelőre a választáson induló politikai ellenfelek vannak, a médiát csak a politikai lózungok szintjén fogja érinteni – mondja a Napunknak Gergely Márton, a HVG hetilap főszerkesztője. Gergely szerint valószínűleg a kormány is kivitelezhetetlennek gondolta, hogy a médiát valamiféle büntetőjogi felelősségre vonással fenyegessék. Ez utóbbinak inkább az a konkrét célja, hogy csökkentsék a politikai ellenfelek kampány során rendelkezésre álló forrásait, és bezárják azt a kiskaput, amin keresztül Amerikából finanszírozni lehetett az ellenzéket.
Ugyanakkor Gergely Márton nem gondolja, hogy „a média ezzel megúszta volna”. Szerinte a törvényjavaslat másik célja, hogy a teljes politikai kommunikációt fel tudják használni nemcsak a politikai ellenfeleik, hanem a kormánykritikus nyilvánossággal szemben is.
Ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal készít jelentést arról, hogy a sajtótermékek milyen külföldi forrásokat kapnak, azt egyrészt a propaganda majd tudja lobogtatni. Szankcionálási lehetőség egyelőre nincs, de egy arról szóló jelentés, hogy valamelyik sajtótermék sértheti a szuverenitást, már alapot szolgáltathat arra, hogy a kiegészítsék a törvényt. Gergely akár azt is el tudja képzelni, hogy ilyen módon indokolhatóvá teszik újságírók titkosszolgálati megfigyelését.
A jelenlegi törvényjavaslat azonban semmi ilyesmit nem tartalmaz. De ahogy például hamarosan szigorítani tervezik a gyermekvédelmi törvényt, úgy ezt a törvényt is tetszőlegesen módosíthatják – mondja Gergely.
Gumikategóriák
Hasonlóan látja Lakner Zoltán politikai elemző is. Mint mondja, a törvényjavaslatban nem szerepel semmilyen utalás a sajtóra, és sokkal szelídebbnek tűnik az eredeti bejelentésekhez képest, amik alapján jogos aggodalmak merültek fel a kormánytól független médiában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálódhat és bekérhet adatokat, de nem szankcionálhat. Büntetőjogi felelősséget is csak az olyan esetekhez rendel, mint ami a 2022-es választás előtti kampányban történt, amikor nem egy párton, hanem egy más jellegű szervezeten keresztül csatornázódott be külföldi pénz a kampányra.
Lakner szerint a törvény tele van gumikategóriával, nem definiálja a szuverenitást vagy annak a sérelmét, és nagyon sok kérdést nyitva hagy, hiszen rengeteg különféle szervezet, multinacionális cégek, egyházak juttatnak forrásokat magyarországi szervezeteknek. Azt Lakner sem zárja ki, hogy a javaslat változni fog még a parlamenti szakaszban, illetve később is bármikor hozzányúlhatnak a törvényhez.
A szuverenitás védelme mindenesetre a kormány legfontosabb témája lett. Orbán Viktor szerint a következő 10-15 év erről fog szólni Magyarországon és a világ számos más térségében is.
