Napunk

Greta Thunberg támadások kereszttüzébe került a Palesztina melletti kiállása miatt. De mi köze a klímaaktivizmusnak a közel-keleti háborúhoz?

Greta Thunberg palesztin kendővel a nyakában jelent meg az amszterdami klímatüntetésen. Fotó - TASR/AP
Greta Thunberg palesztin kendővel a nyakában jelent meg az amszterdami klímatüntetésen. Fotó – TASR/AP

Mi motiválhatja Greta Thunberget arra, hogy állást foglaljon az olyan kényes ügyekben, mint Izrael és a Hamász háborúja? Antal Attila ökopolitikai mozgalmakat kutató politológussal kerestük a választ.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

November első felében Amszterdamban került sor Hollandia történetének legnagyobb klímatüntetésére. A szervezők szerint mintegy 85 ezren vettek részt rajta.

Miután azonban Palesztinát támogató és Izrael-ellenes szlogenek hangoztak el nemcsak a tömegben, hanem a pódiumon is, a megmozdulásról több résztvevő is távozott.

A demonstráción Greta Thunberg, a globális felmelegedés ellen küzdő globális mozgalom nem hivatalos vezetője is összekötötte a klímaváltozás elleni harcot a szabad Palesztináért folytatott küzdelemmel. „Nem létezik klímaigazságosság egy megszállt területen” – ismételte el többször is.

Thunberg mellett megjelent a színpadon Sara Rachdan palesztinbarát aktivista is, aki a közösségi médiában korábban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt Adolf Hitlerhez, a Gázai övezet ellen indított izraeli támadásokat pedig a holokauszthoz hasonlította.

Klímaaktivizmus és politika

A tüntetésen történt egy kisebb incidens is: egyszercsak feltűnt a pódiumon Erjan Dam holland klímaaktivista, aki kitépte Thunberg kezéből a mikrofont. „Klímatüntetésre, nem pedig politikai demonstrációra jöttem” – mondta, mielőtt elvezették volna.

Dam később a német Spiegelnek azt nyilatkozta, sok más résztvevővel együtt úgy érezte, hogy átverték őt, mivel a tüntetésen a klímaválság csak másodlagos téma volt, háttérbe szorította a palesztinkérdés.

Denník N kiszúrta, hogy a tüntetésen részt vett Jiří Svoboda cseh újságíró is, aki az események után azt írta a közösségi oldalán, hogy a megmozduláson az anarchokommunistáktól kezdve a zöldeken, a szocialistákon és a jobboldali liberálisokon keresztül nagyon sokféle politikai irányzat szimpatizánsa megjelent. A különböző pártállású és korú tüntetőket egyedül a klímaváltozás témája kötötte össze.

Hozzátette: amikor a tömegben azt kezdték skandálni, hogy „a folyótól a tengerig”, sok tüntető távozott, köztük ő maga is. A „Jordán folyótól a Földközi-tengerig” jelszót sokan úgy értelmezik, hogy az Izrael állam elpusztítására szólít fel, a palesztinbarát aktivisták szerint ugyanakkor mást jelent.

„Nem értem Gretát”

Greta Thunberget a demonstráció után a legtöbb bírálat Németországban érte. Volker Beck, a Német-Izraeli Társaság elnöke szerint „Thunbergnek mint klímaaktivistának vége”. „Olyan emberré vált, aki teljes mértékben gyűlöli Izraelt” – írta az X közösségi halón.

Az izraeli oktatási minisztérium még októberben bejelentette, hogy eltávolít minden utalást Greta Thunbergre az iskolai tananyagból, miután a klímaaktivista közzétett egy posztot a közösségi médiában, amelyben az szerepelt, hogy „állj ki Gáza mellett”.

Gretát az Izraelhez közeli szervezetek mellett német klímaaktivisták és a Zöld párt tagjai is kritizálták annak ellenére, hogy ő maga többször is tagadta az antiszemitizmus vádját.

Mások mellett Luisa Neubauer, a Greta Thunberg és társai által életre hívott Fridays for Future németországi szervezetének elnöke is csalódottságának adott hangot.

„Ha valaki azt írja, hogy a média manipulálja az embereket, hogy Izrael pártjára álljanak, nem kell szakértőnek lennem ahhoz, hogy ebben antiszemita narratívákat lássak.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Arab-izraeli konfliktus

Izrael

Klímaváltozás

Klímavészhelyzet

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak