Napunk

Kis szlovákiai magyar rendszerváltás-történet: a kassai Thália önállósodása

A Thália Színház, akkor Thália épülete 1989-ben. Fotó - Balassa Zoltán archívuma
A Thália Színház, akkor Thália épülete 1989-ben. Fotó – Balassa Zoltán archívuma

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A színházak és színészek szerepe 1989-ben rendkívül fontos volt, több mint három évtized után azonban kevesebb szó esik róluk, ha a rendszerváltásra emlékezünk. Így van ez a kassai Thália Színházzal is, mely tulajdonképpen az önállósodását is köszönheti 1989-nek.

A Thália annak dacára, hogy tájoló színházként működött, fontos közösségi központtá vált Kassán 1989 végére. Ahogy Veres Tímea történész, a kassai magyarok bársonyos forradalmának kutatója mondja, a színház lett a szervezkedés egyik központja, itt gyártottak plakátokat, s itt volt a kassai magyarok decemberi fóruma is – a Thália emblematikus intézménnyé vált ekkoriban.

Érdekes megfigyelni, mennyire természetesen lett a színház a változás egyik kassai csomópontja, és hogyan cseppent bele ebbe az egészbe. „Mi végeztük a munkánkat, rengeteg dolgunk volt – akkoriban sokkal több előadást játszottak a színházak. Reggeltől estig dolgoztunk, s valójában akkor eszméltünk, mikor már keményen zajlottak az események” – mondja Dudás Péter színművész, akinek egész élete összefonódott a Tháliával.

„Biztos, hogy mindenki szeretett volna valami más világot, más életet – de be voltunk zárva a szocializmusba, és csak halvány elképzeléseink voltak arról, hogyan változhat a társadalom. Ezért nem nagyon gondoltunk bele, nem nagyon álmodoztunk arról, hogy milyen is lehetne a világ” – teszi hozzá.

Mégis, mikor a Prágában kirobbanó rendszerváltó események hullámai elértek Kelet-Szlovákiába, a Thália színészei nem sokat hezitáltak.

Egyszer csak csörgött a telefon a kultúrházban, és a társulat egyik tagját kérték a telefonhoz. Dudás Péter vette fel: a Verejnosť proti násiliu (Nyilvánosság az erőszak ellen) pozsonyi irodájából telefonáltak, és azt mondták, tudják, hogy a Thália előadásra készül, de jó lenne, ha csatlakozna az országos sztrájkhoz. „Természetesen megtettük. A közönség bejött este 7-kor, kiálltam eléjük, és bejelentettem, hogy sajnáljuk, de nem tudjuk megtartani az előadást, és kérjük a megértésüket” – mondja a színművész.

Dudás Péter. Fotó – jegy.hu

A közönség pedig mindezt zokszó nélkül elfogadta. S mivel Dudás Péter vette fel a telefont, mikor a VPN hívott, valahogy az ő kezébe került az események irányítása is. Azonban nem egyedül dolgozott: vele együtt Kolár Péter, az önálló színház későbbi első igazgatója is a változás frontvonalában volt.

Akkoriban Gyüre Lajos volt a színház művészeti vezetője – a 2017-ben elhunyt Kolár Péter A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok című oral history kötetben azt mondja, Gyüre nem igazán tudta eldönteni, mi legyen a Tháliával, és a változások napjaiban el is utazott. Így a társulatnak új vezetője lett Dudás Péter személyében, és felkérték Kolár Pétert, hogy igazgassa az akkor már az önállósodás felé haladó színházat.

„Nem tudtunk Gyürével kapcsolatba lépni, mikor a sztrájk kirobbant, nem tudtunk vele konzultálni, hogy most mit tegyünk. Eltűnt, és mi eléggé magunkra maradtunk – a lényeg, hogy kénytelen volt lemondani a pozíciójáról, s én kerültem a helyére” – mondja Dudás Péter.

Nem volt könnyű az önálló Thália megszületése

A Thália önállósodása összeforrott a rendszerváltással. 1989 novemberében ünnepelte az akkor még a Mateszhez tartozó, Thália Színpad nevű intézmény a 20. születésnapját. Ám Kolár Péter elmondása szerint már néhány hónappal korábban igyekeztek elkezdeni a folyamatot, mely révén a Thália leválhatott a Mateszról.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Bársonyos forradalom

Rendszerváltás

Színház

Thália Színház

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak