Klímacsúcs az olajmonarchiában: szorít az idő, miközben épp új aranykorukat élik a fosszilis energiahordozók
De a megújuló energiaforrások is felfutóban vannak, ebben Kína jár az élen – miközben új szénerőműveket épít.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
November 30-án indul az ENSZ éves klímacsúcsa, a COP, aminek ezúttal Dubaj lesz a házigazdája. A helyszín és a körülmények akár szimbolikusak is lehetnének: Dubaj az egyik leggazdagabb olajmonarchia, az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa, a klímacsúcs elnöke pedig egy olajcég vezérigazgatója. De ez bármennyire is tűnik elsőre szürreálisnak, akár még jót is jelenthet: a klímaváltozás elleni harcot nem lehet megnyerni az olajvállalatok nélkül – legalábbis így érvelnek azok, akik nem borultak ki az elnök személyén.
Az idei konferencia immár a 28. lesz – ezért nevezik COP28-nak –, közel 200 országból várnak rá hetvenezer résztvevőt: országok vezetőit, üzletembereket, klímaaktivistákat, különféle regionális és globális szervezetek képviselőit.
Kritikus pillanat
A COP28 klímacsúcs a bolygó szempontjából kritikus pillanatban jön – írja a Politico, amely több cikkben is foglalkozik a közelgő eseménnyel. 2023-ban megint hőmérsékleti rekordok dőltek meg, a szélsőséges időjárás világszerte hatalmas pusztítást okozott rengeteg ember halálát okozva.
A 2015-ös COP21-en elfogadott Párizsi Klímaegyezmény azt tűzte ki célul, hogy a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa, sőt az lehetőleg ne emelkedjen 1,5 foknál magasabbra. Ennek elérésére az aláíró országok meghatározott „hozzájárulásokat” vállaltak, azaz mindegyik ország vállalta a kibocsátás bizonyos mértékű csökkenését.
A klímaegyezmény 2016-ban lépett hatályba, Donald Trump, a legnagyobb kibocsátó, az USA elnöke 2017-ben be is jelentette, hogy országa kilép belőle. Ez 2020 őszén be is következett, de Trump elvesztette az elnökválasztást, és Joe Biden 2021-ben visszaléptette az USA-t az egyezménybe. 2024-ben újra elnökválasztás lesz Amerikában, de Donald Trump esetleges győzelme csak az egyik kockázati tényező abban, hogy sikerül-e a világnak tartania a legfeljebb másfél fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
Egy olajcég vezérigazgatója a klímacsúcs elnöke
A csúcstalálkozónak otthont adó Egyesült Arab Emírségek az idei klímakonferencia elnökévé Szultan Ahmed al-Dzsabert tették, aki nemcsak az ország ipari és technológiai minisztere, hanem az állami olajvállalat – egyben a világ tizenkettedik legnagyobb olajvállalata –, az Abu Dhabi National Oil Company vezérigazgatója is.
Ez már tavasszal botrányt okozott – több mint 130 amerikai és európai képviselő követelte al-Dzsaber leváltását a klímacsúcs elnöki posztjáról. Ahogy Greta Thunberg fogalmazott, „teljesen nevetséges”, ugyanakkor vannak, akik úgy gondolják, pont al-Dzsaber az, aki el tudja érni a nagy olajipari cégeknél, hogy csökkentsék a globális felmelegedésért felelős gázok kibocsátását.
Al-Dzsaber COP28-ra előterjesztett programjának fontos eleme, hogy a fosszilis energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok 2030-ig felszámolják metán-kibocsátásukat – ugyanis az iparág által kibocsátott metán az egyik okozója a globális felmelegedésnek. Azt is szeretné elérni, hogy ezek a cégek hangolják össze a kibocsátásaik csökkentését annak érdekében, hogy 2050-re el lehessen érni a „nettó nulla” kibocsátást. Al-Dzsaber elmondása szerint már 20 cég vállalta ezen célok tartását.
Egyéb ellentmondások
Az már önmagában ellentmondásos, hogy Al-Dzsaber elnököli a COP28-at, de ehhez még hozzájön az is, hogy
