Napunk

A jelzáloghitelesek megsegítésével Fico egy nem létező problémát akar megoldani

Fotó N - Tomáš Benedikovič
Fotó N – Tomáš Benedikovič

A Robert Fico által emlegetett 500 eurós havi törlesztőrészlet-növekedés a jelzáloghiteleknek 0,5 százalékát érinti, ami csupán 1500 jelzáloghitelt jelent.

Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!

A Smer választási kampányának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy sikeresen talált olyan témákat, melyek egzisztenciálisan érintik a választópolgárokat. Ezeket a témákat a Smer politikusai felfújták, és a végtelenségig sulykolták a sajtótájékoztatókon és a közösségi médiában. Így kerültek középpontba a medvék, a migránsok és a jelzáloghitelek is. Ahogy mindenki át tudja érezni azt, hogy egy barnamedve elől menekül, úgy a jelzáloghitellel rendelkező háztartások azt is el tudják képzelni, hogy a magas törlesztőrészletek miatt elveszítik a fedelet a fejük fölül. Még akkor is így van ez, ha sosem láttak szabadon élő medvét, és a jelzáloghitelük magasabb törlesztőrészleteinek kigazdálkodása nem okozna számukra akkora gondot.

Az alacsony kamatok korának vége

Nyilvánvalóan a jelzáloghitelek kamatterhei reálisan emelkedtek az elmúlt másfél évben. Amíg a jegybankok alacsonyan tartották az alapkamatokat, addig a jelzáloghitelek kamatlábai is alacsonyak voltak. Szlovákiában ehhez még hozzájött az is, hogy egyes bankok agresszív kamatpolitikával próbáltak piaci részesedést nyerni a jelzáloghitelek piacán.

Ennek következtében az új jelzáloghitelek kamatlába 2020 környékén kezdte megközelíteni a mágikus 1 százalékos határt. Az alacsony kamatlábak természetesen a jelzáloghitel-állomány növekedéséhez vezettek, még úgy is, hogy a Szlovák Nemzeti Bank (SZNB) 2016 után aktívan próbálta lassítani ezt a folyamatot. A jegybank szakértői folyamatosan figyelmeztették a lakosságot, hogy készüljenek fel arra, hogy az alacsony kamatok kora egyszer véget ér majd.

Ez 2022-ben megtörtént, amikor a gyorsan növekvő infláció ténye arra kényszerítette a jegybankokat, hogy alapkamat-emeléssel reagáljanak. Az Európai Központi Bank (EKB) 2022 nyaráig nulla százalékon tartotta az alapkamatot, és 2022. július 27-én emelte 0,5 százalékpontra. Azóta az EKB további kilenc alapkamat-emelést hajtott végre, amelyek révén 4,5 százalékpontra emelkedett. Jó esély van arra, hogy az eurózónában további alapkamat-emelésekre már nem kerül sor, de így is nagyon messze kerültünk a gyakorlatilag nem létező alapkamatoktól.

A gazdaságban az alapkamatok minden további kamatlábra hatással vannak, ezért a kereskedelmi bankok is arra kényszerülnek, hogy az általuk forgalmazott jelzáloghitelek kamatlábait növeljék. Ennek üzleti háttere van, mert számukra is megdrágul a jelzáloghitelek finanszírozása, ezért kamatlábemelés nélkül a jelzáloghiteleik veszteségessé válnának. A kamatlábemelés tempója természetesen függ a jelzálogpiacon uralkodó piaci helyzettől, de szerepet játszik ebben az egyes kereskedelmi bankok üzleti stratégiája is.

Szlovákiában az új jelzáloghitelek drágulása 2022 tavaszán kezdődött,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Alapkamat

Bank

Fico-kormány

Gazdaság

Lakáshitel

Robert Fico

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak