A Mol budapesti székháza a lakosokat és a szakértőket is bosszantja. Körülötte azonban egy izgalmas, modern városrész épül
Budapesten sokáig nem lehetett a Parlamentnél magasabb épületeket építeni. A befolyásos Mol azonban kijátszotta ezeket a szabályokat, amikor felépítette az új székházat.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A város legmagasabb épületének tetején vagyunk, melyet egy épülő, modern városrész vesz körül. A tetőről lenyűgöző kilátás nyílik a metropolis összes nevezetességére, alattunk pedig békésen hömpölyög a Duna.
Sokak fejében talán most a pozsonyi Eurovea-torony jelenik meg. De mi a Mol konszern budapesti székházában vagyunk. 143 méteres magasságával mindössze hét méterre van attól, hogy igazi felhőkarcoló legyen. A híres Foster + Partners építészstúdió tervezte, és valóban lenyűgöző, de építését harsány tiltakozások kísérték.
Budapest felemelt középső ujja
A felhőkarcolók (még ha a MOL Campus nem is felhőkarcoló) a kezdetektől a gazdasági erő szimbólumai. A multinacionális Mol-csoportnak hatalmas gazdasági ereje van. Hatmilliárd dolláros tőzsdei értékével a második legértékesebb vállalat Magyarországon.
Az egykor állami tulajdonban lévő vállalat még mindig több szálon kötődik a hatalomhoz. 2018-ban még a magyar állam volt a legnagyobb részvényes, a részvények negyedét birtokolta. Ezeket a kormány fokozatosan visszaadta a Mol-nak és a hozzá kapcsolható alapítványoknak.
Ezekben több, a jelenlegi kormánypárthoz, a Fideszhez közel álló személy is szerepel. A három alapítványnak együttesen nagyobb részesedése van a vállalatban, mint a Mol-nak. Ez azt is jelenti, hogy még ha kormányváltás is lenne, nem az új kabinet irányítása alatt lenne a Mol.
A Mol kiemelt helyzete a budapesti felhőkarcolók építésének végleges betiltásáról szóló tárgyalásokon is megmutatkozott. Bár a kormány 2018-ban jóváhagyta, a három legfontosabb magyar vállalattal – az OTP Bankkal, a Mol-lal és a Richterrel – megállapodott, hogy a székházaik építése ez alól kivételt kapnak. Ezzel eddig csak a Mol élt.
Ezt a döntést a szakma ellenérzéssel fogadta. „Az urbanista szerint a legmagasabb épület ezen a területen 65 méter lehet. Nem a hasára ütött, hanem átfogó elemzést készített a főváros teljes területéről, és ez alapján osztályozta a különböző kerületeket. Ezt a városfejlesztési tervet 2015-ben a főváros önkormányzata is jóváhagyta. Ez volt a terv, de nem tartották be” – mondta az Indexnek Schneller István, Budapest korábbi főépítésze.
A MOL Campus projektet végül gyorsított eljárásban hagyták jóvá. A Hungarian Free Press portál szerint alig néhány órával azután, hogy a városi képviselők asztalán landolt, már jóvá is hagyták.
Éppen ezért az építészek, az urbanisták és maguk a budapestiek is azt kezdték mondani, hogy az épület a fővárosnak felmutatott középső ujjra vagy a hatalom fallikus szimbólumára hasonlít.
A történelmi városképet, amelyet a Parlament épülete, a Szent István-bazilika és a budai vár határoz meg, még az UNESCO is a világörökség részeként ismerte el. A MOL Campus ellenzői most azt mondják, hogy az építkezés visszafordíthatatlanul megbontja ezt a panorámát.
Erre a kritikára példa a Komolyan látszik nevű szatirikus Instagram-fiók, ahol az emberek fotókat posztolnak, hogy bebizonyítsák: a toronyház gyakorlatilag minden budapesti fotón látszik.
Jól csengő nevek
De ha eltekintünk az építés körüli vitáktól, akkor van mit megtekinteni. Az épület kecses, áramló formái és a belső terek finoman utalnak a Duna közelségére.
A MOL Campus tervezése és építése
