Napunk

A mítoszoktól a tényekig. Van-e jövője az etnikai politizálásnak az adatok fényében

Van értelme a magyar politizálásnak, mert van egy életképes, strukturált magyar közösség. Ez a közösség csekély és esetleges politikai, intézményes háttér nélkül is itt van több mint száz éve. Őket józanul és távlatokba tekintve képviselni, annak mindig van értelme. Még pontosabban szólva, ma is lenne értelme. Vélemény.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szerző egykori építésügyi és régiófejlesztési miniszter

Az alábbi írás 536 olyan magyarlakta község választási adatainak elemzéséből született, amelyben 1990 óta legalább egy választáson a magyar pártok tízszázalékos eredményt értek el. Szlovákiában 1990 óta négy EP-, hat megyei és tizenegy parlamenti választást tartottak. Sokan értékelik a politikai eseményeket, sokan fogalmaznak meg figyelemreméltó gondolatokat, de úgy gondolom, az adatok alapján érdemes meghatározni bizonyos kiindulópontokat, melyeket fontosnak látok. Ezért számokkal vetem össze a leggyakrabban előforduló állításokat.

A szlovákiai magyarok egy nemzetileg és politikailag homogén tömböt alkotnak 

Az igaz, hogy létezik a nemzetileg és politikailag tudatos szlovákiai magyar közösség/nemzetrész, mely képes önálló fellépésre. A homogenitás azonban nem állja meg a helyét a számok tükrében. Nemzeti identitás szempontjából a legutóbbi népszámlálás ad némi támpontot, ezért ezt nem kívánom különösebben részletezni, hiszen könnyen hozzáférhető és értelmezhető.

Amennyiben az elmúlt harminchárom év huszonegy választásának összesített és községsoros adatait elemezzük, akkor a szlovákiai magyar bázist négy csoportra oszthatjuk.

Az elsőbe a magyar anyanyelvű választók körülbelül 45 százaléka tartozik, akik erős magyar identitással rendelkeznek, szinte kizárólag magyar pártokra szavaznak, s elsődleges pártválasztásuk etnikai, vagyis magyar, pártjuk az eredeti MKP, majd 2010 óta a késői MKP, ma pedig az MKP-platform. Politikailag sokáig etatista irányt követtek, ma az úgynevezett keresztény-konzervatív oldalt látják helyesnek (ami nem jelenti azt, hogy kereszténydemokraták). Nevezzük őket első típusú magyar szavazónak.

A szavazók másik jól meghatározható csoportja a magyar anyanyelvű választók körülbelül 47 százaléka, akik erős magyar identitással rendelkeznek, szinte kizárólagosan magyar pártokra akarnak szavazni, pártválasztásuk pedig egyenrangúan etnikai és politikai. Etnikai szempontból magyar, politikai szempontból pedig enyhén baloldali, liberális és polgári jobboldali. Elsődleges választásuk az eredeti MKP, a Most-Híd, majd a 2016-os csalódás után a jobboldali és a centrumban lévő szlovák pártok, valamint a nem szavazás. A 2023-as választáson egy kis részük (körülbelül 15 százalék) a Szövetségre szavazott. Nevezzük őket második típusú magyar szavazónak.

A harmadik csoportot alkotják a nem magyar anyanyelvű, de élő magyar kötődéssel rendelkező, déli régióban élő választók, akikről később ejtek szót.

A negyedik választó blokkot azok a magyar anyanyelvűek alkotják, akik jobboldali vagy baloldali szélsőségesebb nézeteket vallanak. Az ő nagyságuk a magyar anyanyelvű választók körülbelül nyolc százaléka lehet.

A szlovákiai magyarok választási részvétele magasabb a szlovákiai átlagnál

Ez az állítás az eddig lebonyolított tizenegy parlamenti választás során (1990–2023) hat alkalommal bizonyult igaznak, ötször pedig nem fedte a valóságot. Ha külön kiszámoljuk az említett 536 magyarlakta község együttes választási részvételét, s ezt összehasonlítjuk az országos adattal, azt látjuk, hogy a magyarlakta régió

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Híd

Magyar Fórum

Magyar Szövetség

Választások 2023

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak