Napunk

Teljesen értelmetlen és logikátlan tervnek tűnik az RTVS szétválasztása

A közrádió épülete Pozsonyban. Fotó - TASR
A közrádió épülete Pozsonyban. Fotó – TASR

Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!

Andrej Danko szerint borzalmas állapotban vannak a mosdók az RTVS-ben, Dušan Jarjabek szerint pedig tákolmány a közszolgálati média. A koalíció még a kormányprogramba is belefoglalta a szlovák köztévé és közrádió átalakítását. A helyzetet a két médium szétválasztásával akarják megoldani – ám hogy miért pont ezzel, arról csak találgatni lehet.

Mindezt ugyanis egy olyan időszakban akarják megtenni, mikor a médiatrendek inkább a több kis szervezeti egység közös menedzselése és szinergiája, tehát az összevonás felé haladnak. Ráadásul az RTVS kettéválasztása rendkívül sok pénzbe, időbe és energiába kerülne. Az pedig csak járulékos veszteség lenne, hogy a nemzetiségi adásokat a szakítás lehetetlen helyzetbe hozná.

Összevonás

Az RTVS valamivel több mint egy évtizede alkot egyetlen nagy közszolgálati intézményt, előtte húsz évig külön működött a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió. A két intézmény összevonását Iveta Radičová kormánya vitte végbe, az akkori kulturális miniszter, Daniel Krajcer (SaS) volt az egész folyamat menedzsere.

Az összevonást sokan bírálták: drágának nevezték, értelmetlennek, nehezen menedzselhetőnek, jogilag bonyolultnak. Az akkori ellenzék, elsősorban a Smer szerint ezzel a lépéssel Štefan Nižňanský akkori tévéelnököt akarta eltávolítani a kormány, Krajcer azonban azzal érvelt, hogy az összevonás valójában egy nagy közszolgálati reform kezdete.

A valóságban a nagy reform végül nem igazolódott be: az összevonást gyorsan el lehetett indítani, de az egyesülés évekkel később fejeződött be. A kezdet azért tűnt gyorsnak, mert Daniel Krajcerék tulajdonképpen kis módosításokkal összefésülték a tévéről és a rádióról szóló törvényt. Az egyesüléshez azonban több ezer jogi aktust kellett elvégezni az évek folyamán, egyesíteni kellett a gyártást, az adminisztrációt, a szervezeti struktúrát, a közbeszerzéseket, a szerződéseket és egy sor egyéb dolgot.

Az RTVS vezérigazgató-választásának joga a parlamenthez került, és a törvénybe – a televízió hatalmas adósságai miatt – belekerült az is, hogy a közmédiának kiegyensúlyozott költségvetéssel kell gazdálkodnia. Krajcer így meg tudott szabadulni Nižňanskýtól – a közös RTVS vezérigazgatója a rádió addigi igazgatója, Miloslava Zemková lett, igaz, nem sokáig, hiszen másfél év után Václav Mika váltotta.

A televízió és a rádió összevonása végül nem végződött katasztrófával, hiszen a sajtótrendek igazolták – de nem is lett sikertörténet. A kereskedelmi média versenyelőnyét sosem sikerült behoznia, s ennek több oka is van: a mamutintézmény alulfinanszírozott volt, komoly technológiai lemaradással küzdött, és a törvényi kötelezettségei is viszonylag keményen fogták – ugyanakkor Václav Mika vezérigazgató idejében az is megmutatkozott, hogy az óriáscéget lehet eredményesen menedzselni. Ľuboš Machaj jelenlegi vezérigazgató szerint ráadásul a közmédia összevonása pénzt is megspórolt – az eltelt évek alatt nagyjából 30 millió eurót.

Az RTVS szétválasztása pedig azóta sem került szóba – sem az egyszínű Smer-kormány idején, sem a 2016–2020-as ciklusban, s az előző kormány idején sem. Egészen mostanáig.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fico-kormány

RTVS

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak