Orbáni ihletésűnek tűnhet a kormányprogram külpolitikai része, de valójában csak visszatért Fico

A Fico-kabinet által hétfőn elfogadott kormányprogram külpolitikai részének több eleme is hasonlóságot mutat a magyar külpolitikával. Robert Fico Ukrajna kapcsán már a kampányban és azt megelőzően is ugyanazt mondta Ukrajnáról vagy a migrációról, mint a magyar kormányfő. A kettejük viszonya köztudottan rendkívül baráti, a magyar kormány a választás előtt tulajdonképpen Ficónak kampányolt, és arra számított, hogy Szlovákiában új szövetségesre tesz szert az uniós politikában.

A civil szervezetek elleni fellépés vagy a kritikus média kitiltásának szándéka a kormányhivatalból szintén lehet orbáni ihletésű – vagy hát áttételesen putyini ihletésű – ugyanakkor Fico viszonya a vele szemben kritikus médiához már hosszú évek óta terhelt.

Ehhez hasonlóan a külpolitikai hasonlóságokra sem lehet egyértelműen ráhúzni az orbáni jelzőt.

Szuverenitás, külgazdaság, keleti nyitás

A kormányprogram külpolitikai része azzal indít, hogy a külpolitikába visszatér a szuverenitás – Magyarországon kedden tervezte benyújtani a Fidesz-frakció a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot, amit egyelőre nem tett meg –, és bár leszögezi, hogy a NATO-ban Szlovákia továbbra is megbízható és szolidáris szövetséges lesz, az EU-tagság pedig pótolhatatlan és kivételes, a kormány jogot formál a kritikus véleményre az EU intézményeivel és azok tevékenységével szemben.

A dokumentum felsorolja, mi mindent ellenez a kormány:

• az uniós döntéshozatalban a vétó eltörlését, vagyis azt, hogy ne legyen szükséges az egyhangúság azon döntések esetében, amikben most ez szükséges;
• a hatáskörök „indokolatlan” átruházását a tagállamoktól uniós szintre;
• a migráció kezelésének kérdésében a kötelező kvótákat, illetve azt, hogy azok a tagállamok, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni, ezt pénzzel váltsák ki.

Az EU ambiciózus klíma- és környezetvédelmi lépéseit a kormány támogatja azzal a feltétellel, hogy azok nem fogják csökkenteni az unió versenyképességét és a tagállamok lakosainak életszínvonalát.

A magyarországi külpolitikára emlékeztet az a törekvés, mely szerint a kormány beépítené a külpolitikájába a gazdasági pillért és tökéletesítené azt. A program ezt a lépést „stratégiai kulcsprioritásnak” nevezi. Magyarországon a külügyi tárcát Külgazdasági és Külügyminisztériumnak nevezik.

Fico kampányígéretének megfelelően szerepel a programban, hogy Szlovákia továbbra is nyújt humanitárius segélyt Ukrajnának, azonban a katonai segítséget „kormányzati szinten” leállítja. Ez a megfogalmazás ugyanakkor nem zárja ki, hogy szlovák gyártók fegyvereket szállítsanak Ukrajnának.

A program szerint a kormány aggódva figyeli azokat az igyekezeteket, amelyek „új vasfüggönyt” emelnének Nyugat és Kelet közé, ők azonban minden égtáj felé figyelnek. Megerősítik a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat a délkelet-ázsiai térséggel, mivel szerintük ide kerül át a világ geopolitikai és gazdasági súlypontja.

Egy csomó ismerős dolog, amit hallhattunk Orbántól is, de valójában messze nem újdonság, hogy Ficótól is ezeket halljuk.

Vissza a harmadik Fico-kormány idejére

„Minden olyan vezető, mint Orbán vagy Fico, hasonló programmal jönne elő. Nem feltétlenül volt minta a magyar külpolitika a szlovák program összeállításánál” – mondja Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója.

Szerinte sokkal inkább arról van szó, hogy a kormányváltással a szlovák külügy