A Black Cube izraeli magánhírszerző cég állt a 2022-es magyar választások előtti lejárató kampány mögött
A magánhírszerzőcég nem először avatkozott be a magyar belpolitikába. 2018-ban kiderült, hogy a Migration Aid vezetőjéről is kompromittálónak szánt anyagot vettek fel.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A Black Cube nevű magán-hírszerzővállalat állt amögött a kampány mögött, amely magyar aktivistákat és újságírókat próbált meg lejáratni a LinkedIn-en keresztül a 2022-es országgyűlési választások előtt – számolt be a napokban a Reuters.
A hírügynökség idézte a közösségi oldal egyik kutatóját, aki szerint az izraeli székhelyű hírszerzőcég álprofilok hálózatát hozta létre, majd hamis álláshirdetések révén kapcsolatba léptek a kiszemelt célszemélyekkel.
„Ezt követően a célszemélyek némelyikével a platformon kívüli videóbeszélgetéseket folytattak, az ezekről készült felvételeket pedig egy olyan kampány részeként használták fel, amelynek célja a magyarországi NGO-k lejáratása volt” – jelentette ki Mona Damian kibervédelemmel kapcsolatos konferencián.
Hozzátette: már eltávolították a Black Cube által üzemeltetett LinkedIn-álprofilok hálózatát, illetve letörölték a Black Cube LinkedIn-en található céges oldalát is „a visszaélések nagy számával”, illetve a platform szolgáltatási feltételeinek egyértelmű megsértésével indokolva azt.
A Black Cube közleményben reagált az ügyre, állítva, hogy „a kibertérben nem folytat műveleteket”.
A művelet egyik célpontja Jeney Orsolya, az Amnesty International egykori magyarországi igazgatója volt, aki a lejáratási kísérletről a 444 nemrég bemutatott filmjében is részletesen beszélt. Elmondása szerint egy nem létező álláshirdetéssel keresték meg még 2020-ban, éppen akkor, amikor szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatérésre készült.
Utólag kiderült, hogy többórányi videós interjút rögzítettek, majd alig másfél hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt kontextusból kiragadott részletek kezdtek el megjelenni a kormánymédiában, de még Kovács Zoltán kormányszóvivő is terjesztette őket a blogján. Ezek az anyagok azt próbálták meg sugallani nem sokkal a választások előtt, hogy különböző magyarországi civil szervezetek ellenzéki, kormányellenes tevékenységet fejtenek ki.
A Black Cube neve nem először kerül elő a magyarországi választási kampányok kapcsán. 2018 tavaszán, szintén nem sokkal a választások előtt a Magyar Idők nevű, azóta már nem létező lapban Bayer Zsolt Fidesz-tag publicista neve alatt kezdett el megjelenni egy cikksorozat összevágott hangfelvételeket publikálva, szintén civil szervezeteket, mások mellett Siewert Andrást, a Migration Aid vezetőjét célozva. Pechjükre Siewert egy bécsi találkozó előtt gyanút fogott, ezért az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult.
A hangfelvételek készítéséről először az Index írta meg részletesen, hogy „egy izraeli hátterű, illegális titkosszolgálati módszereket is alkalmazó, jórészt exkémekből álló privát biztonsági cég emberei dolgozhattak rá azokra a civilekre, akikben van egy közös: mindegyiküket kipécézte az Orbán-kormány.”
A cikk eredeti változata még megemlítette a Black Cube-ot, mint hasonló munkát végző céget, de a szerző, Dezső András később azt nyilatkozta, hogy eltávolította ezeket az említéseket, miután a Black Cube ügyvédei perrel fenyegették.
2018 nyarán végül a Black Cube lényegében elismerte, hogy az ő emberei „dolgoztak rá” a magyarországi civil szervezetekre. A cég egyik képviselője az izreali Jediót Ahronót nevű lapnak már nem tagadta, hogy ők voltak a végrehajtók, csupán annyit cáfolt, hogy politikai megrendelésre dolgoztak volna.
