Napunk

Elvennék a civil szervezetek kevés pénzét: szülők szövetsége, cserkészek, tűzoltók, kutyamenhelyesek Erik Tomáš megsemmisítő erejű javaslatáról

A kutyamenhelyek csak az adófelajánlásokból és adományokból élnek. Már most van olyan menhely, melyet a bezárás fenyeget. Fotó - a szirénfalvai kutyamenhely archívuma
A kutyamenhelyek csak az adófelajánlásokból és adományokból élnek. Már most van olyan menhely, melyet a bezárás fenyeget. Fotó – a szirénfalvai kutyamenhely archívuma

Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter választás elé állítaná az embereket, hogy idős szüleiket vagy a civil szervezeteket támogassák adójuk két százalékával. A civil szférának óriási érvágást okozhat a javaslat az élet számos területén, a döntés negatív hatásait a déli régió is megérezheti, ráadásul a nyugdíjasok a jelenleginél sokkal kevesebb pénzhez jutnának.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az új munka-, szociális- és családügyi miniszter alig három hete vette át a tárca irányítását, máris sikerült óriási felháborodást kiváltania. Egyrészt bejelentette, hogy a választási kampányban megígért 13. nyugdíjakat idén már biztosan nem fizetik ki, és egyszeri kifizetéssel kárpótolnák a nyugdíjasokat. A mai kormányülés előtt a tárcavezető azt mondta, ez az összeg egységesen 150 euró lesz, és decemberben fizetik ki a nyugdíjasoknak.

Másrészt egy olyan módosítást lengetett be, amely alapján a szülői nyugdíjakat az adó két százalékából számolnák ki. Vagyis: az adónk két százalékát már nemcsak civil szervezeteknek, hanem nyugdíjas hozzátartozóinknak is felajánlhatnánk.

Az elképzelést a civil szervezetek mellett Zuzana Čaputová államfő is élesen bírálta. „A polgárok adójuk 2%-ának felajánlásával maguk döntenek arról, igazságos és átlátható módon, hogy kinek akarnak segíteni. Ha ezt a mechanizmust az állam, a köztisztviselők vagy bármely kormány átvenné, soha nem tudna hasonló átláthatóságot vagy objektivitást elérni. Ebben az egész vitában a legzavaróbbnak azt tartom, hogy jobb és rosszabb civil szervezeteket különböztetnek meg. A civil társadalmi tér természetes részét képezik azok a szervezetek, amelyek a közhatalom ellenőrzésével foglalkoznak. Ez minden demokratikus társadalomban így van. Lehet, hogy nekünk, politikusoknak ez kellemetlen, lehet, hogy ez az a kavics a cipőnkben, amely gyakran nyom bennünket, de a mi kellemetlenségünk sokkal kevésbé jelentős, mint az, amit ezek a szervezetek tesznek a demokráciáért és Szlovákiáért” – reagált az államfő Erik Tomášra, aki a bírálathullámot követően azt mondta, hogy ha valóban komoly kiesés érné a társadalom számára hasznos civil szervezeteket, akkor az állam pótolja az esetleges kieséseiket. Utóbbit egyébként a Napunk által megszólított szervezetek nem tartják reálisnak.

Erik Tomáš jónak tartja, hogy a polgárok dönthetnek arról, a szüleiket támogatják vagy a civil szférát. Közben ezzel a módosítással gyakorlatilag mindkét tábor a rövidebbet húzná, hiszen az országban működő mintegy 17 ezer civil szervezet jelentős részének a puszta létét, működését sodorhatja veszélybe, ha nem kapják meg a 2 százalékos adófelajánlásokat. Ráadásul Jozef Mihál volt szociálisügyi miniszter és adószakértő szerint a nyugdíjasok a szülői nyugdíjak mintegy 90 százalékától esnek el, ha valóban átmegy Tomáš javaslata, melyet írásos formában egyelőre nem tették közzé.

Mennyi az annyi?

Jozef Mihál a közösségi oldalán egy példán igyekezett rávilágítani a különbségre. „Ha Anna bruttó keresete 1000 euró, és a szülői nyugdíj kiszámításának módja nem változik, akkor a szülei (mindkettő) évi 180 euró szülői nyugdíjat kapnának Anna után.” (1,5% az 1000 euróból = 15 euró havonta, vagyis 180 euró egész évre)

Ha viszont az Erik Tomáš által javasolt módosítás értelmében az adó 2 százalékából számítjuk ki a szülői nyugdíjat, akkor a bruttó 1000 eurós keresetű Anna havonta 1,5 eurót, évente pedig 18 eurót juttathat adójából a szüleinek. Itt ugyanis 1000 euró az adóalap, 134 euró a járulék, 470 euró a nem adóköteles rész (nezdaniteľná časť), a maradék 396 euróból adózunk. Ennek az összegnek a 19 százaléka 75,24 euró és ebből számítjuk ki a 2 százalékot, ami ebben az esetben 1,5 euró. Jozef Mihál számításai szerint így a szülői nyugdíjak átlag 20-szor lesznek alacsonyabbak, mint most.

A kétszázalékos adófelajánlásokat a civil szektor különböző területeken használja fel, számos szervezet gyűjt egészségügyi problémákkal, különböző daganatos vagy ritka betegségben szenvedők kezelésére, támogatására, sportklubok, iskolák, óvodák, folklórcsoportok, hagyományőrző szervezetek, állatmenhelyek és karitatív szervezetek működnek a 2 százalékos felajánlásokból. Tavaly mintegy 15 ezer szervezet kapott felajánlást, többségük olyan területen tevékenykedik, melyet az államnak kellene lefednie.

Írásunkból kiderül, hogy:

  • a szlovákiai magyar szervezetek közül a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége idén közel 130 ezer eurót kapott a felajánlásokból, megkérdeztük, mire költik a pénzt;
  • a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola idén rekord nagyságú összeget gyűjtött össze a felajánlásokból, melyet igyekeznek arányosan elosztani a diákok között;
  • a cserkészszövetség vagy az önkéntes tűzoltó szervezetek munkáját akár meg is béníthatja a belengetett módosítás;
  • már most van olyan kutyamenhely, mely a háború és a gazdasági válság miatt adósságban úszik, a javaslat pedig végleg térdre kényszerítheti őket, de más menhelyeket is.

Gyógytorna ezer euróért

Szlovákiában számos olyan szervezet működik, amely a különböző betegségekkel küzdők ellátását, kezelését, gondozását vagy terápiás fejlesztését segíti. A Rákellenes Liga (LPR) már jelezte, hogy a kiesés miatt több aktivitásuk állhat le. De más szervezetek, köztük a Fogyatékosokat Segítő Egyesület (Asociáca pomoci postihnutým) lehetőségeit is veszélybe sodorhatja a tervezett módosítás.

Egy kelet-szlovákiai településen élő, gyermekkori agyi bénulással küzdő gyermek hozzátartozója a Napunknak azt mondta, mindenképpen nagy kiesést jelentene, ha elesnének az adó két százalékából befolyó támogatástól. Ebből fedezik a gyermek gyógytornáit vagy azokat a segédeszközöket, amelyeket az állam nem tud finanszírozni. Ha a szülők vagy a gondozók minőségibb vagy célirányosabb foglalkozást szeretnének a beteg számára, akkor magánközpontokba kell vinniük, de ennek költségét sem téríti meg az állam.

„Ezt még azoknak a családoknak is nehéz lenne megfizetni, ahol mindkét szülőnek van jövedelme. Ez a gyógytorna egy hétre 1000 euróba is kerülhet, és az egyesületnek köszönhetően jutunk hozzá” – mondta a gyermek hozzátartozója. Ők is figyelemmel követik a híreket, és attól tartanak, hogy amennyiben ez a módosítás érvénybe lép, az emberek valóban inkább a szüleiknek fogják adni a 2%-os felajánlást.

Hozzájuk érkezik, terepen költik el

A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége központi számláján az idei évben 127 443,90 euró gyűlt össze a 2 százalékos adófelajánlásokból. Mézes Rudolf, a szervezet elnöke a Napunknak elmondta, hogy ez a pénz nem a galántai központi irodáé.

„Körülbelül 350 aktív szervezetünk van, különféle óvodák, iskolák és egyéb szervezetek mellett. Ennek a 350 szervezetnek körülbelül a fele az országos irodán keresztül pályázza meg a 2%-os adófelajánlásokat, a jogalanyisággal bíró szervezetek egyedül pályáznak” – mondta Mézes Rudolf, hozzátéve, hogy a szervezet az adminisztráció és az ügyintézés egy részét veszi át az alapszervezetektől.

Amikor a központi számlára beérkeznek az egyes alapszervezeteknek szánt felajánlások, azokat ellenőrizik és összegzik, majd átutalják az alapszervezeteknek. A központi iroda a felajánlások 5 százalékát tartja vissza számlavezetési díjakra, adminisztrációra, erről belső határozat született a szülői szövetségben.

A pénzek felhasználásáról az oktatási intézmények és az alapszervezetek közösen döntenek, tanulmányi kirándulásokra, külföldi versenyekre, különböző előadásokra, taneszközökre, kirándulásokra, az intézmények fejlesztésére is fordíthatják. Mézes Rudolf azt mondta, hogy az idei magas összeg annak köszönhető, hogy együttműködnek a szervezetek, és a koronavírus-járvány után idén állt vissza a megszokott szintre. Hozzátette, nagy érvágás lesz az iskoláknak, ha a felajánlások elmaradnak. „Választás elé állítják a szülőket. El kell gondolkodniuk azon, mi a fontosabb: a jövő nemzedék támogatása, a gyerekeik fejlődésének a segítése, vagy az őket felnevelő szülők támogatása” – mondta Mézes Rudolf.

Tanulmányi kiránduláson a Petőfi Irodalmi Múzeumban a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola diákjai. Fotó – az iskola archívuma

Felzárkóztatás és a tehetségek támogatása

Csepi Katalin, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola igazgatója arra figyelmeztet, hogy az iskolák nem tartoznak a „versenyszférába”, az államtól kapott pénzből élnek, bár spórolni tudnak, de a tartalékaikat nem élhetik fel, mert bármikor meg kell oldaniuk egy gyors javítást, például azon a napon, amikor beszéltünk, egy lyukas radiátort kellett lecseréltetnie. Ezekre a hirtelen kiadásokra pedig kell a tartalék.

A nagymegyeri iskola is él a kétszázalékos adófelajánlások lehetőségével, melyet az igazgatónő szerint nemcsak az iskolát látogató gyerekek szüleinek, hanem iskolabarátok hozzájárulásaiból gyűjtenek össze. „Ez az összeg a legnagyobb pénzforrásunk, mely ebben az évben valamivel több mint 10 ezer euró. Idén jelentősen megugrott ez az összeg, amit teljes egészében a gyerekekre fordítunk” – mondta Csepi Katalin.

A támogatást a tehetséges és a felzárkóztatást igénylő tanulókra fordítják, továbbá ebből fedezik

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Adózás

Erik Tomáš

Kutyák

Magyar iskolák

Zuzana Čaputová

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak