A Smer továbbra is vezet, a PS a második, a Szövetség nem gyengült. Megjelent az Ipsos választások után készített első felmérése
Másfél hónappal a parlamenti választások után a pártok támogatottsága minimálisan változott. Smer, PS, Hlas a sorrend, a Republika öt százalék fölött.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Egy hónappal a választások után a Smer a legnépszerűbb párt, melynek elnöke, Robert Fico a Hlasszal és az SNS-szel alakított új kormánykoalíciót. Fico pártját a megkérdezettek csaknem negyede választaná, 24 százalék.
A Smert a Progresszív Szlovákia követi, amelyet a válaszadók 19 százaléka választana, Peter Pellegrini koalíciós Hlas pártja pedig 15 százaléknyi szavazatot szerezne meg. Mindez az Ipsos Denník N-nek készített első választás utáni felmérésből derül ki.
Videó: Interjú Jakub Hankovskýval, az Ipsos igazgatójával
szerzők: Kamila Šebestová, Miro Kern
A három legerősebb párt támogatottsága gyakorlatilag a szeptember 30-án tartott parlamenti választásokon elért eredményüket másolja, amikor a Smer 23 százalékot, a PS csaknem 18 százalékot, a Hlas pedig kicsivel kevesebb mint 15 százalékot szerzett.
A Hlas mögött foglal helyet Igor Matovič hármas koalíciója: a Za ľudíval és a Kresťanská úniával, amelyre a megkérdezettek 7 százaléka szavazna. 6 százalék körüli eredményt ért el az SaS, a KDH és a jelenleg parlamenten kívüli Republika is. Nem sokkal a parlamenti küszöb felett ugyan, de 5 százalékos támogatottsággal az SNS is bekerülne a parlamentbe.
Azt teszik, amit a választók vártak
Jakub Hankovský, az Ipsos ügynökség azt mondja, hogy az első választás után készített felmérés leginkább arra enged következtetni, hogy a pártok a választás után úgy viselkednek, ahogyan azt a szavazóik elvárták tőlük. „A kormány nem tesz semmi olyasmit, ami jelentősebb ellenvetést váltana ki a Smer és a Hlas szavazóiból. Azt teszi, amit ígért, és ezt képes kommunikálni is feléjük” – magyarázza.
„Érdekesebb a helyzet az SNS szavazók körében, ahol egy enyhe csökkenést láthatunk a támogatottság terén. Néhányán már átpártoltak másokhoz, legtöbben a Smerhez. Azokról a szavazókról van szó, akiket az SNS az utolsó pillanatban szerzett a jelöltlistán lévő egyes személyiségeknek köszönhetően. A kormánypártok azonban semmivel nem bosszantották fel a választóikat.”
Ugyanez érvényes az ellenzék esetében is. „A politikai színtéren nem történt semmi olyan eget rengető dolog, ami megváltoztatta volna a szavazók véleményét a választáshoz képest. Ha például valaki a KDH-ra szavazott, nincs oka rá, hogy változtasson az álláspontján.”
Az Ipsos modellje alapján a parlament jelenlegi összetételével ellentétben a Republika párt képviselői is helyet kapnának, akiket Milan Uhrík EP-képviselő vezet. Ez megváltoztatná a parlamenti matematikát. Ha a felmérés eredményeit vennénk alapul, akkor a kormánypártoknak csak 75 képviselőjük lenne, a parlamenti többséghez így egy szavazat hiányozna.
A Republika képviselőivel kevésbé lenne veszélyeztetve a többség, mint jelenleg, amikor 79 kormánypárti képviselővel számolhatnak.
Matovič saját magát gáncsolta el
A parlamenti választások eredményei és az első felmérés eredményei közti legnagyobb különbség Igor Matovič hármas koalíciójánál látható. A parlamenti választásokon az OĽaNO, Za ľudí és Kresťanská únia név alatt indultak, Matovič azonban nem sokkal a választások után „Slovensko mozgalomra” nevezte át a pártját.
Jakub Hankovský szerint a mozgalom új neve egyelőre összezavarja a szavazókat. „Nem tudjuk, hogy azért csökkent a támogatottságuk, mert elvesztették a szavazóik egy részét, vagy csupán a névváltoztatás miatt, az utóbbi azonban egyértelmű” – véli az Ipsos igazgatója.
„A válaszadóknak lehetőséget adunk arra is, hogy olyan pártot válasszanak, amelyik nincs rajta a listán. Sokan hozzáírták az OĽaNO-t. Mi ezeket a szavazatokat később hozzászámoltuk a Slovenskóra leadott szavazatokhoz. De ugyanúgy az is megtörténhetett, hogy ha valaki nem látta a kérdőívben az OĽaNO nevet, és arról sem hallott, hogy a mozgalom megváltoztatta a nevét, akkor valamilyen más pártot választott.”
Az Ipsos a felmérés pontosságáról azzal is gondoskodott, hogy az eredményeket a parlamenti választások tényleges kimenetelének megfelelően súlyozta. „Ezért képesek vagyunk jól felderíteni, hogy voltak-e elmozdulások, mert minimalizáljuk a minta torzításának kockázatát” – magyarázta Hankovský.
Az Ipsos – az AKO és a Focus közvélemény-kutató ügynökségekhez hasonlóan – a legutóbbi választások előtti felmérésekben olyan tendenciákat vett észre, amelyek előrejelezték, hogyan alakulnak majd a választások. Az ügynökség három nappal a választások előtt tette közzé legújabb modelljét. Helyesen becsülte meg a Smer győzelmét, bár a párt a valóságban két százalékponttal többet szerzett.
Ezzel szemben a Progresszív Szlovakia némileg alacsonyabb eredményt (mégpedig két százalékponttal) ért el, mint amit az Ipsos a választások előtt becsült, a legutóbbi választás előtti modellhez képest még a Hlas párt is jobban szerepelt (kevesebb mint három százalékponttal).
A demokratáknak van potenciáljuk
A választások utáni modell szerint sem a Szövetség (a választók 4,4 százalékos támogatottságával), sem a Demokrati, amely a szavazatok mintegy három százalékát szerezte volna meg, ahogyan a parlamenti választásokon is, nem jutottak volna be a parlamentbe. A sikertelen párt vezetősége már bejelentette, hogy Eduard Heger volt miniszterelnök lemond az elnöki tisztségről, a poszton valószínűleg Jaroslav Naď volt védelmi miniszter követi majd.
Az Ipsos a választások előtti közvélemény-kutatásokhoz hasonlóan nemcsak a pártpreferenciákat, hanem a támogatottságuk úgynevezett széles potenciálját is vizsgálta. Ebbe beletartoznak azok az emberek, akik második vagy harmadik választásként nevezték meg a pártot.
A Smer esetében kiderült, hogy a párt a jelenlegi preferenciáival már majdnem eléri a határait. A potenciálja a választók 33 százaléka, de nagy többségük első választásként nevezte meg a pártot. Hasonlóan nagy potenciállal rendelkezik a Hlas is, főleg, hogy a Smer szavazóinak a fele is olyan pártként nevezte meg, amelynek támogatását mérlegelné.
A Progresszív Szlovákia potenciálja a választók kevesebb mint 28, az SaS 17, az SNS és a Republika a választók kevesebb mint 15 százalékát szólíthatja meg. Érdekes módon a parlamenten kívüli Demokratinak még viszonylag magas, akár 11 százalékos választói potenciálja van.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy ezt a pártot a Progresszív Szlovákia jelenlegi támogatóinak akár negyede is elismeri, de még Igor Matovič mozgalmának szimpatizánsai is megfontolnák a támogatásukat, így a támogatók kevesebb, mint negyede nyilatkozott.
Az Ipsos november 2. és 7. között végezte el a pártok preferenciájának mérését. Az ügynökség online kérdőívek formájában, 1021 fős mintán végezte el a felmérést.
Az ügynökség az internetet nem használó polgárok képviselőinek hiányából eredő hatást úgy minimalizálta, hogy az eredményeket a gazdasági státusz, a jövedelem, valamint a korábbi választási magatartás alapján súlyozta.
Az Ipsos a SAVA és a franciaországi székhelyű nemzetközi hálózat tagja, amely a világ második legnagyobb közvélemény-kutató intézete.
Milyen felméréseket közöl a Napunk
A Napunk négy intézmény politikai felméréseinek eredményeit közli a szlovákiai pártok támogatottságáról. Ezek az AKO, a Focus és az Ipsos, valamint a rendszeres felméréseket nem készítő Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Ezek az intézmények a legmegbízhatóbbak a számunkra, mivel ismerjük módszertanukat, átláthatóságukat, tapasztalataikat.
A Focus és az AKO hosszú évek óta jelen vannak a szlovákiai piacon, és számos választás során beigazolódott a hitelességük. Az Ipsos egy nemzetközi ügynökség itteni fiókja, amelynek Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban vagy Csehországban is vannak tapasztalatai politikai felmérésekkel. Ezzel az ügynökséggel testvérlapunk, a Denník N 2022 augusztusa óta szorosabb együttműködésben dolgozik, így a Napunk szerkesztőségének is lehetősége van jobban betekinteni a munkájuk részleteibe.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyedüliként végez hosszú évek óta felméréseket külön a szlovákiai magyarokra fókuszálva.
A felmérések eredményeinek magyarázatakor fontos hangsúlyozni, hogy azok nem választási előrejelzések, hanem csak a pillanatnyi választói hangulatról adnak képet. Érdemes ezért inkább a hosszabb távú tendenciákat és a megbízhatósági intervallumot figyelni.
A magyar pártok esetében szem előtt kell tartani, hogy mindegyik ügynökség viszonylag kis magyar nemzetiségű mintával dolgozik, ezért itt az adatok pontatlanabbak lehetnek, mint a szlovák pártok esetében. Erről itt írtunk bővebben.
Nem hozunk nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek módszertanát közelebbről nem ismerjük, amelyek nem elég átláthatóak vagy nem következetesek például az adatgyűjtés hosszát és módját tekintve.
