Napunk

A kormányprogram utal Lipšic leváltására, tervezi az RTVS két részre osztását és magasabb adókat ígér

Robert Fico kormánya. Fotó - TASR
Robert Fico kormánya. Fotó – TASR

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A kormányprogram munkaváltozatában az új kormány megerősíti, hogy alacsonyabb korrupciós büntetést, magasabb bank- és ingatlanadót szeretne, de a nemzeti parkok újraértékelése és az RTVS két intézményre osztása is tervben van.

A kormányprogram-tervezet a Denník N szerkesztőségének rendelkezésére áll. Nem végleges változatról van szó, az egyes pontok még változhatnak. Robert Fico negyedik kormánya a jövő héten akarja benyújtani programját a parlamentnek.

Robert Fico miniszterelnök péntek délután bejelentette, hogy a koalíció, vagyis a Smer, a Hlas és az SNS politikusai a program minden pontjában megegyeztek. Mindegyik párt nevében három képviselő tárgyalt. A Smert Robert Fico, Robert Kaliňák és Ladislav Kamenický képviselte. Peter Pellegrini, Matúš Šutaj Eštok és Peter Žiga vett részt a találkozón a Hlas színeiben. Az SNS részéről Andrej Danko, Rudolf Huliak és Tomáš Taraba volt jelen.

A kormányprogram-tervezet szerint az új kormány fő mottója: „Jobb, békésebb és biztonságosabb élet”.

Ami a kormányprogramban-tervezetben szerepel:

Jogállamiság: Utalás Lipšic leváltására és a korrupció miatt kiróható alacsonyabb büntetésre.
Államháztartás: Magasabb banki, valamint az ingatlanadók.
Nyugdíjak: Felülvizsgálják a három nyugdíjpillér hatékonyságát.
Külpolitika: Szlovákia az első helyen.
Oktatás: Több pénz a pedagógusoknak.
Egészségügy: Nem ígér a kormány, hogy megépíti Rázsochyt.
Közlekedés: Gyorsabb építkezés és az építési törvények módosítása.
Energia: Kompenzáció háztartások és vállalkozások számára.
Média és kultúra: A kormány két részre osztja az RTVS-t és támogatja a népi kultúrát.
Régiók: Több európai forrás a helyi önkormányzatoknak.
Kisebbségek: Az LMBTQ-emberek számára gyakorlati kérdésekre ígérnek megoldást.
Környezet: Több medve kilövése, illetve a nemzeti parkok újragondolása.

A bevezetőben megemlítik a civil szervezeteket és a járványt is

Robert Ficóék kormányprogram-tervezete megemlíti az előző koalíciót is, amit azzal vádol, hogy kárt okozott az országnak és polgárainak. Akárcsak a választási kampányban, Fico és partnerei itt is „szétesett” államháztartásról, magas inflációról vagy az európai források fenyegetett felhasználásáról beszélnek.

Igor Matovič, Eduard Heger és Ódor Lajos kormányát olyannak minősíti, amely visszaélt a büntetőjoggal, és nem figyelt az egészséges hazaszeretetre vagy az illegális migrációra.

A kormányprogram-tervezet bevezetőjében az is szerepel, hogy „rendkívül fontos” az európai uniós tagság.

A nyilatkozat első részében, amelynek a koalíció a Visszatérés a demokratikus társadalom standard környezetéhez címet adta, az általános frázisok pufogtatása mellett visszamenőlegesen bírálja a járványellenes intézkedéseket, és meghirdeti a „szuverén szlovák külpolitikát”. Ezt a kifejezést Robert Fico használja rendszeresen.

Az ő állításaival összhangban van szó a kormányprogram bevezetőjében a civil szervezetekről is. Az új kormány azt állítja, hogy elismeri szerepüket, és kész támogatni azokat a civil szervezeteket, amelyek közszolgálati tevékenységet folytatnak. Részletezés nélkül azonban hozzáteszi, nem tudja elfogadni, hogy „a politikai irányultságú, gyakran külföldről finanszírozott civil szervezetek a választókkal szembeni politikai felelősség nélkül beszálljanak a politikai pártok versenyébe, és befolyásolják a közvéleményt egyik vagy másik politikai irányzat javára”.

Megbeszélés a kormányprogramról. Fotó – Robert Fico FB

A kormányprogram-tervezet bevezetőjében szerepel egy olyan mondat is, amely szerint a kormány „a közpolitikák terén megállapítja az összeférhetetlenségét annak, hogy a közhatalmi szervek és a pénzügyi szektor túlzott kontrollt tartson fenn a lakosságon modern technológiák segítségével”.

A kormány továbbá azt írja, hogy felelősségteljesen jár el a személyi jelöléseknél, és jelöltjeik hozzájárulnak „az alkotmányos intézmények tevékenységének és az állam működésének javításához”.

A dokumentum több helyen alkotmánymódosításról beszél, a koalíció például arra vállalkozik, hogy javaslatot tesz „a munka és a családi élet egyensúlyához való jog alkotmánymódosítására”.

A javasolt programból hiányoznak az élelmiszerárak szabályozásának tekinthető intézkedések, amelyekről a koalíciós pártok a választás előtt beszéltek.

Jogállamiság: Utalás Lipšić leváltására és korrupció miatt kiróható alacsonyabb büntetésekre

A koalíció a kormányprogramban utal arra, hogy leváltja Daniel Lipšic különleges ügyészt. A Smer és a Hlas már a választások előtt beszélt erről. A programjavaslatban azt állítják, hogy a speciális ügyészség „nyíltan nem engedelmeskedett” a főügyészségnek. Fico kormánya szerint a köztük lévő konfliktus nem folytatódhat tovább.

„Minden ésszerűen irányított intézményben az ilyen heves, ráadásul nyilvános személyi konfliktusnak, amely fenyegetést jelent a alárendeltségi viszonyra, azzal kell véget vetni, hogy az egyik fél távozik” – áll a kormányprogram tervezetében.

Lipšiccel ellentétben a koalíció eddig nem bírálta Maroš Žilinka főügyészt, akinek hivatala több alkalommal is segített büntetőeljárás alá vont politikusoknak, köztük Fico miniszterelnöknek is, és a vitatott 363-as paragrafus révén megszüntette az ellenük folytatott eljárást

A Lipšicnek 2028 februárjáig, a Žilinkának 2027 decemberéig kellene betölteni a hivatalát.

Nem említik, mit fognak tenni a 363. paragrafussal. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy megtartják jelenlegi formájában. A javaslat azt is megjegyzi, hogy a speciális ügyészség ügyészeinek autonómiája nem lehet „határtalan”.

A dokumentumból nem derül ki, hogy a koalíció korlátozni szeretné-e Lipšic hivatalát, és a főügyészség részlegévé alakítja-e, ahogy azt a Hlas a napokban felvetette. A koalíció kezdeményezheti a parlamentben ezt a változást, ami Lipšic végét hozná el, hiszen megszűnne a különleges ügyész funkciója.

Semmi konkrétumot nem mondanak a Specializált Büntetőbíróságról, amely a politikailag érzékeny ügyeket tárgyalja. Csak „rendszerszintű változásokat” jeleznek az igazságszolgáltatásban és az ügyészségen.

A kormányprogram-tervezet több helyen is megállapítja, hogy az elmúlt három évben visszaéltek a büntetőjoggal, „büntetőpolitikai túlkapásokról” beszél.

Miközben a Smer és a Hlas politikusai a múltban, kormányzásuk idején a korrupció vagy az állami hatalommal való visszaélés súlyos gyanújába keveredtek.

„A büntetőjog területén ezek az államhatalom önkényes megnyilvánulásai voltak, amelyek a szabad kezek jelszava alatt különösen az előzetes büntetőeljárás területét változtatták háborús zónává, ahol a »társadalom ellenségeivel« csatáztak, a kormánytisztviselők által előre azonosított személyekkel, akikkel szemben később eljárás indult” – állítják a kormányprogram-tervezetben.

A Smer-korszak több mint 40 bűnözőjét ítélték el az elmúlt években.

A Smer, a Hlas és az SNS kormánykoalíciója a dokumentumban azt írja magáról, hogy „a jelenlegi kormány nem lesz a bosszúállás kormánya”.

Nem mondanak le arról a törekvésükről, hogy csökkentsék a korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekért kiszabható büntetéseket, ami a Smerhez és az SNS-hez közel álló, bíróság elé állított oligarcháknak, Norbert Bödörnek és Martin Kvietikának is segíthet. A koalíció „akut módosításokat” tervez a büntető törvénykönyvben.

A koalíció, amelynek több képviselőjével szemben még mindig vizsgálat folyik, a kormányprogram-tervezetbe azt a mondatot is beleírta, hogy „a kormány magatartási kódex formájában szabályokat fogad el a hatáskörébe tartozó legmagasabb állami tisztségviselők etikájának és feddhetetlenségének biztosítására”.

A kormány felülbírálja az új bírósági térképet is, ugyanakkor azt mondja, nem akarja veszélyeztetni a Helyreállítási Tervben lekötött pénzeket. Megfontolják a törvény megkerülése bűncselekményének eltörlését vagy lényeges módosítását. Éppen ezzel a paragrafussal fenyegette meg pénteken Matúš Šutaj Eshtok belügyminiszter azt a bírót, aki elrendelte Hamran István volt rendőrfőkapitány helyettesének, Branko Kiššnek a visszahelyezését posztjára.

Kulturális és etikai kérdésekben a status quo-t akarják fenntartani, hacsak a kormány „egyhangúlag másként nem határoz”.

Maroš Žilinka (balra) és Daniel Lipšic. Fotó – N

Államháztartás: magasabb banki- és ingatlanadók, az adóbónusz változása

A kormány 2024-ben a bruttó hazai össztermék fél százalékával akarja csökkenteni a költségvetési hiányt. Mind az állami bevételeket, mind a kiadásokat illetően olyan intézkedéseket kívánnak hozni, amelyek nem sújtják a legkiszolgáltatottabb csoportokat. A kormány szerint prioritás a fenntartható államháztartáshoz való visszatérés, de ez a konszolidáció nem lesz elég.

Robert Fico kabinetje azt tervezi, hogy a lehető leghamarabb javaslatot tesz a bankadó bevezetésére. Emellett megoldást ígér a jelzáloghitellel rendelkezők kamatterheinek csökkentésére. A kormány még nem terjesztett elő konkrét javaslatot a jelzáloghitelek megsegítésére.

Ami a jövedelemadózást illeti, az adózás nagyobb progresszivitását fogja javasolni, vagyis a magasabb jövedelműeket jobban meg akarják adóztatni. Úgy változtatnák meg a gyerekek után járó adóbónuszt, hogy szociálisan igazságosabbá tegyék. Az ingatlanadót is növelni akarja, de ez nem vonatkozna az alacsony jövedelmű emberekre. Ha valakinek több ingatlana van, a második és az azt követő ingatlanokat „nagyobb mértékben” fogja megadóztatni az állam.

A kormány célja, hogy a dohányt és az alkoholt, illetve a szerencsejátékokat jobban megadóztassa, és a bevétel nagyobb része a városokhoz és az önkormányzatokhoz kerüljön. Megfontolja a cukros italokra kivetett adó bevezetését is.

A kormány „erőfeszítéseket tesz” a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény, azaz az adósságfék módosítására. Sem a Matovič-, sem pedig a Heger-kormánynak nem sikerült az alkotmánytörvény módosítását elérni, ezért az Ódor-kormánynak kiegyensúlyozott költségvetést kellett benyújtania.

A programnyilatkozat tervezete a közügyekkel kapcsolatos döntések minőségének javításáról és a közpénzek értékarányos felhasználásáról is szól, „tekintettel Szlovákia polgárainak érdekeire”. A beruházási projekteket a köz-magán társulások (PPP), a nyugdíjalapok vagy az állampolgároknak szóló államkötvények kibocsátása révén is finanszírozná.

A jelenlegi kormánykoalíció is beszél a megfizethető bérlakásokról. A kormánynak azonosítania kell a felesleges állami ingatlanokat, amelyek alkalmasak lennének fejlesztésre vagy bérlakássá való átalakításra. A dokumentumból nem derül ki, hogy mit fognak kezdeni Štefan Holý bérlakásaival.

Nyugdíjak: Átértékelik a három nyugdíjpillér hatékonyságát

A kormány be akarja vezetni a tizenharmadik nyugdíjat, amely megegyezik az előző évi átlagnyugdíjjal. Erik Tomaš (Hlas) munkaügyi miniszter azt javasolta, hogy ezt először 2024 decemberében fizessék ki.

A minimálbért az átlagbér 60 százalékában kívánják megállapítani, hacsak a szociális partnerek nem állapodnak meg annak nagyságáról.
A dokumentum új koncepcióként beszél a létminimumról és a lakhatási támogatásról, mint külön juttatásról a kedvezményezettek szélesebb köre számára.

Középtávú prioritás a nem szabványos munkaidőben és a „káros formákban”, például a nem önkéntes és egyszemélyes vállalkozásokban végzett munka korlátozása. Új szabályokról beszél, amelyek megakadályozzák az úgynevezett ügynökségi munkavállalókkal, de a harmadik országokból érkező bevándorlókkal való visszaéléseket is.

Konkrétumok nélkül beszél a nyugdíjrendszer mindhárom pillére hatékonyságának átértékeléséről. A cél a hosszú távú fenntarthatóság megerősítése és a biztosítottak nagyobb előnyökhöz juttatása. Arról is beszél, hogy a nyugdíjkorhatárt az emberek kondíciójához és munkaképességének megfelelően csökkenteni kell. A Pellegrini-kormány 2019-ben keresztülvitte a 64 éves nyugdíjkorhatárt, a következő kormány viszont eltörölte azt.

Robert Fico és Ladislav Kamenický pénzügyminiszter. Fotó – TASR

Külpolitika és belbiztonság: Szlovákia az első, és a négy égtáj

Az új kormány a külpolitika terén bevezeti a „Szlovákia az első helyen” szlogent, amely szerinte azt jelenti, hogy „a külpolitika a Szlovák Köztársaság nemzeti érdekeit szem előtt tartva szolidáris, felelős és kiszámítható”.

A program – tartva magát Robert Fico szavaihoz a „szuverén szlovák külpolitikáról” – azt írja, hogy „következetesen szuverén és aktív külpolitikát fog érvényesíteni és védeni fogja a szlovák nemzetállami érdekeket”.

Szlovákia uniós tagságát a program „pótolhatatlannak” tartja, ugyanakkor jogot formál az Unió működésével kapcsolatos kritikus véleményhez. A kormány a dokumentumtervezetben elutasítja a tagországok pozícióinak gyengítését a vétójog eltörlésével azokban a döntésekben, amelyekhez az Unió valamennyi tagjának egyetértése szükséges.

Ez az unió külpolitikai döntéshozatalát jelenti. Ebben jelenleg konszenzussal döntenek, és Fico még az októberi EU-csúcsra való indulás előtt kijelentette: ellenzi, hogy ezen a téren változás legyen. Ez korábban többször is szóba került, de mindig csak az megvitatás szintén.

A programban a kormány megemlíti a hatáskörök „indokolatlan” átruházását is a tagállamokról az EU-ra. Egyértelmű prioritásnak tekintik a kohéziós alap megfelelő mértékének és a közös agrárpolitikának a megőrzését. A kormány azt írja, hogy „határozottan elutasít” minden olyan törekvést, ami az illegális migránsok újraelosztásának kötelező kvótáira vagy a migránsok után kötelezően fizetendő megtorló díjakra vonatkozik.

A dokumentum kitér a NATO-tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésének támogatására is, és Robert Fico kabinetje kijelenti, hogy Szlovákia továbbra is megbízható és szolidáris szövetséges lesz. A programtervezet szerint Szlovákia pályázni fog az ENSZ Biztonsági Tanács nem állandó tagjának posztjára a 2028–2029-es időszakra.

A tervezet az ukrajnai háborúról is ír, és arról, hogy „minden értelmes béketervet” támogat. A kormány a dokumentum szerint továbbra is támogatja az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, de „kormányzati szinten” nem folytatja a katonai segélynyújtást. A dokumentum tehát nem zárja ki, hogy szlovák gyártók fegyvereket szállítsanak Ukrajnába.

A programtervezetben általánosságban szó van arról is, hogy törekszenek az Ukrajna helyreállításában való részvételre.

„A kormány aggódva észleli azokat a kísérleteket, amelyek új vasfüggöny építésére irányulnak Nyugat és Kelet között” – írja a dokumentum az Oroszországgal való kapcsolatokra utalva.

A biztonságról szóló fejezetben azt írják, hogy a kormány a fegyveres erők modernizációja és fejlesztése során az „élő erő védelmére” helyezi a fő hangsúlyt. A javaslat szerint az illegális migráció megelőzése nemcsak polgári biztonsági kérdés, hanem a védelmi stratégia része is kell, hogy legyen.

A dokumentum szerint a kormány „mérlegeli” annak felülbírálását is, hogy az F-16-os vadászgépeket áthelyezzék a szliácsi bázisról a kuchyňai bázisra.

Oktatás: Több pénz a tanároknak, az iskolákban nem tiltják be a civil szervezeteket

Az új kormány szeretné emelni a pedagógusok fizetését, több pénzt akar juttatni az iskoláknak, és biztosítani akarja az óvodai férőhelyeket. Azt is ígéri, folytatni fogja az oktatásban folyamatban lévő reformokat.

A kormányprogram nem említi a civil szervezetek betiltását az iskolában, amit Andrej Danko SNS-elnök szorgalmazott. Másrészt a kormány azt állítja, „elutasítja a káros ideológiák terjesztését az oktatásban”.

Ennek keretében a kormány a szexuális nevelés tartalmára is rá akar nézni. Hozzáteszik, hogy tiszteletben kell tartani a szülők és a tanulók értékrendbeli meggyőződését. „A kormány elismeri, hogy a legfőbb autoritás a gyermek értékrendbeli nevelésében a szülő” – áll a programban.

Nem világos, hogy ez alatt mit ért a kormány, és be akarja-e vezetni például azt, hogy a szexuális nevelés oktatása előtt a szülőknek alá kelljen írniuk egy tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot.

A kormány azt ígéri, harcolni fog a hibrid fenyegetések ellen az oktatásban, és már a bevezetőben prioritásnak nevezi az agyelszívás megállítását. Megemlíti a generációs szegénység elleni küzdelmet és egy modern szakmai program kialakítását a mentális egészség védelmére.

A kormány több pénzt szeretne a tanároknak és az iskoláknak. „Az oktatók és a szakmai alkalmazottak reálbérének évenkénti növekedéséről” beszél. A normatívák módosítására is készül – ez az az összeg, amit minden alap- és középiskola kap minden egyes tanuló után. Ezt az összeget a kormány minden évben „az infláció mértékét meghaladó szinten” tervezi emelni.

Az felsőoktatás, a tudomány és a kutatás számára a kormány a finanszírozás évi 10 százalékos növelését ígéri. Az óvodák normatív finanszírozását is be akarja vezetni, ami a Helyreállítási terv fontos reformja.

A tantervek nagy reformja zajlik az oktatásban, erről a kormány azt állítja, hogy sikeresen át fogja ültetni a gyakorlatba. A kormányprogramban viszont megmaradt egy olyan megfogalmazás is, amely komolyabb változtatásokat is lehetővé tesz a folyamatban lévő reformokban. A dokumentumban „átgondolt finomhangolásról” van szó „a tanárok és a szakmai nyilvánosság visszajelzései alapján.

Az oktatási minisztérium az inklúziós reform gyakorlatba ültetését is ígéri. 2026-tól kötelezően támogatást kellene fizetnie az államnak minden gyermek után, akinek segítségre van szüksége – a pszichológustól a korrepetálásig. Ez azonban több száz millió euróba fog kerülni az országnak. A kormány nem kötelezte el magát amellett, hogy ezt 2026-tól megteszi. A program csak annyit ír, hogy az inklúzió elengedhetetlen része lesz a támogató intézkedések fenntartható finanszírozási rendszere.

Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter és államtitkárai, Róbert Zsembera (jobbra) és Slavomír Partila (balra). Fotó – TASR

Egészségügy: a kormány nem ígéri Rázsochyt, de elektronikus időpontfoglalást igen

A kormány nem ígér új kórházakat, és azt sem, hogy elkezdi építeni a pozsonyi Rázsochy kórházat. A kormány programnyilatkozatában az egészségügyi minisztérium csak homályosan fogalmazza meg, hogy prioritásai között szerepel a „döntéshozatal” erről a kórházról.

Az sem világos, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a kórházhálózat optimalizálására. Csak annyit írnak, hogy „teljes felelősséggel” fognak hozzáállni a kérdéshez.

Az előző, szakértői kormány a Helyreállítási Tervből indította be egy turócszentmártoni és egy besztercebányai kórház építését. Az új kormány azt állítja, ellenőrizni szeretnék az e téren kitűzött mérföldkövek megvalósítását, hogy a pénzt minél nagyobb mértékben új kórházakra fordíthassák.

A kormány azt is ígéri, hogy rendbe teszik az egészségügy finanszírozását, illetve megoldják az ápolók és orvosok hiányát. Az orvosképzés finanszírozását úgy hangolnák át, hogy „az orvosi karok arra legyenek motiváltak, hogy több szlovákiai diákot vegyenek fel”.

Emellett tüdő-, gyomor- és prosztataszűréseket vezetnek be. Ezek olyan általános preventív vizsgálatok, amelyekkel például korai stádiumban fel lehet fedezni a daganatos megbetegedéseket.

Járóbeteg-rendeléseket nyitnak majd azokban a térségekben, ahol azok hiányoznak, ígéri a kormány. Bevezetnék az az egészségügyi eljárások régóta várt katalógusát az egyes beavatkozások beárazására.

Az egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy hamarosan közzéteszi a következő négy évben megvalósítandó projektek listáját és ütemtervét.

Közlekedés: gyorsabb építkezések és az építési jogszabályok megváltoztatása

A koalíció javítani szeretné a rossz állapotban lévő közúti és vasúti infrastruktúra állapotát, és új infrastruktúrát kíván építeni, többek között a nemzetközi összeköttetések tekintetében.

A programnyilatkozatban konkrét szakaszokat említenek – előrelépést szeretnének elérni a D1, a D3 (Kiszuca) és az R4 (kapcsolat Lengyelországgal Eperjestől keletre) építésében.

A kormány az építkezések felgyorsítását tervezi, de azt állítják, hogy az előző koalíció által elfogadott építési jogszabályok módosításai, amelyeknek nagyjából fél év múlva kellene hatályba lépniük, nem kivitelezhetőek. Ezért azt javasolják, hogy halasszák el a hatálybalépésüket, hogy legyen idő a „szükséges kiigazításra” és a megvalósításra.

Az átmeneti időszakra a jelenlegi építési törvényt tervezik módosítani.

A koalíció emellett a nagyon rossz vagy leromlott állapotú hidak számának csökkentésére kíván összpontosítani.

A vasút tekintetében a vonalak korszerűsítésére és rekonstrukciójára kívánnak összpontosítani. Konkrétan a maximális sebesség 160 km/h-ra történő emelését említik a Zsolna–Kassa vonal egyes szakaszain.

Energetika: kompenzáció a háztartások és a vállalkozások számára, illetve új hulladékégetők építése

Denisa Saková gazdasági miniszter egyik első feladata a jövő évi energiaárak rendezése lesz. Egyelőre csak az biztos, hogy a háztartások számára a Szlovák Villamos Művek (Slovenské elektrárne) az idei árakon fogja szállítani a villamos energiát. A kormánynak azonban foglalkoznia kell majd azzal, hogy a háztartások számára várhatóan emelkedik a gáz és a távhő ára, 2024 elejétől pedig megszűnik a vállalkozásoknak járó energiakompenzáció is.

A programnyilatkozat nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, amelyeket a kormány meg kíván tenni, csak annyit mond, hogy „a háztartások energiaárai ésszerű szinten maradnak”, és ígéretet tesz „a háztartások és más kiszolgáltatott fogyasztók számára a villamos energia, a gáz és a hő árának átfogó és hatékony kompenzációs rendszerére”, ami azt jelentheti, hogy a kormány a teljes körű kompenzáció útjára lép.

Nagyjából egy tucat nagy energiafogyasztású ipari vállalkozás több pénzt kaphat az úgynevezett Környezetvédelmi Alapból. A dokumentum szerint 20 százalékra emelnék a nekik járó összeget. Eddig a kormány szigorúbb szabályok nélkül csak a kibocsátási kvóták eladásából származó bevétel néhány százalékát adta vissza nekik, ami a Környezetvédelmi Alap fő bevételi forrása.

Hosszú távú prioritásnak tekintik a mohi atomerőmű negyedik blokkjának befejezését, amely 2025 elejére készülhetne el. Ezen kívül visszatérnének a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) új atomerőmű építésének témájára is.

A dokumentumban megjelenik az állam szerepének erősítése a stratégiai vállalatokban – ezt különösen a Smer szorgalmazza már régebb óta. A nyilatkozat azonban nem részletezi, hogy az állam konkrétan melyik vállalatokban és hogyan szeretné megszerezni az ellenőrzést.

Sajtó és kultúra: A kormány két részre osztaná az RTVS-t, és támogatná a népi kultúrát

A kormány tervezi az RTVS szétválasztását is, így ismét létrejönne a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió – ám esetlegesen „fontolóra vesz más megoldást is arra, hogy az RTVS közszolgálatisága erősödjön”. Ezeket a lépéseket a közszolgálati média függetlenségének és objektivitásának erősítésével indokolja.

Prioritásként kezelnék a személyiségi jogok és a személyi integritás védelmét is a sajtó „aránytalan beavatkozásai” elől. A kormány tehát azt akarja elérni, hogy a „szabad tájékoztatáshoz való joggal és a szólásszabadsággal ne lehessen visszaélni személyes bosszúra, vagy bármelyik állampolgár célzatos megalázására”.

A kormány nem pontosítja, hogy akarja ezt elérni – tehát hogy a politikusok erősíteni akarják a hamis információkra való reakció eszközeit, vagy játékban van az újságírók és a sajtó büntetéseinek szigorítása is.

Az új kormány a programjában értékelte „az alternatív média hozzájárulását az objektív információközléshez”. Azt ígéri, hogy megakadályozza a szólásszabadságba való beavatkozást.

Nem zárják ki a közösségi platformok szabályozását sem, amennyiben a tervezett szabályozást anélkül lehet alkalmazni, hogy visszaéljenek vele a szólásszabadság és a véleménypluralizmus szabadságának korlátozásában. Emellett a gyermekek online védelmét is fokoznák.

A kormány a médiumok kereszttulajdonlásának korlátozását is tervezi.

A kultúráról szóló részben az olvasható, hogy a kormány célul tűzte ki a szlovák mint államnyelv védelmét és színvonalának fejlesztését, emellett pedig kiderül az is: érdekében áll, hogy „kellő figyelmet fordítson a nemzeti kultúrára“. Nagyobb teret szentelnének a hagyományos népi kultúra megbecsülésének, és biztosítanák annak rendszerszintű és hosszú távú támogatását.

„Ennek érdekében a kormány folytatja a kultúra támogatására szolgáló közpénzek rendszerének törvényi módosítását. A hagyományos népi művészet a szlovák nemzet nemzeti sajátosságainak megismerését és a hazaszeretet erősítését szolgálja.“

Foto N – Tomáš Benedikovič

Régiók: Több uniós támogatás az önkormányzatoknak

A kormány több uniós forrást kíván átcsoportosítani az önkormányzatok számára, hogy azok finanszírozni tudják saját beruházási igényeiket. A kabinet emellett változtatna a Szlovákia Operatív Programon (Operačný Program Slovensko), valamint a Helyreállítási Terven. Az egyelőre nem világos, hogy miként. A Fico-kabinet azt tervezi továbbá, hogy létrehoz egy ún. transzparens közberuházási térképet is.

A nem kihasznált állami épületeket ingyenesen ajánlanák fel az önkormányzatok számára, közcélú felhasználásra. Ezért az ún. állami felesleges vagyontárgyak kezelésével foglalkozó ügynökség lesz a felelős.

A dokumentum kritikával illeti az előző kormányt, amiért az 2020 után leállította a víz- és csatornarendszerek kiépítését – ehhez a Fico-kabinet szeretne visszatérni. Azt tervezik, hogy törvényben határozzák meg, mi számít vidéki területnek, és közszolgáltatásként szabályozza a vidéki területeken az élelmiszerek elérhetőségét.

A kormány azt is kijelenti, hogy nem ellenzi egy olyan szakértői csoport létrehozását, amely felülvizsgálná a választókerületek számának megváltoztatását a jövőbeni parlamenti választásokon.

Kisebbségek: Figyelni fogják, dolgoznak-e a romák, az LMBTQ+-közösség számára praktikus kérdések megoldását ígérik

A negyedik Fico-kabinet mindössze másfél oldalon keresztül, általánosan foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel és a marginalizált közösségekkel. A bevezetőben leírják, hogy a 2016 és 2020 között kormányzó pártoknak, azaz a jelenleg is kormányon lévő pártoknak, sikerült javítaniuk a többségi és a kisebbségi lakosság közti kapcsolatokat. Ezt azzal indokolják, hogy akkor a Híd is a kormánykoalíció tagja volt.

Ezenkívül csupán azt tudjuk meg, hogy a kormány minden irányból szeretné támogatni a nemzeti kisebbségeket, konkrétumokról azonban nem esik szó.

A marginalizált csoportokkal foglalkozó bekezdésben kizárólag a romákról írnak. A programnyilatkozat egy mondatban elítéli a gyűlöletkeltő kijelentéseket, amelyekkel a marginalizált közösségekben élő állampolgároknak szembe kell nézniük. A kormány nyomatékosan felhívja rá a figyelmet, hogy ellenőrizni fogja a roma közösség megsegítésére fordított források hatékonyságát.

Különösen érdekelni fogja a romák részvétele a munkaerőpiacon. Konkrét megoldásokat azonban ebben a kérdésben sem kínál.

A kormányprogram nem foglalkozik kiemelten az LMBTQ+-közösséggel. A társadalompolitikai részben azt írják, hogy „tiszteletben tartják az ellentétes nemű személyek házasságon kívüli együttélését, ahogy az azonos nemű személyek együttélését is, és készek az együttélésükkel kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozni.”

A dokumentum végezetül emlékeztet arra, hogy az Alkotmány a házasságot „férfi és nő egyedülálló közösségeként védi”, és hogy „a családot a társadalom alapvető egységének” tekinti.

Környezetvédelem és mezőgazdaság: több medve kilövése és a nemzeti parkok átértékelése

A kormány azt tervezi, hogy felülvizsgálja a meglévő környezetvédelmi jogszabályokat, hogy kiderítse: Szlovákia nem alkalmaz-e az Európai Unió által jóváhagyott standardoknál szigorúbb előírásokat.

A kormány továbbra is át akarja értékelni a szlovákiai védett területek egész rendszerét abból a szempontból, hogy annak milyen szociális és gazdasági hatása van a vidéki lakosságra és az önkormányzatokra. Ez azt is jelentheti, hogy csökkenni fog a nemzeti parkok területe.

A koalíció a környezetvédelem terén is az építőiparra helyezi a hangsúlyt – kilátásba helyezi a stratégiai beruházásokért felelős nemzeti építési hatóság létrehozását és a környezeti hatásvizsgálati eljárás egyszerűsítését. Ez utóbbit ugyanakkor már az előző kormány is jelentősen megnyirbálta.

A kormány tárgyalni készül az Európai Bizottsággal a barnamedve védettségi szintjének átminősítéséről, ha bebizonyosodik, hogy az állat túlszaporodott. „A kormány egyszersmind a zéró tolerancia elvét fogja alkalmazni, ha a barnamedvék a városok és falvak belterületeinek közelében fordulnak elő, és idejében engedélyezni fogja az erre szakosodott intervenciós csoportnak a regulációt”.

A mezőgazdaságról szóló fejezetből kiderül, hogy a kormány fokozott figyelmet fog fordítani az erdészet, a vadászat és a fafeldolgozás kérdéseire.

Mélyreható változásokat helyez kilátásba a programjavaslat a Szlovák Földalap és az Agrárkifizető Ügynökség működése terén. Utóbbi kezelné az összes agrártámogatást.

A javaslatban a koalíció elismeri, hogy az emberiség éghajlatváltozással néz szembe, és egyetért azzal a céllal, hogy meg kell állítani a globális felmelegedést a párizsi megállapodásban meghatározottak szerint – azaz az iparosodás előtti szinthez képest két, ideális esetben 1,5 Celsius-fok alatt tartani.

A dokumentum egyáltalán nem tesz említést a belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től történő megszüntetéséről.

Beke Zsolt, Bilás Zsuzsanna, Finta Márk, Ibos Emese, Kacsinecz Krisztián, Papp Attila és Renczes Ágoston fordítása

Fico-kormány

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak