Ivan Korčok: A kampányban konfrontáljanak bármivel Ficóék, én is konfrontálódni fogok, mert az emlékezetem még működik

A szlovák–magyar kapcsolatok mellett beszélt arról is, hogy fog-e magyar nyelven kampányolni, milyen lépésekkel oldaná fel a trianoni kettősséget, melyet a magyarok traumaként élnek meg, a szlovákok számára viszont a szabadságot jelentette. Ivan Korčok beszélt a smeres politikusokkal való kapcsolatáról és arról is, hogy előhúzza-e az LMBTQ+-kártyát ellenfelével szemben, ha olyan helyzet alakulna ki.

Csütörtökön késő délután egy dunaszerdahelyi kávézóba várta az érdeklődőket a volt külügyminiszter. A kávézó gyakorlatilag megtelt, az idősebb és a fiatalabb generáció fele-fele arányban volt kíváncsi az indulási szándékát még a választások előtt bejelentő Ivan Korčokra, melyre jobbára olyan érdeklődők érkeztek, akik már szimpatizálnak a diplomatával.

Ivan Korčok nem próbálta azzal megnyerni a közönségét, hogy van dél-szlovákiai, pontosabban dunaszerdahelyi kötődése, és azzal sem állt elő, hogy mennyi magyar barátja van a városban vagy a környéken.

A rendszerváltásnak köszönhetően maradt

A beszélgetés első részében az életútjáról, a karrierjéről beszélt, arról, hogy egyszerű családból származik, és a sportnak köszönhetően került Besztercebányáról a pozsonyi elit gimnáziumba.

„1964-ben születtem, megéltem a szocializmust a szüleimmel, és nem jóban emlékszem vissza arra az időszakra. A rendszerváltás meghatározó volt a számomra, november 17-nek köszönhetően maradtunk az országban, mert feleségemmel arról beszélgettünk, hogy elhagyjuk Csehszlovákiát. Nem láttuk a fényt az alagút végén” – emlékezett vissza Ivan Korčok. Hozzátette: „Nagyon szerencsés vagyok, hogy még fiatalon, 24 éves voltam akkor, megéltem a rendszerváltást. A szabadság óriási lehetőséget adott az élethez” – mondta.

A volt külügyminiszter beszélt arról is, hogy a Gazdaságtudományi Egyetem után hogyan kezdte el tanulmányait a nemzetközi kapcsolatok területén Nyitrán, hogyan invitálta meg őt és csoporttársait 1993-ban Milan Kňažko, az akkori nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter, hogy építsék ki Szlovákia és Csehország szétválását követően az új külügyminisztériumot.

„Európa szemében a szlovákok voltak a felelősek Csehszlovákia szétválásáért. Fiatal diplomataként nehéz volt elviselni, hogy az egész világ Václav Havel köztársasági elnök, disszidens, drámaíró, valamint a reformátor Václav Klaus  kormányfő személyén keresztül néztek Csehországra, míg a másik oldalon volt egy bokszolónk, aki szétverte Csehszlovákiát, és olyan dolgok történtek, mint az államfő fiának elrablása vagy a hosszú kések éjszakája (Vladimír Mečiar, aki bokszoló volt korábban, a hosszú kések éjszakáján alakította a saját képére az államot, az összes kulcspozíciót megszerezve – a szerk.)” – mondta Ivan Korčok, aki szerint az ő generációjának nehéz volt ezzel a helyzettel megbékélni.

Együtt kell működni

„Gyakran a szememre vetik, hogy valamennyi kormányt szolgáltam, ez valóban így van, de harminc évi diplomáciai szolgálat során ezt nem lehet másképpen csinálni, hiszen a demokráciában cserélődnek a kormányfők” – mondta Ivan Korčok. Leszögezte, soha nem viselt „politikai öltözetet”, annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda első kormányában a NATO-csatlakozásért felelt külügyi államtitkárként, Robert Fico kormányában pedig a 2016-os uniós elnökségért.

„Több párttal működtem együtt, de nem vagyok köpönyegforgató, a mottóm az együttműködés, bár ez banalitásnak tűnhet, de ha megnézzük a politikát, akkor azt látjuk, hogy Szlovákiában az utolsó évtizedben kiveszett az együttműködés, pedig ez a legfontosabb, hogy a társadalom működjön és az ország fejlődjön. Ma a konfrontáció a legfontosabb. Így csináltak közellenséget Zuzana Čaputová államfőből” – véli Ivan Korčok. Államfőként igyekezne mindenkivel együttműködni Szlovákia érdekében.

A volt külügyminiszter negatív példaként hozta fel Ľuboš Blahát (Smer), aki az utóbbi napok lépéseivel nem az országnak tett szolgálatot, hanem önmagát próbálta előtérbe helyezni. Csodálkozik azon, hogy egyik politikus sem figyelmeztette Blahát arra, hogy a parlament alelnöki irodája nem az ő, hanem a választók irodája, melyet csupán bérbe adtak neki a választási ciklusra. „Ez az iroda a mi irodánk, bár demokratikus választás során szereztél mandátumot, de abba az irodába nincs helye terroristák és gyilkosok fotójának” – mondta a volt külügyminiszter.

Nem vagyok hungarofób

Korčok bántva érezte magát, amiért hungarofóbnak kiáltották ki, amikor külügyminiszterként olyan dolog miatt határolódott el, amiért minden külügyminiszternek el kell határolódnia, és az ilyen helyzetekben az elhatárolódás a diplomáciában és a nemzetközi kapcsolatokban bevett gyakorlatnak számít. Korčok arra az esetre utalt, amikor