Egyelőre nem látszik pontosan, miről szól, de már most károkat okoz a magyar kormány szuverenitásvédelmi törvénytervezete

Készen van az a szuverenitást védeni hivatott törvénytervezet, amiről szeptemberben beszélt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, azonban egyelőre nem nyújtják be a parlamentnek, nehogy újabb akadályt jelentsen az uniós források feloldásáról szóló tárgyalásokban – írta szerdán fideszes forrásokra hivatkozva a HVG, azonban a csütörtöki kormányinfón kiderült: a Fidesz-frakció már jövő hét kedden benyújtja a tervezetet.

Borsot törni

Szeptemberben nyitott újabb frontot a magyar kormány a tőle független sajtó és szervezetek, valamint az ellenzéki pártok felé, amikor Kocsis Máté arról beszélt, még ősszel szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé. Ennek az lenne a célja, hogy „megnehezítsék azok dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”, és hogy „borsot törjenek” a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

A „dollárpolitikusok” és „dollárbaloldal” azt követően váltak a kormánypropaganda állandó paneljeivé, hogy a 2022-es választás után kiderült, az ellenzéki összefogás átláthatatlan módon jutott külföldi, amerikai forrásokhoz. Ez a kiindulópontja a tervezett szuverenitásvédelmi törvényjavaslatnak is, ami Kocsis szeptemberi szavai szerint a „baloldali”-nak mondott, valójában a kormánytól független, vele szemben kritikus sajtót is érintené.

A „dollár” jelzőt a kormánnyal szemben kritikus médiára is ráakasztották. A kormánykritikus sajtó valóban részben külföldi forrásokból működik – ezek általában pályázatok konkrét, gyakran más lapokkal közös nemzetközi projektekre, amik nem szabják meg, hogy mit és hogyan írjanak le az újságírók.

Kocsis Máté már a 2022-es parlamenti választás után pár hónappal felvetette, hogy a belföldi polgári titkosszolgálatoknak – amik átkerültek Rogán Antal miniszter, a miniszterelnöki kabinetiroda felügyelete alá – vizsgálniuk kellene a magyar belpolitikában résztvevő, külföldről finanszírozott szervezeteket és a „teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban” álló médiafelületeket.

Évek óta szűkítik a független média lehetőségeit

A kormánykritikus sajtó Kocsis szeptemberi bejelentését is egyértelműen az ellene indított újabb támadásként fogta fel, és erre nem csak a frakcióvezető félreértelmezhetetlen szavai miatt volt oka.

Az elmúlt években a kormány azon dolgozott, hogy szűkítse a kormánytól független nyilvánosságot: lapokat szerzett meg és állított át – mint az Origót és az Indexet – vagy szüntetett meg – mint a Népszabadságot és a Heti Választ. Elzárta a politikusait az újságíróktól, nemcsak azzal, hogy azok a legritkább esetben nyilatkoznak a független sajtónak, hanem a parlamenti szabályok módosításával, vagy a Karmelita körbekordonozásával, hogy még az utcán se lehessen elcsípni a politikusokat és kérdéseket feltenni nekik.

Közben hatalmas médiakonglomerátumba tömörítette a kormánypárti sajtót, amik összehangoltan közvetítik a központi üzeneteket. A médiapiacot nemcsak ezzel torzították el, hanem azzal is, hogy a legnagyobb hirdető az állam, ami azonban nem hirdet a független sajtó felületein, és ezt a kormánytól függő vállalatok sem teszik meg.

Kész, kedden be is nyújtják

A HVG a szerdai cikkében arról írt fideszes forrásokra hivatkozva, hogy a törvényjavaslat már készen van, de azt egyelőre nem nyújtják be a parlamentnek, hogy ne nehezítsék meg az uniós pénzek megszerzéséért küzdő tárgyalódelegáció dolgát. Magyarország ugyanis november végéig megkaphatja a befagyasztott források egy részét.

A csütörtöki kormányifón azonban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a Fidesz-frakció már következő kedden benyújtja a törvénytervezetet.

A HVG úgy tugja, a tervezet szerint a szuverenitás felett egy új állami szerv őrködne, ami leginkább az ombudsmani hivatalhoz, illetve a közpénz felhasználását, így a pártfinanszírozást is ellenőrző Állami Számvevőszékhez lenne hasonló.

A feladata az lenne, hogy figyelje a szuverenitásra veszélyt jelentő sajtótermékeket, civil szervezeteket vagy más kockázati forrásokat, és erről időről időre jelentésben számoljon be a nyilvánosság előtt. Szankciókkal azonban csak azokat a választásokon jelöltet állító, illetve jelöltet támogató civil szervezeteket sújtaná, amelyek nem tartják be a választásokon induló pártokra vonatkozó kampányfinanszírozási szabályokat, itt elsősorban a külföldi támogatás elfogadásáról van szó.

A kormányinfón Gulyás Gergely is megerősítette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hatóság felállítására is javaslatot tesznek. Elmondása szerint ez a hatóság nem rendszabályozni fog, a törvénynek sem ez a célja. Ugyanakkor a Btk. módosításával büntethetővé válik majd az a párt, amelyik külföldről kap pénzügyi támogatást.

Egyelőre úgy tűnik, nem a sajtó a fő célpont

A HVG forrásai szerint a tervezet fókusza nem a sajtón van, bár az szerintük sem kizárt, hogy a végleges változatba erős kitételek kerüljenek.

Mivel a törvénytervezet szövege még nem ismert, egyelőre nem lehet tudni, hogy kikre fog valós és azonnali veszélyt jelenteni – mondja a Napunknak Gergely Márton, a HVG hetilap főszerkesztője, az említett cikk szerzője. A kormánytól független sajtó egyelőre várakozó állapotban van, „azt gondoljuk, hogy a szuverenitásvédelmi törvény legalább egy része kampánycélokat fog szolgáló „látványkonyha”, politikai termék lesz.

Információik szerint az az elképzelés, hogy a külföldi támogatást a pártfinanszírozási szabályokkal összhangban a kampányidőszakra megtiltsák a civileknek. Azért sem tiltatnák meg teljes egészében a civil szervezetek finanszírozását, mert a kormány szempontjából „jó civilek” is kapnak külföldi pénzeket, és ezzel őket is ellehetetlenítenék.

Gergely Márton szerint úgy tűnik, a sajtó hátrébb szorult a törvénytervezetben. Az egyelőre nem világos, hogy ez a tervezet tartalmaz-e a sajtó külföldi finanszírozását büntető kitételeket. De ha nem is fog ilyeneket tartalmazni, ez a „látszólag független” hatóság majd kiadhat különböző állami pecsétes állásfoglalásokat arról, hogy milyen szuverenitást sértő módon finanszírozza magát egyik vagy másik sajtótermék. Ezeket a stigmatizáló, megszégyenítő jelentéseket utána a választási kampányban fel tudja használni a kormány a médiafelületein – mondja Gergely Márton.

Már a felvetés is káros

Urbán Ágnes egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének tanszékvezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely társalapítója szerint amíg nem ismert a tervezet szövege, addig csak spekulálni lehet a hatásairól, emiatt ő egyelőre nem is foglalkozik vele.

Mint mondja, lehetséges, hogy egy restriktív, orosz mintájú törvényjavaslat kerül a parlament elé, amit majd be is vezetnek, de azt is el tudja képzelni, hogy az a cél, hogy ezt az ügyet folyamatosan napirenden tartsák, néha szóba hozzák, szivárogtassanak valamit, „miközben pontosan tudják, hogy egy csomó civil szervezet és újságíró fogja arra fordítani az energiáit, hogy ezzel foglalkozzon”. Urbán Ágnes szerint így a kormány részben máris elérte a célját, anélkül, hogy bármit csinált volna.

Hadjárat a civilek ellen

A magyar kormány 10 éve indított háborút a civil szervezetek ellen. Akkor a Norvég Civil Támogatási Alaptól származó források szétosztását akarták állami kontroll alá vonni. Magyarország végül éveken át tartó huzavona után 2021-ben elesett a 77 milliárd forintos – akkori árfolyamon kb. 215 millió eurós – Norvég Alaptól.

2017-ben fogadta el a magyar parlament a civil törvényt, ami nyilvántartásba-vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő azoknak a szervezeteknek, amelyek közvetlenül vagy közvetve egy bizonyos összeghatárt meghaladó külföldi támogatásban részesültek, és szankciókat is kilátásba helyezett, ha a szervezetek nem tettek eleget ennek a kötelezettségnek. A törvényt 2021-ben kaszálta el az Európai Unió bírósága.

A 2018-as „Stop Soros” törvénycsomag is részben a külföldi finanszírozású civil szervezetek ellen született: a törvénycsomag egyrészt ellehetetlenítette a menedékkérelmek beadását azok számára, akik egy biztonságos harmadik országból érkeztek, másrészt kriminalizálta a menekülteknek segítő szervezeteket. A törvénycsomagot több nemzetközi szervezet is bírálta, végül szintén az Európai Unió Bírsága mondta ki róla, hogy ellentétes az uniós joggal.

Megjegyzés: a cikk eredeti verziója csütörtök reggel jelent meg, majd délután frissült a kormányinfón elhangzottakkal.