Egy látogatás margójára
A 2023-as szlovák választások előtt a magyar külügyminiszter azért látogatta meg a szlovákiai magyarok lakta régiókat, hogy mobilizálja a szavazókat a Szövetség érdekében. A választási eredmények alapján a miniszteri vizit nem segítette a szlovákiai magyarságot, és a magyarság pozsonyi képviseletét a jövőben sem Budapestről fogják megteremteni. A mindenkori magyar kormánynak tehát át kell gondolnia aktív részvételét a külhoni magyarokat érintő kampányokban. Vélemény.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A szerző a Centre for Democracy & Resilience kutatója
2023 szeptemberében Szijjártó Péter magyar külügyminiszter több, szlovákiai magyarok lakta településen is látogatást tett, hogy a választópolgárokat az „egységes magyar pártra” – tehát a Szövetségre – való szavazásra buzdítsa. A napokkal a 2023-as szlovák választás előtt megejtett vizit jelentős diplomáciai hullámokat vert; a szlovákiai magyar nagykövetet bekérette a pozsonyi külügyminisztérium, hogy közölje fenntartásait a magyar fél „választási kampányba való beavatkozása” miatt.
Szijjártó Péter látogatásának pontos hatását a választási eredményekre felmérni lehetetlen, de a magyar külügyminiszter szavai nem voltak elegek ahhoz, hogy bejuttassák a Szövetséget a pozsonyi parlamentbe. Kérdés, hogy a magyar kormánypárt bízott-e ebben egyáltalán. Ha a Fidesz biztos lett volna a Szövetség sikerében, akkor vélhetően inkább a magyar miniszterelnök tette volna tiszteletét Szlovákiában, ahogy az napokkal a 2016-os romániai választások előtt történt. Felmerülhet a kérdés, hogy szükség volt-e egyáltalán a magyar külügyminiszter látogatására?
Sorvadó szavazóbázis?
39 magyar nyelvű szlovákiai Facebook-oldal a választási kampány során közzétett legnépszerűbb bejegyzéseinek vizsgálata rámutatott, hogy a szlovákiai magyar kisebbséget a magyar kormány bejelentései vagy tettei korántsem mozgatták meg annyira, mint a saját, helyi problémáik, kiváltképp az a percepció, miszerint a pozsonyi kormány nem biztosít elég forrást a dél- és kelet-szlovákiai régiók infrastruktúrájának fejlesztéséhez.
A Szövetséghez köthető Facebook-oldalak bejegyzései főleg a fejlesztések elmaradásával foglalkoztak. Szijjártó Péter Gútán maga is utalt arra, hogy a magyar kormánynak fontos a szlovákiai magyarság támogatása. A bejegyzések és a magyar külügyminiszter felszólalása az eredmények alapján nem győzték meg a választókat arról, hogy a Szövetség hatékonyabban képviselné a régió érdekeit, mint elődeik tették.
Sőt, a magyar választók inkább elszivárogtak az ő képviseletüket zászlajukra tűző pártok mellől. 2006-ban a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 269 111 szavazatot szerzett. Ugyan a Most-Híd MKP-ból való kiválása miatt ezt az eredményt egyetlen magyar párt sem tudta önmagában megismételni, 2012-ben utóbbi és az MKP együtt még 285 751 szavazatot kapott. 2023-ban a Szövetség 130 183 voksot szerzett, míg a többi magyar párt csak egészen elhanyagolható eredményt ért el. A magyar pártokat is magukban foglaló listák összesített eredménye is mindössze kicsivel több, mint 141 ezer szavazat.
Ezt a százezres különbséget értelemszerűen nem tudja behozni egy látogatás a magyar kormánypártok soraiból, de látszólag ennek töredékét sem. És annak ellenére, hogy a Szövetség vélhetően jól érzett rá arra, hogy a szlovákiai magyarok elégedetlenek a dél- és kelet-szlovák régiók infrastruktúrájával, gazdasági- és társadalmi helyzetével, az ezen problémák orvoslására koncentráló kampányuk nem tudott kellőképpen hiteles lenni.
Merre tovább?
Az eredmények tudatában úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak felesleges volt
