Napunk

Napi 3,12 euróból kell bebiztosítanunk a páciensek étkezését, mondja a kassai egyetemi kórház dietetikusa

Fotó N - Peter Lázár
Fotó N – Peter Lázár

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Gabriela Koščová az egészségügyi minisztérium vezető dietetikai szakértője. A kassai egyetemi kórházban dolgozik, ahol a páciensek és az alkalmazottak étkeztetéséért felel.

Az interjúban szó van arról:

  • miért panaszkodnak gyakran a páciensek a kórházi kosztra,
  • hogyan képesek nettó 3,12 euróból biztosítani a páciensek egész napi étkezését,
  • de arról is, miért nem dicséri azokat, akik átállnak a vegán étrendre.

Amikor a betegeket a kérdőívekben arról kérdezik, mivel voltak a legkevésbé elégedettek a kórházban eltöltött idő során, legtöbbször az ételt jelölik meg. Miért van ez így?

A páciensnek egy kicsit más az elképzelése arról, milyen étkezés vár rá a kórházban, és otthon is valami máshoz szokott hozzá. Nem két, három vagy négy személyre főzünk, hanem több száz páciensre. Nem mindig sikerül elérni azt, hogy az ételnek olyan íze legyen, mint otthon. A legfontosabb pedig az, hogy a betegek úgynevezett diétát kapnak, mivel néhány betegséget nem csak gyógyszerekkel gyógyítunk, a kezelés része az étkezés is. A diéta lehet zsírmentes, sómentes, és néha még a gyümölcs és a zöldség fogyasztását is korlátozzák. Ha a betegnek az elején nem magyarázzák el, miért kap ilyen ételeket, akkor panaszkodhat. Sokan pedig az adagokra panaszkodnak.

Hogy kevés?

Igen, hogy keveset kapnak. De ha például egy fekvőbetegről van szó, igyekszek elmagyarázni neki, hogy nem éget el annyi energiát, ezért nincs szüksége nagyobb kalóriabevitelre sem.

Az is közrejátszik ebben, hogy otthon jobban sózzák és fűszerezik az ételt, és a tányérra is nagyobb adagok kerülnek?

Igen. Aztán meg csodálkozunk, hogy elhízunk. Mindenki számára ugyanaz a képlet érvényes – ha le akarunk fogyni, több kalóriát kell elégetnünk, mint amennyit beviszünk. Ez alkalmazható a túlsúlyos és elhízott emberek túlnyomó többségénél. Hozzászoktunk, hogy otthon nagyobb adagokat eszünk, és ennek következtében elhízunk. Jobban sózzuk az ételeket, ami rossz hatással van a vese egészségére és a vérnyomásra. Ha egy ilyen ember fekszik be a kórházba, akkor úgynevezett diétát kap. Aztán az lesz a problémája, hogy nem ízlik neki az étel.

Miért beszél úgynevezett diétáról?

Amikor valakinek megmondom, hogy diétás nővérként (diétna sestra – a szerk.) dolgozom, mindenki egyből a diétákról és a fogyásról kezd el kérdezgetni. Én azonban nem csak az elhízott betegekről gondoskodom. Sok olyan páciensünk van, akinek az étrendjét nem érintik korlátozások, de a kórházban ők is diétáznak, amit racionális diétának hívunk.

Dietetikusként milyen pozíciót tölt be a kórházban?

Minden kórházban kellene lennie egy dietetikusnak, de fontos, hogy meglegyen a szükséges iskolai végzettsége. Én csak nemrég vagyok az egészségügyi minisztérium vezető szakértője, azonban már sok embertől hallottam, hogy ezt a pozíciót olyan emberek töltik be, akik nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Ez elfogadhatatlan. Hova tovább, annál gyakrabban esik meg, hogy valaki úgy válik dietetikussá, hogy elvégez egy tanfolyamot vagy a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetemen táplálkozás szakát, de ott néhány dologgal csak tömören foglalkoznak, és egy ilyen szakot elvégzett személy nem számít egészségügyi dolgozónak.

Fotó N – Peter Lázár

Melyek azok a legnagyobb, étkezéshez köthető tévhitek, amelyekkel leggyakrabban találkozik?

Ezek szerencsére már kihalófélben vannak, de főleg a tavaszi detoxikáció és a szervezet elsavasodása emelhető ki. Én ezen már csak nevetek, mert nem létezik olyan dolog, hogy elsavasodott szervezet. Ha valóban elsavasodna a szervezetünk, akkor kórházba kerülnénk és meghalnánk. Az elsavasodás nem létezik. Jobban érezhetjük magunkat tavasszal, ha több vitamint viszünk be, mert a tél után kevesebb van belőlük. Télen a C- és D-vitamin szedését javaslom. Tavasszal választhatunk könnyebb ételeket, tarthatunk „tisztítókúrákat”, de hogy úgy állítsuk össze az étrendünket, hogy ne savasodjunk el, az ostobaság. Azzal is találkozom, hogy a tej váladékot okoz.

Ez nem így van?

A tej a kalcium fő forrása. Ez az anyag megtalálható a növényi étrendben is, például a mákban. El tudjuk viszont azt képzelni, hogy mennyi mákot kellene fogyasztanunk, hogy kijöjjön egy pohár tej? Nem bizonyított, hogy a tej valóban váladékot képez. Okozhat laktózintoleranciát, olyankor alternatívákat kell keresni, például a savanyított tejből készült termékeket. Főként az idősekre jellemző, hogy hasmenésük van a tejtől, de ha erjesztett tejet isznak, az jótékony hatással van az emésztésükre. Ide tartozik a tejföl, a savanyított tej és a fehér joghurt, ezek ugyanis mind élő kultúrát tartalmaznak. Ugyanígy sok tévhit övezi a fogyókúrát is.

Például milyenek?

Sokan például azt hiszik, hogy ha teljesen elhagyják a zsírokat, akkor lefogynak. Ez nem így működik. Az elején talán lefogynak, de aztán jön a jojó-effektus. Az étrendet teljes egészében kell módosítani.

Hol követnek el az emberek leggyakrabban hibát az étkezésben? Min kellene változtatniuk ahhoz, hogy egészségesebb és hosszabb életet élhessenek? A szakértők gyakran mondogatják, hogy túl sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztunk, leginkább felvágottat, kolbászt és virslit. 

Nem vagyok az alternatív étrendek hívek, és lehet, hogy most a vegánokat feldühítem, de én a sokszínű étrendet részesítem előnyben. Szükségünk van a fehérje-, zsír- és szénhidrátforrásokra. A legtöbb energiát a szénhidrátokból nyerjük. Az agy tevékenysége a szénhidrátoktól függ, ezért teljesen nem zárhatjuk ki az étrendünkből.

De nem az egyszerű cukorról beszélünk. 

Nem azokról, hanem például a gabonafélékről beszélünk – ideálisan teljes kiőrlésű pékáruban. Nagyon kevés rostot fogyasztunk. Naponta 30 grammnyi rostot kellene bevinnünk, amit szinte senki sem ér el. Ezért jó bevonni az étrendünkbe a teljes kiőrlésű gabonákat pékáru, kenyér, tészta és tönkölyliszt formájában. A zöldségek is nagyon sok rostot tartalmaznak.

Miért nem támogatja a vegán étrendet?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészség

Egészségügy

Élelmiszer

Kassa

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak