Berényi vagy Forró mint köztársaságielnök-jelölt? Döntés még nincs, helyezkedések már vannak
Berényi József azt mondja, nincs köztársaságielnök-jelölti ambíciója, az EP-választás viszont érdekli.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Szinte biztosra vehető, hogy lesz magyar jelölt a 2024 tavaszán esedékes köztársaságielnök-választáson. Habár még egyetlen magyar jelölt sem jelentette be indulását, a parlamenti választás utáni hetekben elindultak az első találgatások, kit indíthatna a Szövetség a legfőbb közjogi méltóság pozíciójáért zajló megmérettetésen.
A párt hivatalosan még nem foglalt állást senki mellett, azt viszont nem titkolja, hogy számol saját jelölttel. „Egy 8 és fél százalékos közösségnek jelöltet kell indítania, hogy bizonyítsa, jelen van és befolyással akar lenni az ország jövőjének alakulására. Ezért a Szövetség saját jelöltet indít és a végeleges döntés után tájékoztatjuk a nyilvánosságot” – válaszolta a Napunk kérdésére Forró Krisztián pártelnök.
Elnökválasztási stratégiák
A Szövetségen belül különböző elképzelések vannak arról, ki lehetne az ideális jelölt. A párt vezető politikusai több lehetséges stratégiát látnak maguk előtt. Az egyik szerint olyan közösségi jelölt mellett állhatnának ki, aki egységbe kovácsolná és mozgósítaná a magyar szavazókat. Ez részben sikerült Bárdos Gyulának 2014-ben, aki akkor az első fordulóban tisztességesnek nevezhető 5,1 százalékos eredményt ért el, 97 ezer szavazatot szerezve, ami az ötödik helyre volt elég.
A második lehetséges stratégia sokkal pragmatikusabb: a Szövetség magyar jelöltje aligha nyerheti meg a köztársaságielnök-választást, a kampány során viszont sikerülhet komoly médiafigyelmet szereznie, és így jól felépíthető egy politikus. Ha emellett a stratégia mellett döntenének, azzal felkészülhetnének a júniusban esedékes európai parlamenti választásra is.
A két választás tehát összefügg, és ez a párton belüli helyezkedéseknél is fontos szempont. Ezért is merült fel bizonyos körökben, hogy a Szövetség potenciális köztársaságielnök-jelöltje Berényi József lehet, aki az EP-választáson is listavezetői posztra pályázna. Berényi jelenleg a párt MKP-platformjának elnöke és Nagyszombat megye alelnöke.
Berényi ambíciói
A Napunk kérdésére Berényi azt mondta, ő már alig bírja követni a sok fantáziadús híresztelést a párt háza táján. „Egyelőre az égvilágon semmilyen komoly beszélgetés nem volt a köztársasági elnöki jelölésről, semmilyen döntés nincsen.”
Azzal kapcsolatban, őt érdekelné-e egy ilyen jelölés, Berényi azt válaszolta, nincsenek ilyen ambíciói.
Közlékenyebb volt az EP-választás ügyében. „Szintén nincs egyelőre semmilyen döntés. Amennyiben a párt úgy dönt, hogy én leszek a listavezető, tisztelettel elfogadom, ha úgy döntenek, hogy nem, azt is tisztelettel tudomásul fogom venni.”
A Napunk kérdésére, kijelenthető-e, hogy ilyen jellegű ambíciója van, Berényi azt válaszolta, volt külügyi államtitkár, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja és bizottságvezetője, jelenleg is a Régiók Bizottságának tagja, ismeri az EU-tagság előnyeit és hátrányait. „Lenne ambícióm az Európai Parlamentben érdeket érvényesíteni, de ez a párton belüli döntéshozatal függvénye.”
Ezek viszont még nem aktuális kérdések Berényi szerint, mert a december 9-én esedékes pártközgyűlésen nem döntenek az EP-választási listáról. A köztársaságielnök-választás kérdése sem fog szerinte ezen a decemberi tanácskozáson eldőlni.
Komoly tervek decemberre
Berényi ugyanakkor elmondta, „komoly terveik” vannak a december 9-i közgyűlésre. Ezek a tervek pedig közvetetten szintén összefüggésben vannak az EP-választással.
A köztársaságielnök-választás helyett az MKP-platformon belül inkább arról beszélgetnek Berényi szerint, milyen szerkezetben folytassák a párt tevékenységét. Ez lesz a fő feladat december 9-ére, teszi hozzá a platformelnök. Ez konkrétan azt jelenti, az MKP-platform kezdeményezni fogja a párt platformjainak eltörlését.
A Szövetség továbbra is három platformból áll, amelyek az elődpártokból alakultak: MKP, Híd és Összefogás. A Híd-platform eredeti vezetése idén tavasszal elhagyta a pártot, ám a platform nem szűnt meg, új vezetése alakult az addig az országos politikában ismeretlen Pál Attilával az élen.
Az MKP-soknak már hosszabb ideje feltett szándéka a platformok megszüntetése. Ez lesz tehát a közgyűlés egyik fő témája. Azt még nem tudni Berényi szerint, sikerrel járnak-e, hiszen az MKP-nak csak 50 százaléka van, a másik két platform tagjai közül is meg kell nyerniük valakit.
Ez pedig azért is fontos, mert a jelenlegi megegyezés értelmében az EP-választás listavezetőjét a Híd-platform jelölheti. Ha tehát maradnak a platformok, Berényi József nem lehet listavezető és ezzel esélyes a Brüsszelbe való kijutásra, amennyiben viszont eltörölnék őket, a kérdés nyitottá válik.
Forró Krisztián pártelnök ezzel kapcsolatban homályosan fogalmaz. A Napunk kérdésére, hogy ő támogatja-e a platformok eltörlését, nem adott egyértelmű választ. „A párt hatékony működésének szempontjából szerkezeti változásokra van szükség, ugyanakkor a párt sokszínűséget meg kell őrizni” – közölte. Azt sem erősítette meg, ahogy nem is cáfolta, hogy Berényi lehet a párt EP-listavezetője 2024-ben. „A jelölési folyamat lezárása után értesítjük a közönséget” – üzente Forró a sajtóosztályon keresztül.
Felépítenék Forrót?
A Napunk információ szerint a párton belül az is felmerült, hogy a köztársaságielnök-választást a pártelnök, Forró Krisztián ismertségének és népszerűségének megerősítésére is felhasználhatnák. Forró a Napunk ezzel kapcsolatos kérdésére sem adott egyenes választ. „A jelölésekkel kapcsolatos információkat először a párton belül fogjuk megbeszélni és a döntés után természetesen értesítjük a nyilvánosságot” – közölte.
Habár a pártelnök „felépítése” egy köztársaságielnök-választáson logikusan hangozhat, épp egy magyar példa mutatja, hogy komoly kockázattal is járhat. 2019-ben két magyar jelölt is elindult a köztársaságielnök-választáson. Az MKP jelöltje, Menyhárt József mintegy két hónappal az első forduló előtt visszalépett Robert Mistrík javára, aki egy héttel később visszalépett Zuzana Čaputová javára.
A Híd jelöltjeként elindult Bugár Béla is, aki meg is mérettette magát, és 3,1 százalékot szerzett, ami a hatodik helyre volt elég. Bugár így nem érte el Bárdos Gyula öt évvel korábbi eredményét, és a pár hónappal későbbi EP-választáson pártja mindössze 2,6 százalékot szerzett, így elvesztették képviselői helyüket. (Kiesett az Európai Parlamentből az MKP is, de ők 4,96 százalékot szerezve csak egy hajszállal végeztek a küszöb alatt.)
Az EP-választáson Szlovákiában hagyományosan rendkívül alacsony a részvétel, ami általában kedvez a magyar pártoknak. 2019-ben 22,74 százalékos volt a részvétel, ami azt jelentette, hogy 50 ezer szavazat körüli eredménnyel már megszerezhető volt egy mandátum. 2014-ben ennél is alacsonyabb, 13 százalékos részvétel mellett (ez volt a legalacsonyabb részvétel az egész EU-ban) a Híd és az MKP is egy-egy mandátumhoz jutott, mindössze 32 708, illetve 36 629 szavazatot gyűjtve.
Mi lesz a tisztújításon?
A decemberi Szövetség-közgyűlés tisztújító lesz, vagyis újraválasztják a párt vezetését. A Napunk információi szerint ez most másképp zajlik, mint általában szokott. A Szövetségnél és legerősebb elődpártjánál, az MKP-nál gyakran hangoztatták, hogy „alulról építkező” pártról van szó, és a tisztújítások előtt a járási és kerületi pártszervek is üléseztek, hogy megtegyék javaslataikat. Most viszont ezek az előkészítő ülések nem folynak.
A Napunk információi szerint vélhetően a szeptember 30-i parlamenti választás eredményeit fogják mérvadónak tekinteni a párt tisztújítása során. Az lehet tehát a döntő, ki mennyi preferenciaszavazatot kapott a választóktól. Így a legvalószínűbb, hogy a pártvezetésben az első 15 helyen végzett politikus foglalhat helyet: Forró Krisztián (MKP), Gyimesi György (párton kívül), Orosz Örs (Összefogás), Berényi József (MKP), Cziprusz Zoltán (MKP), Menyhárt József (MKP), Viola Miklós (MKP), Nagy József (Összefogás), Pandy Péter (Híd), Mózes Szabolcs (Összefogás), Pálinkás Évi (Összefogás), Bárdos Gyula (MKP), Furik Csaba (MKP), Agócs Gergely (Összefogás) és Csenger Tibor (MKP). Ez egyben MKP-s túlsúlyt is jelentene.
Nagy kérdés még, mi lesz Gyimesi Györggyel, aki egyelőre nem tagja a pártnak, de Berényi szerint zajlanak vele a megbeszélések, hogy belépjen. „Szeretnénk, ha teljes mértékben integrálódna és tagja lenne a párt vezetésének” – mondta a Napunknak az MKP-platform elnöke. Azt Berényi nem akarta pontosítani, milyen funkciót kaphatna Gyimesi, aki az utóbbi hetekben élesen bírálta a pártot, pénteken például a következő költői kérdést tette fel a Facebook-oldalán: „tisztújító helyett »tisztségmegtartó« kongresszusra készülünk?” Gyimesi kapcsán az is felmerült, hogy a Fico-kormányban kaphatna tisztséget, de erről egyelőre nem derültek ki részletek.
