Napunk

Iskolabezárás nélkül is átszervezhető a szlovákiai magyar iskolahálózat

Legkésőbb a 2026/2027-es tanévig az alsó tagozatos alapiskoláknak el kell dönteniük, hogyan működnek a közoktatási reform bevezetését követően. Fotó - az uzapanyiti alapiskola archívuma
Legkésőbb a 2026/2027-es tanévig az alsó tagozatos alapiskoláknak el kell dönteniük, hogyan működnek a közoktatási reform bevezetését követően. Fotó – az uzapanyiti alapiskola archívuma

A közoktatási reform felgyorsítja a szlovákiai magyar iskolahálózat átszerveződését. A ciklusos rendszer bevezetése 94 magyar tannyelvű alsó tagozatos iskolát érint. A fenntartók egyelőre a pálya széléről szemlélik a tervezett változásokat.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

2026 szeptemberétől a közoktatási reform keretében az alapiskoláink átállnak az úgynevezett ciklusos rendszerre, nem évfolyamok, hanem három ciklus határozza majd meg az alapfokú képzést. Ez az átállás mintegy 500 szlovák és 94 magyar alsó tagozatos iskolát érint, utóbbiak többségében a tanulók létszáma 50 fő alatt van.

Ráadásul az átállás az iskolák többségének a jelenleginél is kevesebb diákot fog jelenteni. Ha kevesebb a diák, kevesebb pénzt kapnak az iskolák az államtól a működésükre, és nagyobb összeget kénytelen az önkormányzat hozzáfizetni az iskola működéséhez, ha meg karja tartani az intézményt. A kisiskolák működéséhez eddig is jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok.

Az elképzelések alapján az alsó tagozaton a jelenlegi négy évfolyam helyett az első ciklus, vagyis az 1-3 évfolyam maradna. Bár az alsó tagozatos iskolák bevállalhatják a második ciklust, vagyis a 4. és 5. évfolyamokat is, ezzel emelkedhet náluk a diákok létszáma, de megugranak a költségeik is, hiszen szakos tanárokról kell gondoskodniuk a második ciklus szaktantárgyainak oktatására. Az alacsony létszámú iskolák számára ez vállalhatatlan anyagi terhet jelent.

Ezek a tények maguk után vonják a szlovákiai magyar iskolahálózat átrendeződését, mely nem kell, hogy feltétlenül a kisiskolák bezárását jelentse, hiszen iskolaközpontokba, iskolai klaszterekbe szerveződhetnek, de egy nagyobb intézmény kihelyezett tagozatává, tagiskolájává is válhatnak. Jelenleg négy variáns körvonalazódik a kisiskolák jövőbeni működése kapcsán, bár a klaszteres együttműködéshez minden bizonnyal törvénymódosításra van szükség.

Az oktatási szakemberek évek óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyar iskolahálózat optimalizációjának kérdését nem lehet halogatni. Fodor Attila és Albert Sándor több fórumot szervezett a magyar iskolák jövője kapcsán, a kisiskolák problémáját sokan érzékelik, de a megoldás felé nincs elmozdulás.

Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet vezetője legutóbb az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) nemzetiségi iskolákról szóló konferenciáján vetette fel a magyar iskolahálózat optimalizációjának lehetőségét mint a minőségi oktatás egyik eszközét. Szerinte a hálózat átalakulásánál az iskolák színvonalának is szerepet kellene játszaniuk.

Fodor Attila rámutatott, hogy az utóbbi harminc évben 145 ezerrel csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók aránya Szlovákiában. Ez pedig a szlovákiai magyar iskolahálózaton úgy tükröződik vissza, hogy az utóbbi húsz év alatt mintegy 60 magyar tannyelvű alapiskola zárt be Szlovákia déli területein. Összességében a magyar iskolák egyötöde szűnt meg.

Az aktuális tanév elején három magyar, egy teljes szervezettségű (Vága) és két alsó tagozatos alapiskolát (Csilizpatas, Zonctorony) zártak be. Tavaly szeptemberig öt magyar tanítási nyelvű alapiskolát soroltak ki az iskolahálózatból. 2019-ben még 249 alapiskolában volt magyar oktatás, most viszont 234 alapiskolában van magyar tannyelvű képzés, de az azokban oktatott 29 588 diák 110 iskolában is elférne Fodor szerint.

Írásunkból kiderül,

  • milyen szervezeti struktúrákban működhetnek a ciklusos rendszer bevezetését követően az alsó tagozatos alapiskolák,
  • egyeztet-e bárki a polgármesterekkel a kisiskolákat érintő változásokról, megszólítottunk néhány fenntartót, mivel számolnak a kisiskolájuk kapcsán,
  • milyen érvek szólnak a nagy és a kisiskolák mellett, milyen elv mentén kellene ragaszkodnunk a kisiskoláinkhoz.

Jelenleg négy lehetséges megoldás körvonalazódik a kisiskolákkal kapcsolatban: vihetik az első ciklust, esetleg az első és második ciklust, egy nagyobb iskola tagiskolájává válhatnak, illetve több iskola, bele értve a kisiskolát is, fenntartója iskolai klaszterbe szerveződhet. Egyelőre azonban sem az iskolák, sem pedig a fenntartók nem látják pontosan, hogy az egyes változatok milyen konkrét technikai feladatokkal, de legfőképp milyen anyagi teherrel járnának.

Munkacsoport alakult a tárcánál

Az iskolai klaszter lényege, hogy az iskolák létrehoznak egy szövetséget, nem veszítik el a jogalanyiságukat, nem is kell felszámolni őket, hanem bizonyos funkciókra, feladatokra szerveződnek, és azok költségeit közösen osztják meg. A gyakorlatban ez azt jelenthetné, hogy például 4-5 iskolának egy könyvelője, bérszámfejtője lehetne, vagy 4-5 iskola a klaszter szintjén szervezhetné a sítanfolyamot és az erdei iskolát, de öt iskola a klaszter szintjére teheti a módszertani csoportok működését vagy a szakos pedagógusok foglalkoztatását is.

Tamás Erzsébet, a Rozsnyói Városi Hivatal oktatási osztályának vezetője tagja annak a minisztériumi munkacsoportnak, amely a kisiskolákkal és a ciklusos rendszerre való átállással foglalkozik. Kidolgozott egy elemzést is a Szlovákiában működő kisiskolákról. Az elemzés célja az volt, hogy javaslatokat tudjanak kínálni az átálláshoz, tekintettel az első és második ciklusra, a kisiskolák pedagógusainak túlóráira, a tanulói létszámra, de gondoltak a tagiskola lehetőségére is, és ismét terítékre került az iskolai klaszter lehetősége.

„Az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról szóló törvénybe bekerült a klaszter fogalma, és úgy beszél róla a törvény, mintha különböző fenntartók összeállhatnának egy ilyen szövetséget létrehozva. A szövetkező feleknek az anyagiakról is meg kell állapodniuk, kiderült viszont, hogy a klaszter működésének nincs támogatottsága anyagi szempontból a vonatkozó törvényekben” – magyarázza Tamás Erzsébet.

Rámutatott, hogy az oktatási minisztériumnak módjában áll a kurrikuláris reform keretében módosítani a vonatkozó törvényeket, hiszen a reformoknak nemcsak a tartalommal, de annak megvalósítási lehetőségeivel, az esetleges pénzátcsoportosításokkal is foglalkozniuk kellene. Lehetőséget adva a pénzek másféle elosztására, hogy a fenntartók élhessenek a klaszter kínálta lehetőségekkel.

A fenntartók az átruházott és az eredeti jogkörökön keresztül kapják meg az államtól az iskoláknak szánt pénzeket. Az átruházott jogkörök esetében a fenntartó jogában áll az adott célra folyósított pénzösszegek bizonyos részét visszatartani. A béreknél ez 10%, a fenntartási költségeknél 20%. Tamás Erzsébet szerint ezeket a pénzeket, illetve egy részüket kellene a lehető leggazdaságosabban és leghatékonyabban felhasználni a klaszteren belül. Ennek köszönhetően gazdaságosabbá válhatna az iskolák működése.

„Ebből finanszírozhatnák az iskolák a közös adminisztratív munkaerőt, a szaktanárt, a különböző szolgáltatásokat. Az eredeti jogkörökön belül – a részadókból – támogathatnák például a közös étkezdét, de akár még az iskolabusz további kiadásait is, mivel erre az állami támogatás egyébként is kevés. Ehhez azonban törvényt/törvényeket kell módosítani, amire a munkacsoport figyelmét is felhívtam” – mondta Tamás Erzsébet.

A rozsnyói szakember a törvényi hézag ellenére az iskolák klaszterbe való társulásában látja a magyar iskolák átszervezésének leghatékonyabb módját. „Minden iskolát nem fogunk megmenteni, a ciklusos rendszerre való átállás miatt – de nemcsak amiatt – még akkor sem, ha az állam adhat plusztámogatást az egyeztetési eljáráson belül. Nagy valószinűséggel még ez is kevés lesz ahhoz, hogy hosszútávon fenntarthassuk például az 5 gyerekes iskoláinkat” – mondta Tamás Erzsébet.

Nincs egyeztetés, előregondolkodás

Információink szerint magyar vonalon nincs szakmai egyeztetés vagy vita a kis létszámú iskolák jövőjét illetően, miközben a bezárás mellett más lehetőségekkel is élhetnének a fenntartók és az iskolák.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fodor Attila

Magyar iskolák

Oktatás

SZMPSZ

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak