Napunk

Kit szólíthat meg az etnikai politika Szlovákiában?

Egy modern, etnikai elven alapuló pártnak az etnicitás bővített formájával kellene dolgoznia, szilárdan ki kellene állnia a kisebbségek jogainak védelme mellett. Meg kellene mutatnia, hogy a nyelvi sokszínűség egy érték. Lucia Molnár Satinská véleménye a Napunk magyar parlamenti képviseletről szóló vitájában.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szerző szlovák nyelvész, a Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Vegyes házasságban él és két magyar gyermek anyja 

Számos ok van arra, miért kellene felhagyni az etnikai politizálással. Azok az identitások, amelyek irányítanak és kölcsönösen összekötnek minket, gyakran egyáltalán nem a nemzetiségünkkel, hanem inkább a szakmánkkal, a hobbijainkkal vagy a kapcsolatainkkal függenek össze. Azonban akkor, ha az etnikai politikát nem akarjuk feladni és elismerjük a hozzáadott értékét egy többnemzetiségű országban, meg kell vizsgálnunk azt, kinek szól az etnikai politika, és milyen szavazói réteg azonosulhat vele.

A végig nem gondolt javaslatok felügyelete

A politika mindegyik típusánál az emberek egy bizonyos csoportjának az érdekeiről van szó, és nyilvánvaló, hogy egy politika sem képes minden ember érdekeit lefedni, még akkor sem, ha néhány párt ezt próbálja elhitetni. Az a politika, amely a nemzeti kisebbségek érdekeit védi, például a jogalkotási eljárások felett is őrködhet. Odafigyelhet arra, hogy a kisebbségeket ne fosszák meg valamitől. Néha tényleg csak arról van szó, hogy a többségi politikusok nem tudatosítják a lakosság egy részének helyzetét és nem gondolják végig a jogalkotásai javaslataikat.

Konkrét példaként felhozhatjuk a 2022 júliusából származó, a gyerek születése utáni adminisztratív eljárások egyszerűsítésére tett kísérletet. A törvényjavaslat négy minisztérium együttműködésével született meg, a kezdeményezője pedig Veronika Remišová, akkori informatizációért, beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős miniszter volt. A javaslat lehetővé tette a szülőknek, hogy már a szülészeten megtegyenek minden szükséges intézkedést, és ne kelljen a különböző hivatalokat látogatniuk, a gyerek születési bizonyítványát pedig postai küldeményként kellett volna megkapniuk.

Arról azonban megfeledkeztek, hogy a magyar kislányok számára még egy nyomtatványt szükséges kitölteni az anyakönyvi hivatalban, ha a szülők azt akarják, hogy a vezetékneve -ová utótag nélkül szerepeljen. Ezt természetesen a szülészeten nem lehetett kérvényezni, a magyar szülőknek így maradt a hivatalok felkeresése. A magyar gyerekekkel nem számoltak az adminisztrációs terhek megszüntetésekor.

Ezt nyugodtan nevezhetnénk nemzetiségi vagy nemi alapú diszkriminációnak is. Ezzel ellentétben azonban valószínűleg csak annyi történt, hogy nem gondolták végig a javaslatot, az előterjesztői ugyanis nem vették számításba, mivel találják szemben magukat egy magyar kislány szülei Szlovákiában. A parlamenti magyar képviselet az ilyen hibák kiküszöbölésére odafigyelhetne.

A számoktól az emberekig

De hogyan jusson be a parlamentbe? Az elmúlt években mindenekelőtt a számokon volt a hangsúly. Logikus, hogy egy megközelítőleg félmilliós kisebbségnek képesnek kellene lennie az öt százalék elérésére. Ha ez nem történik meg, ráfogják az asszimilációra, a lakosság számának csökkenésére – tehát a számokra. Ezek a számok pedig demográfiai szempontból nem alakulnak majd jól a jövőben.

A számoktól azonban el lehetne jutni az emberekig. Kik azok a szlovákiai magyarok? Hogyan tekintenek az identitásukra? Mit jelent számukra a magyar nyelv? Van, akinek banálisnak tűnhetnek ezek a kérdések, de igazából ezektől függ, van-e jövője Szlovákiában az etnikai politikának.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Szlovákiai magyar

Társadalmi vita

Választások 2023

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak