Napunk

Nagy felelősséget kapnak a tanárok az új tantervvel, munkájukat a mesterséges intelligencia is segítheti

A magyar iskolaigazgatók tanácskozásán az egyik központi téma az oktatási rendszer változása volt. Fotó - Napunk
A magyar iskolaigazgatók tanácskozásán az egyik központi téma az oktatási rendszer változása volt. Fotó – Napunk

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Változások és kihívások az iskola mindennapjaiban címmel szervezte meg a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók ötödik Országos Konferenciáját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ). A tanácskozáson a szövetség tevékenységéről, az oktatási minisztériummal kapcsolatos aktualitásokról és az intézményvezetők kompetenciájáról halhattak előadást a résztvevők.

Az egyik központi előadás a kurrikuláris reform köré szerveződött, a pódiumbeszélgetésen öt olyan szakember osztotta meg eddigi tapasztalatai a reformtörekvésekkel kapcsolatban, akik valamennyien más-más szempontból érintettek.

Setényi János a mesterséges intelligencia iskolai szerepéről beszélt, az oktatáskutató szerint számos területen megkönnyítheti a pedagógusok munkáját, diagnosztikai tesztekkel és akár az iskolaérettséget segítő fejlesztésekkel. Becslése szerint mindez két éven belül valóban begyűrűzhet az iskolákba.

Beszámolónkból kiderül, hogy:

  • Tudnak-e élni a pedagógusok a kurrikurális reform nyújtotta szabadsággal, illetve miért tarthatnak a változásoktól,
  • milyen területeken vehet le komoly terhet a pedagógusok válláról a mesterséges intelligencia, illetve hogyan segíthet az óvodások iskolaérettségének a fejlesztésében,
  • hogyan használhatják már most hatékonyan a diákok a mesterséges intelligenciát,
  • hogyan változhat meg a diákok értékelése a mesterséges intelligencia felhasználásával készült dolgozatok tükrében.

A Bethlen-pénz negyedik üteme

Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke a szövetség működésének és tevékenységének ismertetésekor egyebek mellett kitért a szlovákiai magyar iskolahálózat összetételére, mely jelenleg 648 magyar tanintézménnyel működik Szlovákiában, és mintegy 49 ezer gyerek fejlesztéséről, oktatásáról gondoskodnak. A 358 óvodába több mint 10 ezer gyerek jár, a 234 alapiskolában 29 588 diák tanul. Három típusú középiskolába, 20 gimnáziumba, két középiskolába és 36 szakközépiskolában több mint 9 ezer diák jár.

A szövetség számos rendezvény mellett olyan szakmai műhelyeket is szervez, ahol magyar nyelvű munkafüzeteket, módszertani segédeszközöket dolgoznak ki. Készült már matematikára, fizikára, kémiára, szövegértésre, legutóbb pedig 21 kánont tartalmazó zenei kiadvány jelent meg. A szlovák tankönyvek és munkafüzetek felkerültek a minisztérium tankönyvlistájára. A Comenius Pedagógiai Intézet óvodai módszertani segédkönyvet dolgozott ki.

Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke a búcsi konferencián. Fotó – Napunk

Fekete Irén elmondta, hogy a szeptember 7-től folyósított, diákonként 240 eurót jelentő Bethlen Gábor Alap Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatásokat már a negyedik körben utalták a szülőknek. A kifizetés még tart.

Agócs Ildikó, az oktatási tárca nemzetiségi és inkluzív oktatásért felelős főosztályának vezetője szakmai aktualitásokról, pályázatokkal kapcsolatos információkról számolt be az iskolaigazgatóknak.

Szükség van-e a kurrikuláris reformra?

A Fodor Attila vezette pódiumbeszélgetésen először arról beszélgettek a szakemberek, hogy valóban szükség van-e a reformtörekvésekre, és igénylik-e a változást a gyakorló pedagógusok. Urbán Péter, az oktatási minisztérium mentorközpontokért felelős munkatársa szerint azért van szükség változásra, mert nem definíciókat kell tanítani a gyerekeknek, hanem gyakorlati tudást. „Nem arra van szükség, hogy a gyerek tudja a fotoszintézis definícióját, hanem hogy értse a biológiai folyamatot és tudja alkalmazni” – mondta Urbán.

Tamás Erzsébet, a rozsnyói városi hivatal oktatási osztályának vezetője komoly gondnak tartja, hogy a gyerekek nem tudják összefoglalni saját szavaikkal a gondolataikat. Sőt, ha a fotoszintézisről tanulnak biológián és kémián, nem tudják összekapcsolni a két tantárgyon szerzett tudásukat. „Ezért a tantárgyak blokkosítása már 2008-ban az álmom volt” – érvelt Tamás Erzsébet.

Berta Tünde, a komáromi Regionális Pedagógustámogató Központ igazgatója gyermekei példáján ő is a definíciómagolás, illetve az összefüggéseiben tudást kínáló oktatásról beszélt, továbbá arról, hogy tudatosítani kell, a gyerekek is változtak. Hangsúlyozta, a mentorok egyéves tapasztalata is az, hogy az oktatási reformtól függetlenül sokan érzik, változásra van szükség, számos pedagógus már él az újdonságokkal, de tapintható a kettősség, a reform szó megijeszti őket. „Tartanak attól, hogy ez a próbálkozás is kudarcba fullad. Nem a reformot kell képviselnünk, hanem azt a változást, amit ez jelent. Sokan igénylik a jó példákat, a tapasztalatot és a segítséget” – mondta Berta Tünde.

Tamás Erzsébet szerint egyértelműen igény van az oktatási rendszer átalakítására, ezt támasztják alá

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar iskolák

Oktatás

SZMPSZ

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak