„Elmegy már a mi ezredünk Prágába.” Magyar bakák szeme láttára kiáltották ki a csehszlovák függetlenséget
A magyar kollektív emlékezetből gyakorlatilag teljesen kikopott, hogy amikor 1918. október 28-án Prágában kikiáltották az első Csehszlovák Köztársaságot, a száztornyú városban a császári és királyi haderő magyar nemzetiségű katonái is állomásoztak. A szolnoki 68. jászkun gyalogezred bakái nem akadályozták tevőlegesen az új állam létrejöttét, a fordulat eseményei során viszont részt vettek a rendfenntartásban.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Cikkünkből kiderül:
- mit kerestek magyar katonák Prágában az első világháború végnapjaiban,
- lett-e volna esélyük megakadályozni a csehszlovák állam kikiáltását,
- mit gondoltak a zömében alföldi születésű bakák a prágai lányokról,
- melyik háborúkban vettek részt a császári és királyi 68. gyalogezred katonái.
„Amikor öt évvel ezelőtt Prágában, a cseheknek soktornyu, »aranyos« fővárosában a Rasin vezetése alatt álló nemzeti tanács kikiáltotta a cseh-szlovák köztársaságot a szolnoki hatvannyolcadik gyalogezred, a monarchiának egyik legvitézebb ezrede, teljes hadi fölszerelésének birtokában még itt volt a városban” – olvashatjuk a magyar fülnek némileg meglepő szavakat a Prágai Magyar Hírlapnak a csehszlovák állam megszületésének ötéves évfordulójára megjelentetett vezércikkében.
A Flachbarth Ernő által jegyzett írás szerint az 1918. október 28-i prágai – végül a függetlenséghez vezető – események kimenetele a nap folyamán egyáltalán nem volt biztos, és attól lehetett tartani, hogy a város katonai vezetése ellenintézkedésekbe kezd. „Ha ez bekövetkezik, úgy elsősorban a magyar bakák kerültek volna számításba, mert hiszen őket Prágába »a rend föntartása végett« kommandérozták.”
Állítólag a prágai események szervezői is úgy látták, hogy míg fegyver van a magyarok kezében, a forradalom sikere is kétséges, ezért elhatározták, hogy szép szóval szerelik le a hatvannyolcasokat.
Magyar géppuskák Prágában
Az Osztrák–Magyar Monarchia küszöbön álló felbomlásának, illetve Csehszlovákia közelgő létrejöttének egyik utolsó előzménye ifj. Andrássy Gyula gróf, a Monarchia utolsó közös külügyminiszterének október 27-én Wilson amerikai elnökhöz intézett jegyzéke lett, melyben a Monarchia részéről elfogadta az amerikai elnök híres, 14 pontból álló béketervezetét. Utóbbi magában foglalta a nemzeti önrendelkezés jogát Ausztria–Magyarország népei részére.
Az Andrássy-jegyzék híre másnap délelőtt ért el a cseh fővárosba: többezres demonstráció vette kezdetét, mely végül a Vencel téren csúcsosodott ki a független Csehszlovákia kikiáltásában, majd még ugyanazon a napon a Csehszlovák Nemzeti Tanács is kiadta első, a köztársaság megalakulásáról szóló törvényét.
Prága utcáin késő estig örömünneplés zajlott, emellett az állami intézményekről leszedték a különböző birodalmi címereket, valamint a birodalmi sast – ezeket állítólag a Moldvába dobálták –, de megkezdődött a német nyelvű cégérek eltávolítása, lefestése is.
A cseh köztudatban mindmáig él a kép, hogy 28-án a prágai helyőrség magyar katonái reggel óta járőröztek a Vencel téren, és géppuskáikkal figyelték a nyüzsgést, illetve a magukat felfegyverző különböző csoportokat.
