Egy politikai közösség előkarácsonyi ajándéka: megnyitotta kapuit a Fidesz elitképzője Dunaszerdahelyen
- Dunaszerdahely és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
Kevés hely van a világon, ami közép-európaibb Dunaszerdahelynél – ebben a kisvárosban valahogy tényleg összeér a Kelet és a Nyugat, s természetesen egymásba simulnak az egyébként ellentétesnek tűnő dolgok is.
A régi vasútállomás előtt egymás után suhannak el a legújabb szériás BMW-k, színesen nyújtóznak az égbe a panelházak, a város szélén pedig, nem messze a fogyasztás modern kori szentélyeitől, az áruházaktól konzervatív tudásközpont nyílik.
Egy esőbe hajló októberi szerda estén ugyanis megnyitotta kapuit a Mathias Corvinus Collegium dunaszerdahelyi tagozata a Keleti lakótelep tömbházainak árnyékában. A tervek szerint itt képzik majd a régió legtehetségesebb fiataljait, akik – ha úgy hozza a sors – a szlovákiai magyarság kiválóságai és vezetői lesznek.
Utánpótlásképzés
„Végre valami jó dolog jön Dunaszerdahelyre” – jegyzi meg mellettem egy idősebb úr, félig-meddig nekem címezve a mondandóját. Az MCC Malom utcai épületének nagyterme lassacskán megtelik, Pomichal Krisztián igazgató szinte mindenkit személyesen üdvözöl a parkolóban.
A vendégek jó része ismert arc, egy politikai közösség ismert arcai. Megérkezik Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, de itt van Mózes Szabolcs, a párt alelnöke, Orosz Örs, az Összefogás-platform elnöke, és Őry Péter, az MKP egykori OT-elnöke is. A hátsó sorokban feltűnik Gubík László, az Esterházy Akadémia vezetője is, kicsit távolabb Csáky Pál beszélget, majd érkeznek a város vezetői is, Hájos Zoltánnal az élen.
A teremben mindenki meg van róla győződve, hogy az MCC dunaszerdahelyi megjelenése óriási jelentőségű és nagyon jó dolog. És igazuk is van – ennek a politikai közösségnek az MCC ideérkezése egy előkarácsonyi ajándék.
Mi az MCC?
Májusban derült ki, hogy Erdély és Kárpátalja után Szlovákiába érkezik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű, Fidesz-közeli tehetséggondozó intézmény. Az MCC Dunaszerdahelyen telepszik le, és a szintén Fidesz-közeli Ma7 portál és hetilap korábbi politikai rovatvezetője, Pomichal Krisztián fogja vezetni.
A dunaszerdahelyi MCC alapiskolás és középiskolás diákoknak kínál képzéseket. Az ötödikes alapiskolásoknak szóló Fiatal Tehetség Program (FIT) keretében 25, a Középiskolás Program (KP) keretében 100 jelentkezőt vártak a szervezők. A központ szeretne megjelenni több más szlovákiai városban is előadásokkal és oktatási programokkal, Pozsonytól Királyhelmecig.
Az MCC nem titkoltan a Fideszhez közeli intézmény, hiszen fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója (a hivatalos megnevezés szerint „politikai igazgatója”).
Emellett pedig az utóbbi három évben az Orbán-kormány több száz millió euróval tőkésítette fel az intézményt olyan módon, hogy állami tulajdonú részvényeket (Mol, Richter) és ingatlanokat adományozott neki. A kormány ezenkívül közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá tette meg az MCC alapítványát, így alkotmányos védelmet biztosított ennek a vagyonnak.
Pomichal Krisztián visszafogott köszöntőt mond, de az egykori Ma7-es újságírón látszik, hogy rendkívül élvezi az új, intézményalapítói szerepét. Nemzetstratégiai jelentőségűnek nevezi az MCC szlovákiai megjelenését, és ideológiáktól mentes, de értékalapú képzést ígér, hogy a kiválóságra törekvő, tehetséges fiatalok a nemzet hasznára legyenek.
Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester ennél jóval konkrétabb volt: ő már arról beszélt, hogy az MCC falai között a jövő szlovákiai magyar közösségi, sőt, politikai vezetőit képezhetik majd. Ezzel lehántotta a cukorkapapírt az MCC ideérkezésének lényegéről: a tehetséggondozó azért van itt, hogy a tehetséges fiatalokat minőségi képzésben részesítve megteremtse és megerősítse azt a konzervatív-nemzeti politikai hátországot, melyre szüksége van a helyi politikának, elsősorban a Szövetségnek.
Vonzó ajánlat
Könnyű lenne erre az egészre ráfogni, hogy káderképzés – de egyrészt a káderképzés csúnya szó, másrészt ennél jóval többről van szó. Az MCC ugyanis ennél többnek akar látszani, és több is akar lenni: egy új konzervatív valóság megteremtésének egyik eszköze.
Egy olyan intézmény, mely akkor kapott rengeteg pénzt és politikai támogatást, mikor a Fidesz belátta: ha a hatalom és a társadalmi monopólium mellett nagyobb, közép-európai ambíciói is vannak, akkor le kell ráznia magáról a kontraszelekció korlátait. Az új valóságot pedig nem csak a politikai indoktrinációra, hanem a minőségi tudásra kell építenie, és ehhez a jövő tehetségeire kell alapoznia.
Ezt a célt pedig nem lehet egy provinciális tákolmánnyal elérni: egy jó nevű intézményt kell felfuttatni, brandet kell építeni, és elérni, hogy mindenhol jelen legyen. Magyarország legnagyobb városaiban, Erdélyben, Kárpátalján, Szlovákiában, de Bécsben, Brüsszelben és Londonban is. Rengeteg pénzt kell erre áldozni, hatékonyan kell elkölteni, és nemzetközi súlyt kell neki szerezni. S ha ez az intézmény végül tényezővé válik, már nagyon nehéz lesz konkurálni vele.
Tudásközpont és tehetséggondozás – két szó, amely az értelmiségnek és a tehetséges fiataloknak rendkívül vonzó. Még azoknak is, akik nem feltétlenül értenek egyet Orbán Viktor új konzervatív valóságával.
Bence Szechenyi, Széchenyi István amerikai leszármazottja a The Guardianben írt arról, hogy részt vett az MCC Budapest Fellowship Programjában, és az intézmény ajánlata annyira erős, hogy nehéz visszautasítani. Lakhatás, külföldi utak, networking, nemzetközi kapcsolatok, publikálási lehetőségek – ez mind rendelkezésre áll ebben a pénzzel bőségesen ellátott intézményben.
S ez nem csak egyetemi, tudományos, kutatói szinten van így: erdélyiekkel beszélgetve rengeteg helyről hallani, hogy az MCC nagyon agilisen, nagyon vonzó ajánlattal keresi az ottani középiskolásokat, sikerreceptet kínálva nekik. Ez kibővül azzal, hogy az MCC képzésének elvégzése akár 70 pontot is jelenthet egy magyarországi egyetemi felvételin.
A Partizán ezzel kapcsolatban azt írja: a középiskolásoknak szóló program pozitív megerősítésre alapoz, az online kurzusok általános plusztudást adnak át fontos területeken a diákoknak. A klubdélutánok és a „KP szombatok” azonban már közéletileg átszínezettebbek, a résztvevők pedig itt már találkoznak egyoldalú témabemutatásokkal is.
Konzervatív vs. újkonzervatív
De térjünk vissza Dunaszerdahelyre, a Malom utcába – az MCC diákjainak zenés előadása után (elhangzott a Nélküled is) panelbeszélgetéssel folytatódott az este. Méghozzá egy kifejezetten izgalmas beszélgetéssel.
Ján Figeľ, a szlovákiai kereszténydemokrácia doyenje volt a beszélgetés „sztárvendége” – keserédes és kicsit nosztalgikus pillanat volt, mikor megérkezett, és Csáky Pál sietett a fogadására. A lassan két évtizeddel ezelőtti politikai erős emberek szívélyes találkozása visszaidézte a Robert Fico előtti pillanatokat – azokat, mikor a politikában még volt némi tekintély, tartás és kultúra is. Ja, és amikor a szlovákiai magyar politika még tényező volt ebben az országban. De lehet, hogy mindezt valóban csak a nosztalgia szépíti meg.
Figeľ tehát igazi, oldschool konzervatív nagyágyúként, egykori európai biztosként ült fel a pódiumra, beszélgetőtársa Gallai Sándor, a Corvinus egyetem docense, az MCC Társadalom- és Történettudományi Iskola vezetője, valamint – sajátos, amerikai konzervatív színfoltként – Rod Dreher író volt. A beszélgetés angolul zajlott, Pomichal Krisztián vezette.
A beszélgetés korlátai adottak voltak, a konzervatív spektrum különböző oldalainak szereplői beszélgettek a közép-európaiságról. Helyenként hiányzott ugyan a kontra, az ellenvélemény, a más perspektíva. De ezen túl is érdekes volt megfigyelni, hogyan ütközik, vagy simul egymásba Ján Figeľ Európa-párti, régi vágású kereszténydemokrata álláspontja, Gallai mérsékelt, akadémiai megközelítése, és Dreher amerikai alapokra épülő, „posztliberális”, vagy inkább „neonacionalista” szemlélete.
Nem meglepetés – az álláspontok inkább simultak, mint ütköztek. Ám a beszélgetésen érezhető volt, hogy míg Figeľ ragaszkodik a schumani és adenaueri Európa-ideához, addig beszélgetőtársaihoz inkább az orbáni, konfrontatív euroszkepticizmus áll közelebb – s mintha valahol itt húzódna a vonal a konzervatív és újkonzervatív világkép között.
Versenyhelyzet
Hazafelé menet, míg a taxira várva a szemben lévő, régi, pléhből készült buszmegálló sötétbe vesző sziluettjét bámultam – mennyire közép-európai ez, te jó ég! – , azon gondolkodtam, vajon hogyan áll majd össze a teljes, újkonzervatív világkép, melynek megalapozásában, érvrendszerének elmélyítésében olyan intézmények segédkeznek, mint az MCC.
Az ugyanis egyértelmű, hogy ha ez az újkonzervativizmus hosszú távon életképes akar maradni, nem épülhet az állandó ellenségkép-keresésre, meg kell szabadulnia a populista jegyektől és a provincializmustól. Ha az MCC nemcsak látszat, hanem komolyan gondolt projekt, akkor a fő célja a tudásalapú újkonzervatív vitaképesség megteremtése – azzal együtt, hogy elfogadja, társadalmi vitára szükség van, nemcsak nemzetközi szinten, hanem itthon is.
Ehhez azonban el kéne felejtenie az indulatos váteszokat, a gunyoros és felületes megmondóembereket, és komolyan kell vennie ideológiai ellenfeleit kívül és belül. Nem bezárkóznia kell, hanem nyitnia. Ez pedig ellentmond a jelenkor politikai szekértábor-logikájának és az új politikai kommunikáció módszereinek is. Annak a hatalomtechnológiának, amelynek a sikereit köszönheti.
Ezt az akadályt pedig egyelőre még nem sikerült meghaladni. Sok az intő jel: például az, amit Bence Szechenyi ír véleménycikkében – hogy nem képzés, hanem indoktrináció folyik az MCC kapui mögött. Vagy az, hogy az MCC Alapítvány leányvállalata bevásárolta magát a legnagyobb magyar könyvkereskedelmi cégbe és kiadóba, a Libribe – és az LMBT-tematikával foglalkozó könyvek gyorsan kaptak is fóliát.
A szlovákiai magyar politikai közegben azonban ennek meghaladása különösen fontos lenne – és nemcsak a parlamenti képviselet szempontjából, hanem egy új etnikai politizálás alapjainak lerakása, és a hosszú távú stratégiák kialakítása szempontjából is.
Ha az MCC valóban vezetőképző és valóban az a küldetése, amit Hájos Zoltán pedzegetett beszédében, akkor egy hasznos folyamat első lépése – feltéve, ha mellette elindulnak és megerősödnek más, nem újkonzervatív tehetségkutató, -fejlesztő és vezetőképző műhelyek is. Nyílhatnak a pénztárcák, hasznosulhat a szlovákiai magyar tudásbázis.
Azonban ha mégis csak a tehetségbázis leuralása és bekebelezése a cél, vagy az, hogy legyen, aki fűt és világít Orbán Viktor nyugdíjba vonulása után is, akkor az MCC ennek álcája – egy minden mást kizáró politikai ideológia médiuma. Egy olyan ideológiáé, amely önmagával azonosít egy teljes, sokszínű közösséget.
Bárhogy is legyen, azt nem lehet eltagadni az MCC-től, hogy az első lépést megtette. Lehet utánacsinálni – még ha nagy is a versenyelőnye.
Pomichal Krisztián: az MCC nem janicsárképző
Az MCC felvidéki ügyekért felelős igazgatója korábban a magyar kormány által finanszírozott Ma7 politikai újságírója és kommentátora volt. Az általa igazgatott intézmény céljairól kérdeztük, valamint arról, hogy mit gondol a politikai indoktrináció kérdéséről az MCC kapcsán. Pomichal Krisztián azt mondja, a kollégium ideológiamentes, de nem értéksemleges – bár írásban megküldött válaszaiban nem fejtette ki, mit is jelent ez pontosan. Az igazgató válaszait változtatás nélkül közöljük.
Mi ön szerint az MCC legfontosabb küldetése?
A Mathias Corvinus Collegium a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményeként 1996 óta végzi tevékenységét, és az általános iskola felső tagozatától a felnőtt korig működtet közcélú, ingyenes tehetséggondozási programokat. Egyedülálló programjának lényege, hogy a hagyományos közoktatást, egyetemi oktatást kiegészítő, magas szintű képzést nyújt nem csupán egy területet érintően, hanem interdiszciplináris jelleggel.
Térítésmentesen, szociokulturális háttér nélkül kínáljuk a legkiválóbb lehetőségeket. A dunaszerdahelyi MCC legfontosabb feladata, hogy megtalálja a legtehetségesebb felvidéki magyar fiatalokat, legyenek azok általános vagy középiskolások. Küldetésünknek érezzük, hogy ezeket a diákokat hozzásegítsük a bennük rejlő potenciál kiaknázásához, s hogy támogatásunkkal tehetséges, széles látókörű, nyelveket beszélő, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, patrióta fiatalok vegyék ki a részüket közös ügyeink intézéséből.
Nem érez ellentmondást aközött, amit ön mondott a beszédében, és amit Hájos Zoltán mondott? Nevezetesen abban, hogy ön ideológiáktól mentes, de értékelvű tehetséggondozást szorgalmaz, Hájos Zoltán pedig a jövő közösségvezetőit látja az MCC diákjaiban, és egyfajta politikai utánpótlásképzésben reménykedik.
Az MCC az ország iránt elkötelezett, a helyi közösségekért tenni akaró, honfitársaikért és a környezetükért felelősséget érző fiatalokat támogatja abban, hogy a bennük rejlő tehetséget – társadalmi és kulturális helyzetüktől függetlenül – kibontakoztathassák és azt saját maguk, hosszú távon pedig a magyarság javára kamatoztathassák. A Mathias Corvinus Collegium ideológiailag független, de nem értéksemleges intézmény.
Különösen fontosnak tartjuk a közösséget, mint értéket, ezt is bizonyítja, hogy a napokban alakult meg az MCC-ben a Magyar Összetartozás Intézete. Közösségünk létérdeke a közügyekben aktív magyar fiatalság. A közösség alatt ugyanakkor nemcsak politikai közösséget értünk. Az MCC élvonalbeli lehetőséget kínál gazdasági, kulturális és tudományos területek iránt érdeklődő fiatalok számára is. Az MCC küldetése lehetőséget biztosítani az adott területen legkiválóbb képességekkel rendelkező tehetséges fiatalok számára.
Érvényes-e az MCC dunaszerdahelyi képzéseire is az, hogy akár 70 többletpontot is érhet a magyarországi egyetemi felvételiken?
A Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programja (KP) az országban egyedülálló módon ingyenes társadalomtudományi képzést kínál olyan motivált középiskolás fiatalok számára, akik az átlagnál olvasottabbak, tájékozottabbak szeretnének lenni és érdeklődnek a XX. és a XXI. század legfontosabb társadalmi, gazdasági, valamint politikai eseményei iránt. A program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és kezdő támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. A 2002 óta működő programban jelenleg 24 helyszínen 4500 középiskolás diák tanul, akik szombati intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt.
A KP-s diákok egy sikeres félév teljesítése érdekében szemeszterenként legalább 30-40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül. A következő években a magyarországi felsőoktatási intézmények egy része a Középiskolás Programot sikeresen teljesítők bizonyítványát intézményi pontként számítja majd be. Az egyetemek erről saját hatáskörben döntenek, mit ahogy elbírálhatják a nyelvtudást, a tanulmányi versenyeken elért helyezéseket, a kimagasló sporteredményeket, illetve a művészeti teljesítményeket. Meglátásunk szerint az egyetemi autonómia súlyosan sérülne, ha ezek az intézmények korlátozva lennének ezen jogukban.
Ezzel kapcsolatban többen megfogalmazták azt is, hogy az MCC amellett, hogy színvonalas képzést nyújt, egyben egyfajta politikai indoktrináció is – ami az egyetemi felvételi előny fényében felvet bizonyos kétségeket. Ezt hogy látod?
Általános iskolás és középiskolás diákokról beszélünk, így szerintem nincs helye és tere a „politikai indoktrinációnak”. Ezt támasztja alá az eddig megvalósult, középiskolásoknak szánt programjaink, előadásaink, workshopjaink témái, amelyek közül említenék néhányat a teljesség igénye nélkül: internetbiztonság, a közösségi média használatának jogi aspektusai, drámapedagógiai foglalkozás, természet- és környezetvédelem, a DNS világa, önkéntes munka, színházi est Komáromban. Még a legkormánykritikusabb magyarországi médiumok is tagadhatatlan tényként kezelik, hogy az MCC képzései politikai ideológia mentesek.
A Telex internetes portál a napokban megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy „[a Mathias Corvinus Collegiumot] a magyar kormánykritikus nyilvánosságban gyakran a Fidesz janicsárképzőjének nevezik. Ez azonban erős leegyszerűsítésnek tűnik, mutattuk be a Telexen az MCC működéséről szóló cikksorozatban, az intézmény képzésein ugyanis egyelőre nincs nyoma direkt politikai agymosásnak, a magyar kultúra egészével azonban valóban komoly tervei vannak a kollégiumnak.”
Kik lesznek az MCC dunaszerdahelyi oktatói?
A Mathias Corvinus Collegium a képzési rendszere kapcsán elsődleges szempontnak tartja, hogy az intézményél tanuló mintegy 7300 diák a szakterületén a legkiválóbb hazai és külföldi oktatóktól tanulhasson. Az MCC dunaszerdahelyi központjának oktatói ugyanazok a kiváló, szakmájuk élvonalába tartozó szakemberek, mint akik a többi között a budapesti, csíkszeredai, beregszászi, békéscsabai, veszprémi vagy győri MCC-s diákság számára is rendelkezésre állnak.
