Napunk

Melyik iskolába és ki mellé üljenek a roma diákok? Átrajzolt körzetek – az iskolai szegregáció nyomában

Fotó - az ipolyviski alapiskola archívuma
Fotó – az ipolyviski alapiskola archívuma

A Bél Mátyás Intézet felmérte az ipolysági mikrorégióban, hogyan áramlanak a diákok a falvak és az iskolák között. Az adatgyűjtés eredményeként több ajánlást is megfogalmaztak az iskolai szegregáció megakadályozására.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A roma gyerekek szegregációja miatt Szlovákia már jó ideje az uniós szervek látóterébe került. Idén áprilisban az Európai Bizottság (EB) beperelte Szlovákiát, mert nem kezeli megfelelően a roma gyerekek iskolai szegregációját. Az EB elismeri ugyan, hogy számos jogszabályt módosított az ország, de az intézkedést nem tartja elégségesnek.

Először 2015-ben indult kötelezettségszegési eljárás Szlovákiával szemben, mert a roma gyerekek egy részét indokolatlanul speciális alapiskolákba sorolták be, de a klasszikus iskolákban tanuló roma gyerekek is elkülönített osztályokban vagy iskolákban tanulnak. 2019-ben figyelmeztette az EB Szlovákiát, ha nem lép, az Európai Unió Bíróságához fordul.

Ráadásul az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérése szerint Szlovákiában a 6 és 15 év közötti roma diákok 65%-a olyan iskolába jár, ahol az összes tanuló vagy a többség roma, ez egyébként 5 százalékpontos növekedést jelent a 2016-os adatokhoz képest.

A Legfelsőbb Bíróság idén két esetben mondta ki, hogy a roma gyerekek oktatása kizárólag romák által látogatott iskolában törvénysértő és szegregációnak minősül. A bíróság most először az állam, az oktatási tárca felelősségét is megállapította. Ólubló Podsadek városrészében a romatelep mellett felhúzott konténeriskola és a nagyrőcei járásbeli Murányhosszúrét (Muránska Dlhá Lúka) iskolája érintett. A bíróság kimondta azt is, hogy az államnak hatékony intézkedésekkel meg kell akadályoznia a szegregációt.

Bár a déli országrész magyar iskoláit illetően ilyen döntés még nem született, de a magyarlakta területeken is működnek ilyen iskolák, például a rimaszombati Dúsa utcai magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos alapiskolát csak a helyi lakótelep magyar ajkú roma gyerekei látogatják.

Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) nemzetiségi iskolák számára szervezett konferenciáján Radka Kováčová, a kisebbségi kormánybiztos hivatalának, valamint a Bél Mátyás Intézet munkatársa és Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet vezetője egy olyan elemzés eredményeiről számolt be, mely az alsó tagozatos és az összevont osztályos kisiskolák helyzetét vizsgálta a nemzetiségi oktatás szempontjából az ipolysági mikrorégióban.

Az elemzésből kiderül:

  • hogyan tagozódnak be a régió iskoláiba a magyar és szlovák ajkú roma gyerekek;
  • hogyan működnek a régió magyar tannyelvű alapiskolái;
  • milyen szerepe lehet az iskolakörzetek kialakításának az iskolai szegregáció megakadályozásában, illetve milyen egyéb intézkedéseket javasolnak a régióban tapasztalt eredmények alapján;
  • készül-e hasonló elemzés más déli területeken is.

Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) nemzetiségi iskolák számára szervezett konferenciáján több előadó, köztük Radka Kováčová is arra figyelmeztetett, hogy a kisiskolákkal kapcsolatban hiányoznak a legalapvetőbb információk és a stratégiai gondolkodás, miközben az iskolahálózat jelentős részét képezik az alsó tagozatos, összevont osztályokkal működő iskolák – mindez kiemelten érvényes ez a nemzetiségi oktatásra. Ezért lenne fontos, hogy az oktatási minisztérium meghatározza a vízióját a kisiskolákkal kapcsolatban, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken is.

Az adatgyűjtés az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának a felkérésére készült, részben a 2021-es kormányprogram egyik pontját teljesítették, ebbe bekerült egy olyan elemzés kidolgozása, mely megvizsgálja az összevont osztályokkal működő kisiskolák helyzetét, melyek hozzájárulnak a kisebbségek identitásának a megőrzéséhez, de más, a kisiskolák fennmaradásának a stratégiáját is vizsgálta a tárca.

Illusztrációs felvétel. Fotó -TASR

Hogyan készült a felmérés?

Radka Kováčová elmondta, azért esett a választásuk az ipolysági mikrorégióra, mert szlovák és magyar tannyelvű, teljes szervezettségű és alsó tagozatos, összevont osztályokkal működő, illetve egyházi fenntartású iskolák is működnek a régióban, melyeket magyar, szlovák és roma nemzetiségű gyerekek látogatnak. A felmérést április 17. és 23. között, irányított beszélgetések formájában végezték, 20 településre és 11 oktatási intézménybe látogattak el, a fenntartók mellett a tanintézmények pedagógusaival beszéltek.

A kérdőívek összeállításakor az egyes iskolák tanulóinak a számára, a tanulók áramlására, a falvak és az iskolák közötti útvonalakra összpontosítottak, és az útvonalak kialakulásának okaira. „Olyan elemzést akartunk készíteni, mely pontosan felméri, hogyan mozognak a gyerekek egy mikrorégión belül, mert a tárcának vannak iskolaszintű és makroadatai, de a statisztikákból nem lehet megérteni a mozgásokat” – magyarázta a terepmunkás módszertan kiválasztásának okait Ravasz Ábel.

A legutóbbi népszámlálási adatok alapján ebben a régióban 17 208 lakos él, 40 százalékuk Ipolyságon. A nemzetiségi mutatókat nézve a lakosság 50 százaléka magyar, 8 százaléka pedig roma, magyarul és roma nyelven beszélő romungrók és oláh cigányok, jobbára Alsószemeréden, Ipolyszakálloson, Százdon, Ipolyvisken és Lontón élnek. A roma közösség többsége magyar ajkú, ők Ipolyságon laknak. Az oláh cigányok nagy része alsószemerédi, a többiek az ország északi részéből települtek át a régióba. Az önkormányzatok adatai alapján 2885 gyerek él a vizsgált területen, közülük 2194 (76 százalék) iskolaköteles.

Illusztrációs felvétel. Foto N – Tomáš Hrivňák

Hogyan osztódnak el a diákok?

A mikrorégióban 19 óvoda, három teljes szervezettségű és két alsó tagozatos szlovák, valamint három-három teljes szervezettségű és alsó tagozatos magyar tannyelvű alapiskola működik, ezeket az iskolaköteles gyerekek 60 százaléka látogatja. Attraktívak még a régión kívüli Gyűgy, Palást és Szalka települések iskolái, néhányan Lévára, illetve magyarországi iskolába is járnak.

A roma gyerekeknek nincs saját iskolájuk, de vannak szegregált osztályok és olyan gyűjtőiskolák, amelyeket nagy számú roma gyerek látogat, például Ipolyságon és Deménden. Szántón a környező települések körzeti iskolája működik, Ipolyszakálloson gyűjtőiskola a szlovák ajkú roma gyerekeknek. Alsószemeréden és Szalatnyán összevont osztályokban tanulnak a roma alsó tagozatosok, az ipolyviski iskola két összevont osztályát magyar és szlovák ajkú gyerekek is látogatják.

Fotó – az ipolyviski alapiskola archívuma

Iskolai körzetek hálójában

A régió települései élnek az iskolai körzetek kialakításának lehetőségével, de

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar iskolák

Oktatás

Ravasz Ábel

Romák

Szegregáció

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak