Napunk

Hogyan lehet megmenteni a magyar iskolahálózatot? Optimalizációval, színvonalas iskolákkal – véli Fodor Attila oktatási szakértő

Fodor Attila. Fotó - FA Fb-oldala
Fodor Attila. Fotó – FA Fb-oldala

„A magyar iskolák 87 százaléka az átlagos normatíva alatt mozog, a magyar alapiskolák mindössze 12 százalékában éri el a diákok száma a 250 főt” – mondja Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) nemzetiségi iskolák számára szervezett konferenciáján Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a magyar tannyelvű iskolák optimalizálásáról, mint a minőségi oktatás eszközéről adott elő. Fodor elmondta, hogy ebben az érzékeny témában évek óta monológokat lehet hallani, de párbeszédre nem kerül sor.

Közben, ha megnézzük a számokat, akkor az utóbbi harminc évben 145 ezerrel csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma Szlovákiában. Ez azt jelenti, hogy harminc év alatt annyi magyarral lett kevesebb, mintha Nyitra és Besztercebánya teljes lakossága tűnt volna el, miközben Szlovákia lakossága ebben az időszakban 3,3 százalékkal növekedett.

Mit mutatnak a számok?

Érdekesség, hogy az arányokat tekintve a magyar iskolát látogató diákok száma soha nem tükrözte az országban élő magyarok arányát. Eddig átlagosan 6 százalék körül mozgott a magyar iskolát látogató diákok aránya, miközben a magyarok aránya 10,7%, 9,7%, 8,5% volt, a legutóbb népszámlálási adatok alapján pedig 7,8 százaléknyi magyar él Szlovákiában. A korábbi 6 helyett, jelenleg 5,5 százalék körül mozog a magyar diákok száma. Ez mintegy 50 ezer magyar tannyelvű oktatási intézményt látogató diákot jelent.

A magyar iskolák többsége „kisiskolának” számít, átlag 125-ös létszámmal úgy, hogy a 2004-ben bevezetett normatív finanszírozási rendszert 250 fős iskolákra állították be. Vagyis a magyar iskolákat átlagosan fele annyi diák látogatja, mint amennyivel a normatív rendszer számol.

„A magyar iskolák 87 százaléka az átlagos normatíva alatt mozog, a magyar alapiskolák mindössze 12 százalékában éri el a diákok száma a 250 főt” – mutatott rá Fodor Attila, aki arra is figyelmeztetett, hogy a normatív rendszer valószínűleg már a szlovák tannyelvű alapiskolák számára sem kedvező, mert a szlovák iskolák 64 százalékában is 250 fő alatt van a diákok létszáma.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az iskolák, ahol 250 főnél kevesebb a diák, az állam által meghatározott normatívából nem tudnak működni, többségük az úgynevezett egyeztető eljárás keretében igényel pluszpénzt a működésére, az alkalmazottak bérére, a számlákra.

A magyar iskoláknál tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 94 olyan iskolánk van, ahol ötvennél kevesebb diák tanul. Ráadásul nem egy olyan iskolánk is van, ahol négy évfolyamot összesen 8, 9, 12 diák látogat és 2-3 pedagógussal működik a tanintézmény. Ezek az iskolák csak úgy képesek működni, hogy a helyi önkormányzat, a fenntartó gyakorlatilag a teljes működési költséget állja.

Mi szól a nagyobb iskola mellett?

Fodor Attila hangsúlyozta,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar iskolák

Oktatás

Pedagógusok

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak