Orbán Viktor október 23-án: Akárhogy fütyül Brüsszel, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk
Már természetes, hogy a Szovjetunió elleni forradalom kitörésének emléknapján a magyar miniszterelnök Brüsszel ellen harcol, de azt azért ő is belátja, hogy Brüsszel nem Moszkva.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
„A Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az” – talán ez volt a legfontosabb üzenete Orbán Viktor október 23-i, veszprémi ünnepi beszédének, amiből kiderült, hogy a magyar miniszterelnök az Európai Unióban képzeli el az országa jövőjét, legalábbis a jövőre esedékes EP-választásig biztosan.
Megint nem Budapesten
Október 23. az egyik legfontosabb magyar nemzeti ünnep: ezen a napon tört ki 1956-ban a forradalom, ami a 20. század második felének legjelentősebb igazodási pontja; 1989-ben ezen a napon hirdették ki a köztársaságot, és 1956 a jobboldali politika, azon belül különösen a Fidesz politikájának identitásképző eleme, amit tovább bővített 2006 októbere. Ekkor Budapesten hatalmas tömegtüntetések voltak a Gyurcsány-kormány ellen, amiket a rendőrség túlkapásokkal próbált kezelni.
Október 23-ára a Fidesz, illetve a kormány is mindig nagy megemlékezéssel szokott készülni a fővárosban, ez tört meg tavaly: 2022 október 23-án nem Budapesten, hanem Zalaegerszegen tartott beszédet Orbán Viktor. Idén már március 15-én sem a fővárosban emlékezett meg a kormány, hanem Kiskőrösön, és ma, október 23-án sem Budapesten, hanem Veszprémben tartott beszédet a kormányfő. Annyi volt a különbség tavalyhoz képest, hogy most már az újságírókat sem engedték be az eseményre.
Nem csak 56-ban voltak elsők a magyarok
Orbán Viktor a Veszprémben megtartott beszédét egy helyi 56-os mártír, Brusznyai Árpád történetével keretezte, egyben odaszólt a fővárosnak is, mondván, hogy tévedés, hogy 56 valamiféle budapesti forradalom lett volna.
A miniszterelnök történelmi áttekintéssel vezette fel az aktuálpolitikai üzeneteket, majd kiderült, hogy ahogy 1956-ban a magyarok elsőként lázadtak fel a bolsevista szocializmus ellen, így ők voltak az elsők, akik védték a migrációtól a Nyugatot, és elsőként követeltek békét, hogy megmenthessék több százezer ember életét, elsőként próbálták visszatartani az európai népeket, hogy belegyalogoljanak egy még nagyobb háborúba.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja és 1956 között ezúttal sem vont semmiféle párhuzamot a magyar miniszterelnök, annál több párhuzamot fedezett fel Moszkva és Brüsszel között.
Orbán valamiféle ismétlődő mintázatot lát abban,
