Amikor meglátták a fehér buszt, tudták, hogy meg fogják kínozni őket. Egy új ENSZ-jelentés az ukrajnai orosz háborús bűnökről
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte aggodalmát, hogy a közel-keleti helyzet eszkalálódása elterelheti a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúról.
Míg a nemzetközi közösség a lehetséges izraeli szárazföldi hadműveletre figyel a Gázai övezetben, az orosz csapatok ezen a héten is civil célpontokra csaptak le. Kedden az ukrán elnök szerint egy lakóházra támadtak Zaporizzsjában, szombaton pedig egy orosz rakéta rombolt le egy postaépületet Harkiv térségében.
Bármilyen polgári célpont elleni szándékos támadás a nemzetközi jog megsértését jelenti és háborús bűnnek minősül. Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket tavaly óta figyeli az ENSZ által létrehozott különleges bizottság, amely új jelentést adott ki.
Ebben további bizonyítékok találhatók, amelyek szerint az orosz hatóságok civileket gyilkolnak, kínozzák őket, gyermekeket deportálnak, valamint nemi erőszakot és egyéb szexuális erőszakot követnek el.
Amikor nem tudott válaszolni, az oroszok elektrosokkot alkalmaztak
A bizottság korábbi jelentéseiben már megírta, hogy az orosz hatóságok a kínzást munkaeszközként használják. Ezúttal számos konkrét példát tudott feltérképezni a Herszon és Zaporizzsja régiók fogvatartási intézményeiben, ahol a kínzás „széles körben elterjedt és szisztematikus volt”.
Több áldozat és tanú leírta, hogyan történt a kínzás. Konkrétan az orosz FSZB hírszerző szolgálat személyzete is részt vett benne, miközben a szervezet fehér busza volt az azonosító jel.
„A fogvatartottak tudták, hogy érkezése az emberek kínzását jelenti” – mondta egy válaszadó, akit a Herszon melletti Nova Kahovka városában tartottak fogva.
Az ukránokat nemcsak az orosz fegyveres erők katonái, hanem az úgynevezett Donyecki Népköztársaság és a Wagner csoport katonái is kínozták. A jelentés szerint a kínzást elsősorban azzal a céllal alkalmazták, hogy információkat szerezzenek az ukrán hadseregről, annak állásairól vagy terveiről. Egyes esetekben az orosz hatóságok büntetésként alkalmazták.
Az áldozatok között volt az ukrán államigazgatás képviselője is, akit kínzással próbáltak együttműködésre kényszeríteni.
Egy másik áldozat úgy írta le a fogdában eltöltött időt, hogy az „rendkívül fájdalmas volt – mintha az embernek meg kellene halnia ott”. „Két óráig tartott. Megismételtem, hogy nem tudom, miért teszik ezt velem, és hogy tényleg nincsenek információim” – idézi a jelentés.
Mik azok a háborús bűnök
Egy szuverén állam elleni háború az ENSZ Alapokmánya szerint a nemzetközi jog megsértésének minősül. Oroszország ezzel az agresszió bűntettét követte el Ukrajnában.
De a háborúnak – még az illegálisnak is – megvannak a maga, nemzetközi szerződések által meghatározott szabályai. Ezeket a genfi egyezmények írják le, amelyek szerint például nem lehet civileket vagy orvosokat támadni.
A háborús bűnökről a genfi egyezmények rendelkeznek, eszerint a háborús bűnök közé tartozik többek között a tiltott háborús módszerek alkalmazása is. Ezekkel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság foglalkozik, amely személyek és nem államok ellen nyomoz.
Bár Oroszország nem ismeri el ennek a bíróságnak a joghatóságát, Ukrajna azonban igen, a területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy orosz katona háborús bűnt követ el Ukrajna területén, a bíróság eljárást indíthat ellene.
Az áldozatok elmondták a nyomozóknak, hogy a kínzás hosszú távú testi problémákhoz és traumákhoz vezetett. Az egyik válaszadó megemlítette, hogy valahányszor nem tudott válaszolni a kihallgatás során, az orosz hatóságok elektrosokkot alkalmaztak.
„Nem tudom, mennyi ideig tartott. Örökkévalónak tűnt” – magyarázta. A kihallgatás után több napig nem tudott járni, és súlyos szorongás gyötörte. Férje, aki mindent hallott a szomszéd cellából, azt mondta, soha nem fogja elfelejteni fájdalmas sikolyait.
A szexuális erőszak mint fegyver
A bizottság a nemzetközi jog megsértésének példájaként Umanban, Herszonban és Kramatorszkban polgári épületek ellen indított támadásokat is említ.
Idén áprilisban Umanban orosz cirkálórakéták egy kilencemeletes toronyházat találtak el, 23 ember halálát okozva. Ugyanennyi halálos áldozatot jelentettek az ukrán hatóságok a herszoni szupermarket és vasútállomás elleni támadást követően. Kramatorszkban júniusban 13 ember halt meg, és több tucatnyian megsérültek egy étteremben, miután ballisztikus rakétával találták el az épületet.
A bizottság ugyanakkor vizsgálja a kahovkai gát megsemmisülését, amelynek következtében az árvizek több tízezer embert veszélyeztettek. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez az ökológiai katasztrófa hosszú távon károsítja a herszoni régió gazdaságát és környezeti állapotát.
Mit jelent a bizottság Ukrajnának
Az ENSZ ukrajnai vizsgálóbizottságát 2022 márciusában hozták létre, célja az emberi jogok és a nemzetközi jog valamennyi megsértésének kivizsgálása az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben.
Első jelentését tavaly októberben készítette, amikor dokumentálta az orosz katonák Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi régiókban elkövetett bűncselekményeit.
A következő jelentés márciusban jelent meg, amikor a nyomozók több tucat ukrán várost látogattak meg, és több száz interjút készítettek ukránokkal, köztük észtországi és grúziai menekültekkel.
Az ENSZ Közgyűléséhez benyújtott legutóbbi jelentés megemlíti, hogy Ukrajnában a háborúnak a kezdete óta több mint 9000 áldozata volt, és legalább 17000-en sebesültek meg. A valós szám valószínűleg sokkal magasabb.
A jelentés azt is állítja, hogy tavaly óta legalább hatmillióan hagyták el az országot, míg nagyjából ötmillióan belső menekültek. Legalább 17 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre.
Az ENSZ bizottsága a beszámolójában a szexuális erőszakra mint fegyverre is kitért, amire az Ukrán Legfőbb Ügyészség már régóta felhívta a figyelmet. Az egyik válaszadót például megfenyegették orosz tisztviselők, hogy ha nem árulja el az ukrán hadsereg besúgóinak nevét, egy húszfős csoport megerőszakolja.
Egy másik férfinak azt mondták az oroszok, hogy ha nem fedi fel a kért információkat, a katonák csoportosan megerőszakolják a feleségét. A harmadik válaszadót azzal fenyegették, hogy levágják a nemi szervét.
A jelentés három olyan esetre is felhívja a figyelmet, amikor a nemzetközi jogot az ukrán fél sértette meg. Az áldozatok mindig férfiak voltak, akiket önkényesen letartóztattak és őrizetbe vettek, mivel Oroszországgal való együttműködéssel gyanúsították őket.
Putyinnak nincs mentelmi joga
A bizottság kitér az ukrán gyerekek illegális áttelepítésére is: egyebek mellett annak a 31 gyereknek az esetét említi, akiket egy donyecki szociális intézményből deportáltak.
A Nemzetközi Büntetőbíróság az ukrán gyerekek márciusi elrablása miatt adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és vele együtt Maria Lvova Belova orosz gyermekjogi biztos ellen.
Bár Putyin mentelmi joggal rendelkezik, ez nem vonatkozik a háborús bűnökre. Ez azt jelenti, hogy ha olyan országba utazna, amely elismeri a büntetőbíróság jogkörét, annak hatóságai kötelesek lennének letartóztatni az orosz elnököt.
Az ukrán média már régóta figyelmeztet, hogy az orosz hatóságok gyorsítva ítélik meg az orosz állampolgárságot az ukrán árvaházakból származó gyerekeknek, új születési anyakönyvi kivonatot adnak nekik, és ezzel együtt új személyazonosságot is.
Ukrajna becslései szerint összesen több mint 16 000 gyereket deportáltak.
Biden: Nem hagyjuk, hogy Putyin nyerjen
Ukrajnában az elmúlt napokban nagy figyelmet keltett az ATACMS taktikai ballisztikus rakéták első dokumentált alkalmazása, amellyel az ukránok súlyos veszteségeket okoztak a Bergyanszk melletti orosz helikopterbázison. A rendelkezésre álló képek szerint 14 orosz gépet rongáltak vagy semmisítettek meg.
Egyre több szó esik az északkeleti front helyzetéről, ahol Avdijivka falu közelében heves harcok dúlnak. Sokan egy húsdarálóhoz hasonlítják, és megemlítik, hogy ez lehet az „új Bahmut”.
Zelenszkij ukrán elnök a héten Herszonba látogatott, ahol megbeszélést folytatott a katonai főparancsnoksággal, amelynek az élén Valerij Zaluzsnij főparancsnok áll.
Kijevben pedig először fogadta az Egyesült Államok Ukrajna újjáépítésével foglalkozó különleges képviselőjét. Az Egyesült Államok Ukrajna kulcsfontosságú partnere, ez a héten is megmutatkozott, amikor Joe Biden elnök 61 milliárdos kiegészítő segélyt kért a számára.
A nemzethez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna győzelme amerikai érdek, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig a Hamász terrormozgalmához hasonlította.
„A Hamász és Putyin különböző fenyegetéseket jelentenek. Egy dolog azonban közös bennük: mindketten teljesen le akarják rombolni a szomszédos demokráciát” – mondta Biden, miután személyesen ellátogatott Izraelbe. Beszédében arról is megemlékezett, hogyan érkezett februárban Kijevbe.
