Putyin–Orbán kézfogás: a NATO-nagykövetek budapesti találkozója inkább szimbolikus üzenet, de a háttérben tovább szűkül a magyar mozgástér

A hét talán legemlékezetesebb sajtófotója az, amint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Pekingben kezet fognak. Az orosz elnökkel utoljára 2022 áprilisában, a háború kitörése után találkozott uniós vezető: Karl Nehammer osztrák kancellár Kijev és Bucsa meglátogatása után Moszkvába is elutazott, ahol a saját elmondása szerint egy nem épp baráti beszélgetést folytatott Putyinnal.

A mostani, Pekingen készült közös kép a Politico szerint az első olyan a háború kitörése óta, amin egy nyugati vezető kezet fog az orosz elnökkel.

Orbán Viktor azért utazott Pekingbe még vasárnap, hogy részt vegyen az Egy övezet, egy út (BRI) fórumán. A BRI a kínai álláspont szerint egy, a világ békés fejlődését szolgáló program, Nyugaton azonban Kína gazdasági expanziójának és geopolitikai törekvéseinek eszközét látják benne.

Látványos különutasság

A magyar miniszterelnök volt az egyetlen európai uniós vezető, aki részt vett a fórumon. Az uniós kollégái ekkor az izraeli helyzetről szóló EU-csúcson voltak, amin – mivel Orbán Pekingben volt – Magyarországot az osztrák kancellár képviselte.

Orbán találkozott Hszi Csin-ping elnökkel is, akinek elmondta, hogy az elnöksége alatt a kínai–magyar kapcsolatok „soha nem látott magasságokba emelkedtek”, és biztosította Hszit, hogy Magyarország az európai politikai vitáktól függetlenül a jövőben is része marad a kezdeményezésnek, és keresi az együttműködést Pekinggel.

Ki a főnök?

A BRI fórumra kedden megérkezett Vlagyimir Putyin is, akivel Orbán Viktor négyszemközt is tárgyalt, a téma a magyar kormány szerint a gazdasági együttműködés volt. A Telex szerint Orbán nyilatkozata, amit a megbeszélés után tett, akár azt is jelentheti, hogy Magyarország nem tudja fenntartani Oroszországgal az eddigi kapcsolatot, de igyekszik megmenteni belőle, amit lehet.

A Kreml közzétett egy videót is a találkozóról, ami rendkívül kellemetlen színben tünteti fel a magyar miniszterelnököt, aki furán fészkelődik és matat a kezeivel.

Rácz András Oroszország-szakértő szerint az orosz fél látványosan megalázta a magyar miniszterelnököt ennek a videónak a közzétételével. A szakértő úgy véli, a Kreml az akarta demonstrálni, hogy az orosz–magyar viszonyban „Moszkva a domináns fél, míg a magyar miniszterelnök egyértelműen alárendelt szerepben van”.

Az Orbán–Putyin-találkozó nem váltotta ki reakciók tömegét. Kaja Kallas észt miniszterelnök, Julia Gross, Németország és David Pressman, az USA budapesti nagykövetei bírálták egy-egy bejegyzés vagy komment erejéig a magyar miniszterelnököt. Petr Pavel cseh elnök Guardiannek eljuttatott nyilatkozatában óv attól, hogy az európai vezetők bedőljenek Putyinnak. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig azt reméli, Orbán „legalább megmosta és fertőtlenítette a kezét, miután kezet fogott Putyinnal”.

A nyilatkozatoknál jelentősebbnek tűnő reakció volt, hogy csütörtökön a budapesti amerikai nagykövetségen találkoztak a NATO-tagországok és Svédország Magyarországra akkreditált nagykövetei.

Pofon jön vagy csak szimbolikus üzenet?

Mit jelenthet ez? David Pressman nagykövet azt nyilatkozta, aggasztó, hogy Orbán találkozott Putyinnal, aggasztó, hogy a miniszterelnök katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni háborút, ezt vitatták meg a NATO-tagországok és Svédország nagykövetei.

Ésik Sándor, a Diétás Magyar Múzsa közéleti blog szerzője szerint ez a találkozó volt az utolsó figyelmeztetés, mielőtt „jön a pofon”, a nagykövetek itt beszélték meg a részleteket.

Feledy Botond külpolitikai szakértő, a Partizán Heti Feledy hírlevelének szerkesztője szerint azonban ez „elsősorban szimbolikus gesztus volt az amerikai nagykövet kezdeményezésére, amely külön fricskát is tartalmazott, hiszen a svéd nagykövetet is meghívták, amely ország NATO-belépését egyelőre nem hagyta jóvá Magyarország”.

Mint Feledy a Napunk kérdésére írta, a pekingi Orbán-fellépés több rétegű szimbolikát hordozott: