Szinte biztos, hogy kormányváltás jön Lengyelországban
Az abortuszszabályozás enyhítése nem lesz könnyű, a leendő kormány látványos sikere lehet a zárolt uniós források feloldása.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A lengyel választási bizottság végzett a szavazatszámlálással, a választás végeredménye immár hivatalos.
Eszerint a győztes az eddigi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) 35,38 százalékkal, a Polgári Koalíció (KO) 30,70 százalékkal a második, a Harmadik Út 14,40 százalékot, a Baloldal 8,61 százalékot, a Konföderáció 7,16 százalékot szerzett. A választási részvétel 74,38 százalékos volt.
PiS-győzelem, új kormány
Bár a PiS nyerte a választást, valószínűleg nem fog kormányt alakítani, a potenciális partnere, a Konföderáció a vártnál rosszabbul szerepelt a választáson, így a két pártnak nem lenne többsége a Szejmben, és a Konföderáció egyébként is kijelentette, nem hajlandó senkivel koalícióra lépni.
Ezzel együtt a PiS továbbra sem tett le arról, hogy valamilyen módon kormányon maradjon, hétfőn különböző ajánlatokkal keresték meg a Harmadik Út koalíció egyes pártjait, de egyelőre úgy tűnik, nincs fogadókészség a PiS-szel való együttműködésre – mondja a Napunknak Mitrovits Miklós történész-polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Így egyetlen reális forgatókönyv körvonalazódik: a KO, a Harmadik Út és a Baloldal alakít kormányt, nekik együtt 248 mandátumuk van a 460 tagú Szejmben. A kormányalakítás azonban Mitrovits szerint szélsőséges esetben akár két hónapig is elhúzódhat.
Az eredmény kihirdetésétől fogva 30 nap van arra, hogy az első Szejm összeüljön. Az elnöknek, Andrzej Dudának kell felkérnie valamelyik választási lista vezetőjét a kormányalakításra, ez nagy valószínűséggel Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnök, a PiS listavezetője lesz.
Ha ő nem tud a felkéréstől számított 14 napon belül a Szejm elé tenni egy kormánynévsort, vagy ha tud is, de nem kap bizalmat, akkor a Szejm új elnöke fogja felkérni azt a potenciális jelöltet, aki garantálni tudja a kormánytöbbséget.
Mitrovits azt mondja, elképzelhető, hogy az elnöki hivatal halogatni fogja a kormányalakítási felkérést, ugyanis november 11-e, a Lengyel Függetlenség Napja az egyik legfontosabb nemzeti ünnep hatalmas rendezvényekkel, és ezt még a jelenlegi kormány szeretné megrendezni.
Nem lesz béke, óriási a megosztottság
A lengyel társadalom rendkívül megosztott, ez korábban is megvolt és az elmúlt 10-15 évben elmélyült. Az egészen biztos, hogy a leendő ellenzék, vagyis a PiS és a Konföderáció a kormány számos döntését meg fogja kérdőjelezni, és Mitrovits nem tartja kizártnak, hogy utcai demonstrációk is lesznek. Az biztos, hogy mindkét tábor nagyon feltüzelt állapotban van, és a PiS nem arra készült, hogy ellenzékbe kell vonulnia. „Ők meg vannak győződve arról, hogy a politikájuk helyes és jó volt, a szavazótáboruk is így gondolja, csak ez a szavazótábor most kisebb volt, mint a másik” – fogalmaz Mitrovits.
Az egyik legmegosztóbb téma Lengyelországban az abortusz, amit a PiS-kormány gyakorlatilag betiltott. A Baloldal és a Tusk vezette KO is az abortuszszabályozás enyhítését ígérte a kampányban: engedélyeznék az abortuszt a terhesség 12. hetéig és vény nélkül elérhetővé tennék az esemény utáni tablettát. Ez mozgósító erővel is bírt, amint azt az exit poll is mutatta. Ebben arra is rákérdeztek, mi motiválta az embereket a szavazásra: a 40 év alatti nők jelentős része emiatt szavazott a Baloldalra és a KO-ra.
Az új kormánynak mindenképp napirendre kell majd vennie a kérdést, de nem lesz egyszerű törvénybe iktatni. A leendő koalíciónak is van jobboldala, Andrzej Duda elnök vétójoggal rendelkezik, de az alkotmánybíróság elé is utalhatja, ami megállapíthatja, hogy alkotmányellenes, hiszen az alkotmányban szerepel, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Vagyis ebben a kérdésben is több forgatókönyv lehetséges, az is előfordulhat, hogy nem sikerült keresztülvinni az abortuszszabályozás enyhítését, és a kormány legfeljebb azt fogja mondani, hogy ez nem rajta múlt.
Ahogy azt a korábbi cikkünkben is írtuk, Ukrajna kérdésében nem várható fordulat, arról a Konföderáció kivételével konszenzus van a pártok és a társadalom nagy részében is, hogy Lengyelország stratégiai érdeke Ukrajna győzelme és az oroszok kiszorítása az ország területéről.
Félszívű szövetséges helyett igazi ellenséget kap Orbán
Amiben változás várható,
